Felső-Tisza-vidékiek találkozója

Szvidovecen rendezték meg a Felső-Tisza-vidékiek találkozóját. Mivel a rendezvényre már kilencedik alkalommal került sor, bátran beszélhetünk hagyományról. Ez az ünnepség különös randevú, amelyen e vidék erősen megfogyatkozott magyarsága tart seregszemlét Huszttól Kőrösmezőig. Ezen a napon ismét felcsendülnek a nagyszülők számára jól ismert melódiák, nóták, megelevenednek a hajdan játszott gyermekjátékok. A szekrények mélyéről előkerülnek a féltve őrzött hímzett terítők, háziszőttesek, régi használati tárgyak, minden, ami mára a múltat, a gyökereket jelenti.

Az első Feltiszán még a felhőtlen szórakozásé volt a főszerep, időközben azonban egyre népszerűbb lett a magyar nyelv, egyre többen szeretnék megtanulni, és ezzel párhuzamosan különböző problémák is felmerültek, felmerülnek. Ezek megbeszélése a találkozó fontos részévé vált. Mindez indokolta, hogy az esemény pedagógus-konferenciával bővüljön.

Az idei fórum témája a „Magyar mint idegen nyelv oktatása” volt.

Juhász Gergely, a Petőfi Sándor Program (PSP) ösztöndíjasa, aki magyart mint idegen nyelvet oktat, előadásában kitért a kárpátaljai magyarság fogyására és annak következményére, a magyar kulturális és nyelvi tér visszaszorulására és a szórványosodásra. Kifejtette, harcot kell vívni a magyar nyelv oktatásáért, és azért, hogy intézményeink megmaradjanak. Felemlítette az ukrán anyanyelvűek érdeklődését a magyar nyelv iránt, s azt, hogy a magyar nyelvet nem mint anyanyelvet, hanem sokszor mint származási nyelvet, vagy még inkább mint idegen nyelvet kell tanítani.

Benedek Imre, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója a Felső-Tisza-vidék oktatási intézményeiről beszélt. Jelezte, hogy szükség lenne még egy GENIUS tehetségpont létrehozására a rahói és a rahói járási magyar iskolákba járó 3-4. osztályos gyerekek számára, ami nagyban elősegítené a haladásukat.

A továbbiakban a tanárok számoltak be tapasztalataikról, amelyek szinte mindenütt azonosak, fő jellemzője a magyar anyanyelvű gyerekek fogyása.

Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja az erdélyi szórványról adott helyzetelemzést „Szórványlét a szomszédban” címmel, majd dr. Karmacsi Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nyelvésze beszélt a két- és többnyelvűségről.

Bökényi Magdolna

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó