Kárpátaljaiak is dolgoztak a Puskás Aréna építésén

Ma este hét órakor új fejezet nyílik a magyar labdarúgás történetében, felavatják az új Puskás Arénát, ahol Uruguay legjobbjait fogadja Marco Rossi együttese.A lélegzetelállító létesítmény építésén 200 mérnök és naponta 1000 munkás dolgozott, mint kiderült, köztük rengeteg kárpátaljai szakember is. Minden bizonnyal nemcsak kárpátaljaiak, hanem erdélyi, felvidéki és délvidéki építők is dolgoztak a kivitelezésen, így akár nemzeti stadionnak is nevezhetnénk a leghíresebb magyar focistáról elnevezett arénát.

2017 februárjában kezdődött az új Puskás Aréna építése. Az elődje, a Népstadion, (később Puskás) 1953 és 2016 között több száz sporteseménynek, illetve kulturális rendezvénynek adott otthont. 60 év alatt azonban leromlott az állapota, a lelátók egy részét lezárták, némi túlzással, úgy drótozták össze a betonelemeket, hogy ne potyogjanak le. Az új létesítmény építésén 200 mérnök és naponta 1000 munkás dolgozott. A stadion acélszerkezete 10 000 tonnát nyom, ami két Erzsébet-híd súlyának felel meg. Az építéshez 26 kilométer fúrt cölöpöt használtak, amelyek vízszintesen egymás mellé fektetve az arénától egészen Százhalombattáig érnének el. A felhasznált 1700 kilométernyi kábel pedig messzebb érne, mint amennyire London vagy Barcelona van. A stadion befogadóképessége csaknem 68 000 fő.

Idén májusban az a megtiszteltetés ért egy maroknyi kárpátaljai újságírót, hogy a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) jubileumi kongresszusa keretében megtekinthette az épülő új Puskás Ferenc Stadiont. Ahogy arról akkor beszámoltunk – mivel ottjártunkkor is gőzerővel zajlott a munka –, az előírásoknak megfelelően védősisakot és sárga láthatósági mellényt osztottak ki a részvevőknek. Az építési törmelékkel borított talajon munkagépek és kiálló kábelek között sétáltunk be az élőben még monumentálisabb stadionba. Alkalmi idegenvezetőnktől a második szinten kialakított óriási teremben megtudtuk, abban az állapotában 80 százalékban volt kész a létesítmény, az új stadion fő építészeti elemei követik a régi stadion külső homlokzati megjelenését. A világon szinte egyedülálló rácsos pilonok visszaköszönnek az új épületben is. Itt tudtuk meg, hogy a lelátó elrendezése leginkább a müncheni Allianz Arénára hasonlít. A kivitelezéssel október végére készültek el, a teljes beruházás 150 milliárd forintot emésztett fel. Ottjártunkkor sikerült belebotlanunk egy kárpátaljai munkásba, ráadásul volt kollégánkba, kiderült, nem ő volt az egyetlen, aki a stadion építésén dolgozott, most megkerestünk néhányat közülük.

A rafajnaújfalui születésű Cvetkov Igor már a stadion tervezésébe bekapcsolódott, a fiatal villamosmérnök projektvezetőként a közbeszerzési pályázat elkészítésében is részt vett.

– Az épületvillamosságért feleltem – magyarázza az okleveles villamosmérnök, aki az Ungvári Nemzeti Egyetem elvégzése után helyezkedett el Magyarországon. – A középfeszültségű, a 0,4 kV-os rendszerek, lámpatestek, kapcsolók, dugalyok, a gyengeáramú rendszerek, a beléptetőkapuk, a jegyolvasók, biztonságtechnika, a kamerarendszer, IT-hálózat és ezek komplett rendszerének kiépítése volt az én feladatom. A közbeszerzés meghirdetése óta, vagyis több mint három éve dolgozom ezen a projekten. Még a régi stadion bontását el sem kezdték, én már akkor láttam az első vázlatterveket. Aztán a tervezési folyamatot is végigkísértem, nyilván nekem is volt beleszólásom, hiszen én tudtam mit hogyan kell megépíteni. Minden szakági vezetővel napi kapcsolatban álltam. Csak, hogy érthetőbb legyen, egyeztetnem kellett a tetőtartó szerkezet tervezőjével arról, hogy a beépítésre kerülő ledfal és a hangszórók milyen terhelést adnak majd le a tetőszerkezetre.

A szakember kiemelte, a szokásostól eltérően épült a Puskás, ugyanis általában úgy van, hogy a megrendelő megtervezteti az épületet, a kivitelező pedig a tervek alapján megépíti azt. Mivel erre nem volt idő, lényegében az Eb-rendezés megnyerése miatt, a tervezési folyamat gyakorlatilag szinte a projekt végéig tartott, egy alapszinten megtervezett stadiont fejlesztettek folyamatosan. Így a tervezés és a kivitelezés egy időben zajlott, ami komoly szervezőmunkát igényelt.

– Egy éve gyakorlatilag csak a kivitelezéssel foglalkozom, a hét hat napján, 10-13 órában, de a hatósági átadások előtt volt, hogy hajnali háromkor mentem haza – mesélte. – Akkor leszek igazán boldog, ha pénteken gond nélkül lemegy a nyitómeccs, a beléptető rendszeren mindenki be tudott jönni, nem lesz gond a sportvilágítással, a büfében kiszolgálnak mindenkit és a végén az utolsó szurkoló is biztonságban elhagyja a stadiont.

Igor szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy Magyarországon ekkora beruházás még nem volt, napi szinten több száz telefonhívást bonyolított, volt olyan nap, amikor 25 ezer lépést tett meg. Előfordult, hogy egyszerre hívta a gépészprojekt vezető, egy villanyszerelő és a stadion építésztervezője. Érzékeltetésképpen, 26 ezer lámpatestet építettek be a létesítménybe, a legkorszerűbb technológiákat alkalmazták.

– Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) több delegációt is küldött az építkezés alatt, minden alkalommal nagyon elégedettek voltak. Én elég sok helyre eljutottam, Londonban a Wembleyben, a müncheni Allianz Arénában, biztos vagyok abban, hogy, aki ide eljön és járt már hasonló létesítményben, azt fogja mondani, hogy ez egy világszínvonalú stadion – emelte ki a projektvezető, aki a nyitómeccsen is felügyeli majd, hogy minden rendben menjen.

A csetfalvai Tar Olivér toronydaru-kezelőként munkálkodott a monumentális stadion építésén. Telefonon értük utol, most egy toronyháznál dolgozik Budapesten, a fülkéből videochetelt, megmutatta és elmesélte, milyen körülmények között dolgozott.

– Hat hónapig voltam az építkezésen, egy 67 méter magas, 8 tonna teherbírású toronydarut kezeltem – kezdi a férfi. – Minden nap ugyanúgy telt, reggel felmentem, az egész napot a 1,5 négyzetméteres fülkében töltöttem. Betonpilléreket, lépcső- és vaselemeket mozgattam, emeltem a helyére. A fülkében fogyasztottam el az ebédemet is. Többek között én emeltem a helyére a jövőbeni Puskás Múzeum épületének elemeit. A műszak végén jöttem csak le. Elképesztően nagy volumenű beruházás volt, egy komplett beton előállító üzemet is ide telepítettek, hogy ne kelljen messziről szállítani az építkezéshez az anyagot. Volt olyan nap, amikor 16 toronydaru és 6 mobildaru dolgozott egy időben.

A két éve a szakmában dolgozó Olivér elárulta, a szoros határidők miatt megesett, hogy vasárnap és munkaszüneti napon is dolgozniuk kellett. Egy darukezelőnek sok mindenre oda kell figyelni, főleg, hogy olyan magasságban a lent dolgozók rádión leadott instrukciói alapján kell navigálni a daru gémjét, emelni és ereszteni a tárgyakat. Volt, amikor nem túl szakszerű utasításokat kapott lenti munkásoktól, de több éves tapasztalatának köszönhetően mindig jól kivágta magát ezekből a meleg helyzetekből. Nem titkolja, hogy nem tartozik a futballőrültek közé, így ez a munka olyan volt számára, mint bármelyik másik. A Bereg-vidéki férfi elmondta, előfordult, hogy naponta több tucat kárpátaljai szakember serénykedett az építkezés különböző pontján. Megemlítette, rengeteg salánki vett részt a betonozási munkálatokban, az előre legyártott betonelemek beemelésében és rögzítésében. Egyikükkel sikerült felvenni a kapcsolatot. Kalanics József lapunknak elmondta, hogy 20-an voltak az ugocsai településről, volt, aki szerkezetépítőként dolgozott, míg mások a betonelemek készítésében vettek részt.

– Dolgoztam a vasbeton pilléreken, a födémen és volt, hogy falaztam, a végeredmény magáért beszél, igazán pompásra sikeredett a monumentális építmény, igazi futballszentély – emelte ki.

Az ungvári Simon József az elektromos hálózat kiépítésében vett részt, mint műszakvezető. Több kárpátaljai és belső-ukrajnai szakember dolgozott a keze alatt. Hétfőn épp akkor értük el, amikor műszak után az arénából tartott haza, ugyanis ő és csapata még az utolsó simításokat végezték az épületen. A pénteki nyitómeccsen is ügyeletben lesz.

– Odahaza villanyszerelő voltam, a Kárpátaljai Megyei Áramszolgáltató Vállalat alkalmazásában álltam, másfél éve vagyok itt szerelésvezető beosztásban – mondja, miközben a háttérben hallani a villamos kerekeinek csikorgását. – A villamos hálózat kiépítésében, a világítás, a légtechnika beszerelésében vettünk részt. A kezem alatt kárpátaljaiak mellett dnyipropetrovszki, odesszai villanyszerelők is megfordultak. Volt olyan munkásom, aki otthon autókereskedésben dolgozott. Számomra komoly presztízst jelentett ez a feladat. Az utóbbi időben az öltözők, a VIP-helyiségek, a sajtótájékoztató-terem villamos hálózatát szereltük. Egyébként pénteken ott leszek a stadionban a nyitó mérkőzésen, csak nem a lelátón, az lesz a feladatunk, hogy gyorsan reagáljunk az esetleges problémákra, hibákra.

Az építéshez köthető érdekes történetek közül azt emelte ki, hogy a földmunkák során több második világháborús bombát is találtak.

A beregszászi Cilyo Sándor diákmunkásként a 68 ezer szék portalanításában segédkezett az elmúlt héten.

– 10 fős csapattal voltunk kint a stadionban – meséli. – Szombattól szerdáig, szektoronként haladtunk. – Óriási ez a létesítmény, elképesztő atmoszféra uralkodik benne, még üresen is, olyan, mint egy igazi római aréna. Nem lehet szavakba önteni az érzést, ezt látni kell. Biztos vagyok benne, hogy pénteken elképesztő hangulat lesz itt, sokan lesznek, akik örökéletükben emlegetni fogják ezt a stadionavatót.

Rövid kutakodásunk alatt legalább egy tucat olyan kárpátaljaival sikerült beszélnünk, aki valamilyen formában részt vett a stadion építésében. A „mű” elkészült, és ma hivatalosan is megnyitja kapuit. Az Uruguay elleni történelmi találkozón a KISZó is ott lesz az új Puskás Arénában, ahonnan helyszíni fotókkal, videóval jelentkezünk majd!

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó/Fotó:Facebook

Sport Közzétette:

Post Author: KISZó