Magánvélemény: Miniszteri elszólások

Valósággal meghatódom, amikor szembesülök azzal, hogy az ukrán politikusok mennyire féltik a kárpátaljai magyarságot. Megdöbbent az a vehemencia, mellyel ki akarnak emelni minket elszigeteltségünkből, biztosítani kívánják érvényesülésünket.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kijevi látogatása kapcsán ezek a törekvések a nagypolitika magasába szöktek, a sajnálat, a féltés cunamiját indították el. Pavlo Klimkint például elemi erejű érzelmi kitörésre sarkallta. „Többször megfordultam Kárpátalján, s azt vettem észre, hogy a magyarság nem érzi magát otthon Ukrajnában. Segítenünk kell nekik, ellenkező esetben Kárpátalja egy része magyar enklávévá válik” – aggodalmaskodott (szánakozott?) a volt ukrán külügyminiszter.

Következő eszmefuttatása még szívfacsaróbb: „Mindannyiuknak (értsd: a kárpátaljai magyaroknak) teljes értékű ukrán állampolgárrá kell válniuk. Természetesen saját identitásuk elvesztése nélkül.” Klimkin e csodálatos, édeni állapot elnyerésének mikéntjét is tudja: „Ehhez az ukrán nyelv mellett szükségük lenne alaptudásra Ukrajna történelméből, földrajzból, állam- és jogtudományból”. Summa summarum, a magyar álom megvalósulásához nem kell más csak ukrán nyelvtudás, történelmi, földrajzi és jogi ismeretek. Ilyen frappánsan utoljára Lenin oldott meg problémát: „A kommunizmus – egyenlő szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása”.

Megjegyzendő, a történelmi tények tanúsága szerint az a projekt nem jött össze…

Szerencsére nemcsak levitézlett miniszter, hanem hivatalban lévő is ügyködik értünk, védi (főként gyermekeink) érdekeit.

A magyar külügyminiszter kijevi tárgyalásai során két javaslatot tett Hanna Novoszadnak. Az egyik, Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába, a másik, ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelvre, hanem az ukránnyelv-órák számát növeljék.

Az oktatási tárca vezetője mindkét javaslatot elvetette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán jogszabály értelmében ebbe a kategóriába azokat a népeket sorolják, amelyeknek nincs saját államuk – ide tartoznak például a krími tatárok –, így nyelvük, kultúrájuk megtartásához kiemelt támogatást kell kapniuk. A magyar kisebbséget, miután van anyaországa, nem sorolhatják át ebbe a kategóriába. Novoszad szerint a második felvetéssel az a probléma, hogy jelentősen megemelné a magyar iskolákban tanuló diákok heti óraszámát. Ukrajna nem kötelezheti a magyar gyerekeket arra, hogy a hét minden napján tanuljanak – jelentette ki a miniszter.

A fentebbiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az oktatási miniszter lényegében semmilyen engedményre, korrekcióra nem hajlandó. Amit pedig a kárpátaljai magyarok őslakos népként való besorolására válaszolt, az akár úgy is értelmezhető, hogy míg a krími tatárok fokozott védelmet érdemelnek, a kárpátaljai magyarság erre nem számíthat. Viszont megnyugtató, hogy a politikus anyaoroszlánként óvja a magyar gyerekek mentális és fizikai egészségét. A tanárok is megnyugodhatnak: ezután sem kell majd a hét minden napján iskolába menniük. S ha a miniszteren múlik, talán még több szabad idejük lesz…

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó