Mi generálja a tömeghisztériát?│KISZó-szempont

A koronavírus-járvány kitörése kapcsán több példáját láttuk a tömeges hisztérikus megnyilvánulásoknak. Ragályként terjed a pánik, a vásárlási láz. Az USÁ-ban az elmúlt napokban a duplájára nőtt a vásárlások száma, elsősorban a fóliázott húsokból, fagyasztott zöldségekből, vajból és palackozott ásványvizekből fogyott, de voltak, akik több liter tejet, több száz óvszert vagy egy egész polcnyi WC-papírt szereztek be. Ugyanez figyelhető meg a legtöbb európai országban is. Vajon hogyan működik a hisztéria pszichológiája, és mi gerjeszti? – kérdezte a KISZó Natalja Brataszjuk pszichológust.

– Miként traktálja a pszichológia a tömeghisztériát, mint jelenséget?

– A tömeghisztéria az az állapot, amely egyszerre több embernél jelentkezik. Többnyire egy vagy néhány illető elkezdi, ami aztán nagyon gyorsan átragad a többiekre. Ilyen például egy katasztrófa, melynek során az emberek irracionálisan viselkednek, rossz irányba szaladnak, sikoltoznak, vagy amikor egy ismeretlen jelenségtől való rettegés miatt ártatlan emberek válnak a tömeg áldozataivá. De a közösen átélt trauma is kiválthat hasonló reakciókat embertársainkból. Tágabb értelemben véve tömeghisztériának mondhatók bizonyos politikai, filozófiai, vallási nézetek is.

– Mi áll annak hátterében, amikor emberek százai cselekednek olyasmit, amit józan ésszel sosem tennének meg? Miért kezdenek például féktelen vásárlásba?

– Sokszor a mindenáron való valahova tartozás az indítéka, de sok minden egyéb is lehet. Rendkívül hiszékenyek vagyunk. Az ember társas lény, szüksége van a harmóniára. Ám ez nem mindenkinek adatik meg. Kilátástalan, jövőképpel nem rendelkező fiatalok, magukra maradt idős emberek, munkanélküliek, érzelmi, valamint anyagi biztonságra vágyók ezrei lesznek napjainkban a különféle politikai irányzatok, vallási szekták áldozatai, melyek saját céljaik érdekében olyasmire veszik rá a tömegeket, ami maguktól nem jutna eszükbe. Világméretű járványok idején, mint amilyen a mostani is, nincs ráhatásunk a dolgokra. Ezért, hogy mindenáron bizonyítsuk, vannak dolgok, amik igenis tőlünk függnek, kényszeres vásárlásba kezdünk, hisz abba nem szólhat bele senki, miből mennyit vegyünk. Az máig rejtély, miért éppen a WC papír az egyik legkelendőbb árucikk, ám valószínűnek tartom, hogy a falkaszellem a kiváltó ok.

– Milyen erők mozgatják a tömeges reakciót?

– Leggyakrabban a politikai krízis, a félelem és a stabilitás hiánya. Ilyenkor a pragmatikus, tudatos cselekvést irracionális, ösztönös tettek váltják fel. A falkába verődött emberek érzelmei sajátos törvények szerint, a hullámreakció elve alapján működnek. Csapatban az illető anonimnak érzi magát, sokkal bátrabban vállalkozik veszélyes, felelőtlen cselekedetekre.

– Hogyan tudunk ellenállni, védekezni a taglalt jelenség ellen?

– Ahhoz, hogy mi uraljuk érzelmeinket és ne azok bennünket, meg kell tanulnunk irányítani őket. Hogy elkerüljük a pánikot, korlátozzuk a minimálisra ránk zúduló információáradatot, nem ajánlatos folyamatosan a televíziót nézni, az internetet böngészni. Ahhoz, hogy objektívek maradhassunk, formáljunk saját véleményt. Ne aggódjunk olyan dolgok miatt, amelyek nem tőlünk függnek, mint például a kormány vészhelyzetet kezelő politikája, a helyi egészségügy felkészültsége, a külföldi fertőzöttek száma. stb. A COVID-19 előbb-utóbb orvosolható problémává válik, csak türelmesen ki kell várnunk. Addig is álljunk ellen a tömegpszichózisnak!

Magyar Tímea

Forrás:
KISZó/Fotó:Zunko Barnabás

Post Author: KISZó