„Mindenki magyarként éljen ott, ahova teremtette a Jóisten”

Ezeregyszáz éve élünk itt és nyilvánvaló, hogy nincs más jövőképünk, mint az, hogy a következő ezer esztendőt is itt szeretnék eltölteni. Ebben pedig önöknek kulcsszerepe lesz az elkövetkező időkben – jelentette ki Grezsa István miniszteri biztos az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) diplomaátadó ünnepségén.

Harmincegy mesterfokozatú oklevelet adtak át az ungvári magyar intézet diplomaosztóján. A magyar nyelv és irodalom, történelem és országismeret, illetve matematika és fizika szakos, nappali és levelező tagozatos hallgatók közül kilencen egyszerre két diplomát is kézhez kaptak a keresztképzésnek köszönhetően. Négyen vörösdiplomával büszkélkedhetnek. A végzősöknek Volodimir Szmolanka, az egyetem rektora, Spenik Sándor, az intézet igazgatója és dr. Grezsa István miniszteri biztos nyújtotta át az okleveleket.

A másfél éves időszakot lezáró eseményen Imre Gyula, az UMOTI tanulmányi és nevelési igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket.

Dr. Volodimir Szmolanka megköszönte a szülőknek és a diákoknak, hogy az intézményt választották. Az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora hangsúlyozta,

birtokukban van minden – fiatalság, tudás és szülői támogatás – ahhoz, hogy megvalósítsák önmagukat, elérjék a kitűzött céljaikat és sikeresek legyenek.

Dr. Spenik Sándor is ezt támasztotta alá beszédében. Az UMOTI igazgatója kiemelte, a diákok eredményeik alapján bárhol helyt tudnának állni, azonban reméli, itt maradnak, és a kárpátaljai magyarságot fogják gyarapítani.

– Az ungvári és a beregszászi diplomaátadások évről évre egyre nagyobb jelentőséggel bírnak – húzta alá dr. Grezsa István miniszteri biztos. – A huszonegyedik században egy új világrend kezd kialakulni, és ezen belül egy új Kárpát-medencei rend is, amelyben Magyarország szeretne meghatározó szerepet játszani. Márpedig ehhez a szerephez nélkülözhetetlen a Széchenyi által kiművelt emberfőkben megjelölt humán erőforrás. Nélkülük nem tudjuk elérni azokat a célokat, amelyeket kitűztünk. Az új világrend arról szól, hogy mindenki megtalálja a maga helyét.

Ebben mi folyamatos támogatást nyújtunk Kárpátalja valamennyi nemzetiségének, elsősorban az itt élő 150 ezer fős magyar közösségnek.

Magyarország az elmúlt egy évtizedben mindent elkövetett azért, hogy száz esztendővel a trianoni békediktátumot követően, újra egy nemzeti közösségbe szervezze, határoktól függetlenül, a Kárpát-medencében élő honfitársainkat. Az egy nemzeti közösség jelentse azt az egy akaratot és azt az egy célt, ami nem lehet más, minthogy mindenki magyarként éljen ott, ahova teremtette a Jóisten.

A jelenlegi magyar–ukrán kapcsolatokról beszélve a politikus elmondta, ezek a diplomaátadások nemcsak az itt élőknek, hanem az anyaországiaknak is megerősítést jelentenek abban, hogy

az erőfeszítéseket folytatni kell, még akkor is, ha most épp nem valami szívderítő államközi kapcsolatok éveit éljük.

– Ezeregyszáz éve élünk itt és nyilvánvaló, hogy nincs más jövőképünk, mint az, hogy a következő ezer esztendőt is itt szeretnénk eltölteni. Ebben pedig önöknek kulcsszerepe lesz az elkövetkező időkben. A vesztes huszadik század után mi, magyarok a nyertes nemzetek sorába emelkedünk a huszonegyedik században. A kérdés csak az, hogy ebben részesíteni tudjuk-e minden honfitársunkat a Kárpát-medence más országában is. Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy baráti jobbot nyújtson minden szomszédjának. Mindezt sohasem a többség rovására, hanem csakis jogos kéréseink mellett, szeretnénk megmaradni jó állampolgárnak és egyúttal magyar kultúrát művelő és magyar nyelven beszélő értelmiséginek.

Ehhez a különleges utazáshoz kívánok sok sikert.

