Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás – Kárpátalján ki figyel oda

Nyaranta páratlan látványosság a tiszai kérészek násztánca, ezzel szemben ősszel és tavasszal PET-palackokat „virágzik” a Tisza. A szennyezés jelentős része Ukrajnában, illetve Romániában kerül a Tiszába. Évről évre irdatlan mennyiségű szemét, főleg műanyagpalack úszik le a Tiszán Kárpátaljáról. Egy beregszászi zöld aktivista azon dolgozik, hogy a Vérke-parti városban és környékén termelődő kommunális hulladék ne a folyókban végezze, hanem szelektíven is gyűjthető és így újrahasznosítható legyen. Viktor Bucsinszkij Beregszászban indította útjára a Színes Tartályok programot, telephelyükön hulladékkezelést és -válogatást valósítanak meg. Azóta, hogy a Borzsán úszó szemétszigetről posztolt képeket közösségi, oldalán egymásnak adják a kilincset újságírók és riporterek a telephely bejáratánál.

Viktor napi szinten posztol felvilágosító írásokat és elrettentő fotókat a kárpátaljai folyók menti illegális hulladéklerakókról közösségi oldalán. Egy ilyen bejegyzés hozta meg neki az országos ismertséget. A felsőfokú, kereskedelmi végzettségű férfit – aki „civilben” tekintve a Zakarpatgaz megyei gázszolgáltató vállalat beregszászi járási kirendeltségének mérnöke – kereken egy éve „fertőzte” meg a hulladékmentesítés problémája.

– Egy Borzsa-parti horgásztúra alkalmával szembesültem azzal, hogy mennyire súlyos a helyzet – kezdte a beszélgetést az aktivista. –

A folyó nagyborzsovai szakaszán szerettem volna pecázni, de olyan látvány fogadott, ami teljesen megváltoztatta az életemet.

Egy árhullám levonulásának súlyos következményeivel szembesültem, a folyóparti fákon és bokrokon egyszer használatos műanyagzacskók és PET-palackok lógtak, a növények bizarr karácsonyfa látványát keltették. Természetesen nem fogtam aznap semmit, hazamentem, leültem a számítógépem elé és létrehoztam a Színes Tartályok (ukránul Koljorovi baki) Facebook-csoportot. A civil kezdeményezés célja, hogy megmutassuk az embereknek, milyen károkat okoznak az illegális szemétlerakók, és mennyire fontos a szelektív hulladékgyűjtés.

A kezdeményezéshez rövid idő alatt sokan csatlakoztak, akik felismerték, hogy komoly problémáról van szó.

Az első hetekben Viktor Bucsinszkij az interneten található, a környezetszennyezés hatásáról szóló cikkeket posztolt az oldalon. Ezeket saját írások, fotók és videók váltották. Célul tűzte ki, hogy rávilágítson a Borzsát érő rendszeres szennyezések problémájára és megmutassa, hogy összefogással mekkora sikerek érhetőek el. Idővel rádöbbent, hogy nem elég ha csak a szavak szintjén vagyunk „környezettudatosak”. Így fél év múlva ugyanazzal a névvel szemétgyűjtő központot nyitott Beregszászban.

– Összehozott a sors hozzám hasonlóan gondolkodó emberekkel – ecsetelte. – Oleg Szuprunenko, Kárpátalja-szerte ismert újságíró-ökológussal és Dmitrij Kobrinszkijjel közösen találtuk ki a hulladékudvar ötletét. A Gyár utcában leltünk megfelelő telephelyet.

Jelenleg hetente kétszer, kedden és pénteken 8.00-tól 16.00-ig (közép-európai idő) fogadjuk a szelektíven gyűjtött hulladékot: papírt, PET-palackot, üveget, használt elemeket és izzókat.

Nemrég Beregszász polgármestere is felkeresett minket. Babják Zoltán nyitott az együttműködésre, ám a költségvetési támogatáshoz kész tervet kell letenni az önkormányzat asztalára. Most ezen dolgozunk. Azt tapasztaljuk, hogy Beregszászban egyre többen gyűjtik szelektíven a szemetet.

A férfi felvilágosított arról is, hogy a műanyagnak hét fajtája létezik, vannak köztük nem újrahasznosíthatóak is. Ennek ellenére, mindent átvesznek, hogy a műanyag flakonok ne kerüljenek a környező folyókba.

Egyelőre az elemekkel sem tudnak mit kezdeni, ugyanis ezeknek az újrahasznosításával jelenleg Ukrajnában egyáltalán nem foglalkoznak.

Romániában van a legközelebbi vállalat, viszont az elemek szállítása pénzzel jár. 5000 hrivnyába kerül az elemek gyűjtésére alkalmas tartály. Abban bízik, hogy rövidesen találnak forrásokat erre. Jelenleg azon dolgoznak, hogy szelektív hulladékgyűjtő pontokat alakítsanak ki a városban. Viszont egyetlen hulladékgyűjtő tartály 6000 hrivnyába kerül, ezt a költséget saját maguknak kell előteremteniük.

Húsz műanyag és üvegpalack gyűjtésére alkalmas tartályra lenne szükség, aminek az ára 30 ezer hrivnya.

A hulladékgyűjtés nem túl jövedelmező vállalkozás Ukrajnában. Jelenleg a szelektált és préselt hulladékot egy másik telephely veszi át tőlük. Szerettek volna közvetlenül a feldolgozó üzemekkel együttműködni, de ennek mennyiségi korlátai vannak. A gyárak komoly mennyiségeknél hajlandóak szerződést kötni, viszont Beregszászban egyelőre nincs akkora kapacitás.

A folyók szennyezettsége akkor döbbentette meg igazán, amikor beregszászi romák, közel 300 kilogramm műanyag palackot és több mint 200 kilogramm üvegpalackot hoztak be a telephelyre, amit a Borzsa folyóból halásztak ki.

– Idén vízkeresztkor én is belebotlottam egy több tízméter hosszú, a folyó teljes szélességében elterülő szemétszigetbe a Borzsán – váltott arra a problémára, ami az utóbbi időben a leginkább foglalkoztatja. – A szigetről készült fotók bejárták az országos sajtót. Néhány nappal később egy csónakkal és néhány tucat zsákkal visszatértünk, és néhány óra lefogása alatt

többszáz kiló műanyagot emeltünk ki a Borzsából.

Az akció komoly médiavisszhangot kapott. Azóta néhány országos csatorna riportere és féltucat újságíró is megkeresett.

Az elmúlt héten Rahó közelében egy több méter magas, hosszú szemétlerakót keresett fel a magyarországi Tiszai PET Kupa két tagjával. Hankó Gergely, a PET Kupa ötletgazdája, hulladékgazdálkodási szakember és Molnár Attila Dávid természetfilmes mellett elkísérte őket Horváth Zoltán, a KMKSZ ISZ alelnöke, a kárpátaljai hulladékexpedíciók vezetője is. Viktor már régóta tartja velük a kapcsolatot, hasznos tanácsokkal látják el őt. A magyarországi kezdeményezést felkarolta az állam, a szaktárca finanszírozza az akciójukat. Amennyiben a Színes Tartályok is részesülne állami finanszírozásban sokkal hatékonyabbak lennének.

– Rahón és Kőrösmezőn is van szelektív hulladékgyűjtő pont, hozzájuk mentünk el a magyarországi vendégeinkkel – mesélte. – Ők invitáltak meg minket, hogy nézzük meg a rahói szeméttelepet.

A térség egyik legnagyobb, folyó hullámterében lévő lerakója található itt.

A szemle alatt három teherautó érkezett és ürítette ki terhét, amelynek egy része égett, kékes füstöt eregetve a levegőbe. A hulladéklerakat magassága meghaladja a tíz métert, több száz méter hosszúságban szegélyezi a folyót. De a kisebb mellékfolyók is súlyosan szennyezettek, a part menti fák ágain kilószámra lógnak a műanyag zacskók. Sejtettük, hogy sokkol majd minket a látvány, de a helyszínen mindenkit ledöbbent. Hallani lehetett, ahogy mozog az egész szeméthegy, ropogtak a palackok, izzott a szemét, füst és bűz terítette be a környéket.

Viktor elárulta, hogy tavasszal egy nagy durranással készülnek. Hosszútávú együttműködésről állapodtak meg, áprilisban lesz egy közös akciójuk, amiről részleteket egyelőre nem árult el. A
2013-ban indult PET Kupa célja a Tisza és árterének megtisztítása az árvizek idején érkező műanyag hulladéktól, vagy más néven a PET-palack-áradattól. Különlegességét az adja, hogy a környezetszennyező anyagok felhasználásával küzd a környezetszennyezés ellen.

Viktor szerint, hogy megnyugtatóan és hosszú távon megoldódjon a hulladékprobléma, szemétfeldolgozó üzemekre lenne szükség Kárpátalján.

Ám ezek effektív működéséhez elengedhetetlen az a felvilágosító munka, amit ők végeznek most már nemcsak a közösségi médiában.

– Meghívást kaptam beregszászi iskolákba és líceumokba előadást tartani a szelektív hulladékgyűjtésről. Fontos, hogy a fiatalok korán szembesüljenek a szelektív szemétgyűjtés fontosságával. Hiszen a közmondás szerint az öreg fát nem lehet átültetni. Viszont abban bízunk, hogy a fiatalok hatással lesznek szüleikre, nagyszüleikre, és kevesebb szemetet termelnek majd – zárta a beszélgetést az aktivista.

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó