KISZó–100: A KISZó-ban tanultam meg „látni”

A százéves Kárpáti Igaz Szó folytatja az egykori és mai kollégák visszaemlékezéseinek közlését, amelyek által az olvasók is betekintést nyerhetnek a lap gazdag múltjába. Legutóbb Székely Ilona mesélt, most Timkó Tímea osztja meg gondolatait:

“A KISZó-hoz való ragaszkodásom még gyerekkoromban kezdődött, hiszen a lap mindig is szinte családtag volt otthon. Édesapám minden egyes betűjét elolvasta, én pedig a Kis Kárpáti Igaz Szó rajongója voltam akkoriban.

Már középiskolába jártam, amikor a lap olvasószerkesztője, Béres Barna elolvasta, majd megjelentette néhány versemet. Mondanom sem kell, hihetetlenül büszke voltam erre. Később, egyetemistaként egy nyarat töltöttem beolvasóként és korrektorként a szerkesztőségben, amelynek otthonos, baráti hangulata azonnal magával ragadott. Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 2003 és 2004 között újságíróként dolgozhattam a lapnál. Tapasztalt és profi kollégák segítségével itt tanultam meg „látni”, értelmezni és helyén kezelni a körülöttem zajló eseményeket.

Édesanyám szülőfalujáról, Nagypaládról szóló cikkemért főszerkesztői dicséretben részesültem, amire azóta is nagyon büszke vagyok. Bár az élet úgy hozta, hogy messze kerültem az újságírástól, de a számomra fontos témákban még mindig mérvadónak tekintem a KISZó cikkeit. Szívből gratulálok a centenáriumhoz!”

Forrás:
KISZó/Timkó Tímea

Post Author: KISZó