– Akik őrhelyen állnak, éber figyelemre és megsokszorozott munkára vannak ítélve – kezdte Márton Áron szavaival ünnepi köszöntőjét Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. – Most egy olyan intézményben vagyunk, amely őrhely, immár 55 éve a magyar kultúra bázisa Kárpátalján. Ez a hely megtanított küzdeni, tanulni, illetve megtanít továbbadni mindazt, amit itt elsajátítottak.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke megjegyezte, ahova kikerülnek a végzősök, ott egy újabb kis őrhelyet hoznak létre. A feladatuk az lesz, hogy megértessék mindenkivel: az európai utak Kárpátalján keresztül vezetnek. Hozzátette, a pedagógusi pálya mindig is több volt, mint a tudás átadása, jellem és magatartás is, amin a jövő múlik.

Buhajla József úgy fogalmazott, hogy a frissdiplomások a megszerzett tudással felhatalmazást kaptak arra, hogy az utódokat képezzék, neveljék. Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja abbéli reményét fejezte ki, hogy ezt a magas színvonalú tudást a szülőföldjükön fogják kamatoztatni.

Szilágyi Mátyás a végzősök előtt álló nemes feladathoz kívánt sok sikert. A beregszászi külképviselet főkonzulja elmondta, itt, a szülőföldön a legnagyobb a feladat, minden ifjú szakember a következő nemzedék magyarságának, emberségének megőrzéséhez járul hozzá.

Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője azt kívánta, hogy

a diplomájukkal ne csak a statisztikai adatokat növeljék, hanem a kárpátaljai magyarság javát szolgálják. Találják meg a saját útjukat, amin magabiztosan, hittel járjanak.

Dr. Zubánics László diákokhoz intézett beszédében a jó szakember ismérveit sorolta, amelyekkel tapasztalatai szerint a végzősök már rendelkeznek. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatóhelyettes, egyben a történelem tanszék megbízott vezetője elmondta, büszke a tanítványaira, akik saját álláspontjukat ki tudják fejezni, elemeznek, gondolkodnak. Immár kollégákként köszöntötte a 75 éves Ungvári Nemzeti Egyetem végzőseit.

A filológusok részéről dr. Zékány Krisztina, a Magyar Filológiai Tanszék vezetője és Nagy Natália docens emlékeztette a diákokat, bárhová is sodorja őket az élet, mindig az intézet diákjai maradnak. A hagyományokhoz híven az első évfolyamos filológus hallgatók átadták a végzősöknek az útravaló tarisznyákat.

Köszöntő beszédet mondott továbbá Braun Éva, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet magyar nyelv és irodalom szakos módszerésze, aki azt kívánta a diplomázó diákoknak, hogy éljenek a lehetőséggel, hiszen az élet kapujában állnak, amely nyitva áll előttük. A diákok szívére helyezte azt a gondolatot, miszerint a tudás és a bölcsesség talán egyformának tűnnek, pedig nem azok. Amit az iskolában vagy magadtól megtanulsz, az a tudás. A bölcsesség ezzel szemben az, amit akkor szerzel, ha felhasználod a megtanultakat. Szót kapott Vovkánics Iván professzor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Történelem és nemzetközi kapcsolatok karának dékánja, jelen volt továbbá a rendezvényen Vjacseszláv Dvorszjkij, az Ungvári Járási Közigazgatási Hivatal vezetője, illetve helyettese, Mackó Krisztina.

A magyar szakos diákok nevében Bahus Réka, a történészek közül pedig Dorgay Zsófia szólalt fel.

A műsort a megyei filharmónia Magyar Melódiák Kamarazenekarának fellépése színesítette.

Mint azt a KISZó-nak dr. Spenik Sándor igazgató elmondta, a végzősök többsége már dolgozik, korszerű tudással rendelkeznek, amit csak emel az a tény, hogy sokan két képzést is elvégeztek az elmúlt hat évben.

– Ez egy óriási lehetőség, bármely alapképzést elvégzett diák számára. Egy új szak beindítását is tervezzük, angol-magyar tolmácsokat képeznénk a Magyar Filológiai Tanszéken belül. Három nyelvvel még több alternatíva áll előttük.

Bán Henrietta is a keresztképzésnek köszönhetően szerezett most matematika oklevelet. Az eredetileg fizika szakos hallgató az alapképzés után két szakon vágott bele a magisztratúrába. Lassan két éve tanít az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnáziumban is, de mint lapunknak elmondta, a későbbiekben szeretne belekezdeni a PhD-képzésbe is.

Simon Rita 

Forrás:

KISZó/Fotó: Zunko Barnabás

Post Author: KISZó