Fény derül-e a kijevi Majdan rémtetteire?

2013 novemberében kezdődtek az ukrán fővárosban a Majdanként elhíresült, forradalminak titulált véres események, aminek 2013. november 24. és 2014. február 22. között 1700 tüntető és 1000 kommandós vesztette életét, illetve sebesült meg. A vérengzés igazi bűnösei máig nem kerültek elő. A nyomozás véget nem érő folyamatnak tűnik…

Az események kezdetének évfordulóján ismét feltépődnek a sebek. Családok nem tudnak belenyugodni, hogy hiábavalónak tűnik szeretteik véráldozata, és a gyilkosok még mindig szabadlábon élik világukat. Lapok, portálok feszegetik a témát, s közben az úgynevezett Égi század hozzátartozói által felfogadott ügyvédek is tevékenykednek.

Egyikük, Jevhenyija Zakrevszka a Jevropejszka Pravda szerint védencei követelésével fordult Volodimir Zelenszkijhez. Az áldozatok hozzátartozói arra kérik az államfőt, hívja össze a Legfelső Tanács soron kívüli ülésszakát, és a testület tűzze napirendre a 2116. számú törvénytervezet 318. számú módosító javaslatát. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy folytatódjon a nyomozás a Majdan gyilkosságai ügyében.

Az Égi század hozzátartozói követelik az ország elnökétől, hogy az ügyek további kivizsgálását mindaddig ne adják át az Állami Nyomozó Irodának (DBR), míg a parlament nem fogadja el a módosítási javaslatot, s az irodánál nem jön létre a Majdannal foglalkozó ügyosztály.

Az ügyvéd szerint a parlament hibájából november 20.-án leáll a Majdan ügyében a nyomozás, mivel a képviselők nem szavazták meg az említett módosító javaslatot.

E naptól kezdve az ügyészségnek megszűnik nyomozói funkciója, és a Majdan ügye részben átkerül a DBR hatáskörébe, valamint a NABU-hoz (Nemzeti Korrupció Elleni Hivatal). Attól tartva, hogy ezzel elakad a különben is túlságosan vontatott nyomozás, az áldozatok hozzátartozói minap az elnöki hivatal elé vonultak, hogy kifejezzék aggodalmaikat és elmondják követeléseiket.

A Majdan-ügyben megszólalt Ruszlan Rjabosapka is. Ukrajna új főügyésze szerint eddig hozzá nem értő detektívek nyomoztak, akik szándékosan évtizedekre kívánták elhúzni a dolgot, mert így kényelmesen ellajbecolhattak különösebb megterheltség nélkül, és biztosítva látták a nyugodt életet. A főügyész kijelentette, hogy az ügyet nem hagyják elsikkadni.

Rjabosapka lapinterjúban mondta el a véleményét. Szerinte elődje öt éven át dolgozott a tömegmészárlás kivizsgálásán, ám semmilyen eredményt nem tudott felmutatni. Az állam csak az ügyészek bérezésére 170 millió hrivnyát költött. Ilyen fizetés mellett azok még szívesen ellettek volna úgy 20-25 évet.

Eredménytelenségük azt igazolja, hogy nem értenek az efféle ügyekhez, és eleve rossz irányban kezdtek el vizsgálódni.

A jogvédő szerv vezetője megjegyezte, őt személy szerint a száznál több demonstráló meggyilkolása aggasztja. A tömegmészárlás ugyanis a száznapos forradalmi események kulminációs pontjának bizonyult.

– Sajnálatos számomra, hogy még a gyilkosságokban érintettek középszintű szereplőihez sem jutottunk el – mondta a főügyész. – Nagyon sok gyanúsítottunk van az egykori és a mostani rendőrségi körökben, miniszterek és helyetteseik is szerepelnek közöttük. Ám nem sikerült eljutni hozzájuk. Sokan közülük külföldön tartózkodnak.

Ruszlan Rjabosapka korábban aláírta a 2013–2014-ben történt események kivizsgálásával foglalkozni hivatott szerv létrehozásáról szóló rendelkezést. Pár nappal korábban menesztette hivatalából Szerhij Hormatyukot, aki a főügyészségen a Majdan– üggyel foglalkozott. November 4-ikén pedig Roman Truba, az Állami Nyomozó Iroda vezetője bejelentette: az általa vezetett szervnek nincs elegendő nyomozója, így nem áll módjukban a Majdanon történt gyilkosságokkal foglalkozni, ezért átmenetileg kénytelenek beszüntetni a vizsgálatot.

 

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó