Mit tudjon a pedagógus?

Október első vasárnapján méltattuk a tanárokat. Oktatónak lenni kihívás. Komoly elkötelezettséget kíván a szakma, amit folyamatos változatossággal, frissességgel és sikerélménnyel hálál meg. Vajon milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a ma pedagógusának, és mivel képes fegyelmezni, lekötni a tanulókat? – kérdezte a KISZó Szabó Árpádot, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatóját.

– Az elmúlt években változtak-e a pedagógusok feladatai?

– Manapság a gyerekeket nemcsak oktatni kell, hanem tanulni is meg kell tanítani őket. Vagyis arra, hogyan szerezzék meg azt a tudást, amire szükségük van. Össze sem lehet hasonlítani a mai világot azzal az idővel, amikor még számítástechnikai szempontból alig voltunk felszerelve. Most már a tantervben szereplő anyagmennyiséget ki is kell hogy bővítsék a tanárok, mert ha ők nem teszik meg, a diákok fogják megtenni helyettük. Utánaolvasnak, számtalan kérdést tesznek fel, amit az interneten kerestek ki, és előfordulhat, hogy tévesen. A tanár felelőssége, hogy a megfelelő mederbe terelje a gyerekek „kíváncsiságát”, ha kell, korlátozza azt, igazítsa el a töméntelen információáradatban, mert nem minden hasznos a számukra.

– Hogyan lehet manapság fegyelmezni?

– Mi könnyebb helyzetben vagyunk, mint egy átlagos iskola. Hozzánk jóval motiváltabb diákok érkeznek, és eltanácsoljuk azt, aki kirívó szabálysértést követ el vagy alacsony a tanulmányi átlaga. A szülőkkel való kommunikáció is nagyon fontos, általában együtt oldjuk meg a felmerülő problémákat. Azt hiszem, minden megoldás egyéni: ami egyik gyereknél beválik fegyelmezés terén, az a másiknál nem fog, akármit csinálhatunk vele. Ha nincs meg az a szülői háttér, mint ami például nálunk, akkor nagyon nehéz dolga van a tanítónak. A gyerek óhatatlanul átviszi az iskolába azt, amit otthon lát.

– Azt mondják, a gyerekek régen nem voltak ilyen rosszak…

– Én anno ugyanezt hallottam, hogy az elődeink sokkal jobbak voltak, mint mi… Történészként olvastam, hogy már az ókori Rómában is felvetődött ez a „probléma”. Adja a Jóisten, hogy az ifjúsággal mindig „baj” legyen, hiszen fiatalok, feszegetik a határaikat. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent el kell néznünk, meg kell engednünk nekik. De most már az olyan fegyelmezési módszerek, mint a körmös volt régen, nem működnek, elavultak.

– Hogyan lehet akkor hatni a gyerekekre, megszerettetni magunkat velük?

– A mai csemeték nagyon érzékenyek. Ha az ember elbeszélget velük, meglátja, milyen egyszerű út vezet hozzájuk. Szerintem nagyon fontos a pszichológus a tanintézményben. A szófogadatlan gyerekek viselkedése mögött gyakran lelki okok állnak, ezeket a szakembernek fel kell tárnia, és a szülővel közösen mindent meg lehet oldani. A válasz arra, hogy mivel lehet megszerettetni magunkat, egyszerű: a személyiségünkkel. Néhány oktató gyakran engedékenységgel próbálja belopni magát a gyerekek szívébe, de ez hosszú távon nem működik. A tanulók inkább azokra hallgatnak, akik következetesek és felkészültek, megfelelő szaktudással rendelkeznek.

Simon Rita

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó