Ön vásárláskor elolvassa az élelmiszerek címkéjét?

Augusztusban léptek hatályba az új élelmiszer-címkézési szabályok. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, vajon olvasóink figyelembe veszik-e a címkézést, mennyire tartják fontosnak, mit esznek. Nos, mint a 130 szavazatból kiderült, az emberek többsége, pontosan 66 százaléka úgy nyilatkozott, hogy igenis érdekli a terméken szereplő ismertető. A voksolók 34 százaléka ellenben beismerte, hogy nem olvassa el, mit tartalmaz a leírás.

A szakembertől megkérdeztük, tulajdonképpen milyen változásokat eszközöltek a címkézésben, s ezek milyen célt szolgálnak. Anatolij Rizsikov, a megyei fogyasztóvédelmi szolgálat vezetője a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, az agrárpolitikai minisztérium rendeletének célja, hogy

a gyártó hitelesen tájékoztassa a vásárlókat, megtiltja, hogy félreinformáljon az élelmiszer összetételével, sajátosságaival kapcsolatban.

– Jelenleg ugyanis gyakorta megtörténik, hogy olvashatatlanul apró betűkkel tüntetik fel a termékre vonatkozó információt. Ezentúl jól olvasható, pontos és a vásárló számára érthető adatokat kell tartalmaznia a leírásnak. Ez a rendelet leglényegesebb pontja. S ugyanez az elv vonatkozik az adott élelmiszer reklámjára is. A címke szerepe, hogy segítse a vásárló választását, nem pedig az, hogy félrevezesse őt. A leírásnak kizárólag ukrán nyelvűnek és jól kivehetőnek kell lennie. De ha a gyártó szeretné, készíthet hozzá fordítást. Az allergiát okozó adalékanyagokat más színnel és betűtípussal kell jelölni. Így, ha valaki nem tolerálja a mogyorót, a szóját, a tejet, az azonnal szembetűnik majd.

Amennyiben a termék nincs előre becsomagolva – például valamilyen gabonaféle –, akkor a leírásnak a zsákján vagy egy külön címkén, a termék mellett kell szerepelnie.

Akik gyakran vásárolnak fagyasztott élelmet, azok számára jó hír, hogy a jégért ezentúl nem kell fizetni: az árat a termék súlya alapján tüntetik fel. Ugyancsak változik a fogyasztási szavatosság fogalma: ezentúl megjelenik a „Jobb fogyasztani … dátumig”, ami azt jelzi majd, hogy például a kávé, kolbász vagy a sajt helyes tárolás mellett meddig fogyasztható egészségkárosodás nélkül.

Lesznek olyan élelmiszerek is (cukor, só, alkohol, rágógumi), melyeknek egyáltalán nem lesz feltüntetve a szavatossági idejük.

Az új törvény fokozatosan kerül bevezetésre, az átállásra három évet adtak a gyártóknak. Az előírásokat megsértőket 15 minimálbérnyi bírsággal (62 595 hrivnya), a magánvállalkozókat pedig 10 minimálbérnyi bírsággal (41 730 hrivnya) büntetik, fűzte hozzá a szakember.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó