Miért érdekel minket a politika?

A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán hetente meghirdetett KISZó-kérdésben ezúttal azt próbáltuk kideríteni, mennyire érdekli az embereket a politika.

 A rendhagyó, nem reprezentatív online felmérésben ezúttal száznyolcan nyilvánítottak véleményt. Most kettő helyett négy lehetőség közül választhattak az internetezők, a válaszadók közül negyvennyolc személyt „közepesen” érdekel a politika, huszonnyolcat nagyon, tizenegyet kicsit, míg tizenkét embert egyáltalán nem. A többiek tartózkodtak. Az egyik hozzászóló megjegyezte: sajnos nem lehet kikerülni a politikát, ha munkahelyed van!

A felmérésből kiderül, nagy többségben vannak azok, akik nyomon követik a politikát. Azt, hogy mi lehet ennek az oka, és mások ezzel ellentétben miért maradnak apolitikusak, Kosztur András történésztől kérdeztük. A Momentum Doctorandus, a kárpátaljai magyar doktoranduszok és aspiránsok szervezetének elnöke úgy véli, a választási dömping is közrejátszhatott az érdeklődés felerősödésében.

– Az elnökválasztás is két fordulóban zajlott, aztán az európai parlamenti választásokban is többé-kevésbé érdekeltek voltunk. Nemrégiben pedig az előrehozott parlamenti választások foglalkoztatták az embereket. Minden efelé terelte őket. Ha ez lecseng, akkor valószínűleg az érdeklődés is alábbhagy.

Kárpátaljai magyar viszonylatban pedig az utóbbi időben azért beszélünk ennyit a politikáról, mert a hétköznapjainkat is érinti.

Az elvont történésekre, költségvetési vitákra nincs rálátása az embereknek, ezért nem is annyira ássák bele magukat a témába. Ellenben amikor arról döntenek, hogy magyarul fog-e tanulni a gyermeked vagy sem, akkor nyilván jobban odafigyelsz. Ugyanez megfigyelhető volt a Majdan idején is, amelyet a magyarok többsége passzívan szemlélt, viszont mikor kitört a háború és megkezdődtek a behívások, elindult az infláció, magunk is érintettekké váltunk, és az érdeklődés fokozódására lehettünk figyelmesek. Ugyanez áll a nacionalizmusra is. Amíg más csoportok, pl. az oroszok vagy a moszkvai patriarchátus hívei voltak célkeresztben, addig az itteni emberek nem fordítottak komolyabb figyelmet erre, holott a nacionalista hangok felerősödése már jó ideje megfigyelhető.

Akkor kapták fel a fejüket, miután már Beregszászban és Ungváron masíroztak, és egyre több magyarellenes megnyilvánulásnak lehettünk szemtanúi.

A történész az apolitikussággal kapcsolatban megjegyezte: ennek a kiábrándultság az oka.

– Az ember akkor fordít hátat a politikának, ha már sem a kormánynak, sem az ellenzéknek nem hisz. Valójában ez is egyfajta politikai magatartás, csupán nem ölt aktív formát. Legalábbis nem alakulnak ki tüntető mozgalmak, mert még ezek irányába is szkeptikusak, nem hiszik, hogy bármin változtatni lehetne. Maximum a közösségi oldalakon szólnak hozzá egy-két dologhoz.

A fiatalok körében a hagyományos politikai elitekkel szembeni szkepticizmus mindig erősebb – vélekedik Kosztur András a fiatalok politikai hozzáállásáról.

– Ha egyáltalán támogatnak valakit, akkor hajlamosabbak arra, hogy azt részesítsék előnyben, aki változást ígér, illetve új módszereket alkalmaz.

Ezért volt annyira népszerű a köreikben Volodimir Zelenszkij vagy épp az Anatolij Sarij blogger nevével fémjelzett párt. Ám néha ezek az emberek sem fogják meg őket. A fiatalok lelkesebbek, és könnyebben csalódnak, ezért nagyobb eséllyel is fordulnak el teljesen a politikától.

Simon Rita

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó