Véglegesítették Kárpátalja távlati tervét

A sokat vitatott Kincseshomoki és Viski kistérségek is bekerültek a dokumentumba.

A Miniszteri Kabinet honlapján megjelent Kárpátalja véglegesített távlati terve. A még május 13-án elfogadott dokumentum tartalma csak május 27-én került a nagyközönség elé.

Dr. Tóth Mihály alkotmányjogász lapunknak adott interjújában kifejtette: Ukrajna lakossága a decentralizációs folyamat kezdetén megközelítőleg 30 ezer településen – melyből 459 város – élt. Ezek a decentralization.gov.ua összesítése alapján 11 968 önkormányzati egységet – városi, községi, nagyközségi (helyi) tanácsot, önkormányzatot – és 475 járást alkottak (az ideiglenesen megszállt területeket nem számolva). A tervek szerint a folyamat befejezésére a helyi önkormányzatok bázisán (helyett) kialakított egyesített territoriális közösségek (hromadák) száma nem haladja meg az 1300-at, az országban pedig megközelítőleg 100 járás marad.

A többségében magyarok lakta területeken, a Beregszászi járásban Beregszász, Bátyú, Nagybereg, Nagybégány és Mezőkaszony központtal, a Nagyszőlősi járásban Tiszaújlak és Tiszapéterfalva központtal,

az Ungvári járásban pedig Nagydobrony, Szürte és Csap központtal alakulnak kistérségek. Az utóbbi időben sokat vitatott Visk központú kistérség is bekerült végül Kárpátalja távlati tervébe.

Beregszászhoz a Badalói, a Benei, a Nagyborzsovai, a Mezővári, a Nagybaktai, a Halábori, a Gáti, a Mezőgecsei, a Kígyósi, a Nagymuzsalyi, a Sárosoroszi, a Csetfalvai, a Tiszacsomai és a Makkosjánosi községi tanácsok tartozik. Dupka György: Kárpátalja főbb demográfiai adatai, különös tekintettel az ott élő magyarság lélekszámára című 2010-es tanulmányának adatai alapján e települések lakosságának száma 49 308 fő, ebből a magyar lakosság 31 554 fő (64 százalék).

Bátyú központhoz a Bótrágyi, a Nagybakosi és a Szernyei (Munkácsi járás) községi tanácsok csatlakozik. A lakosság 12 687 fő, ebből 7773 magyar nemzetiségű (61,3 százalék).

Nagybereg központtal Beregújfalu, Kovászó és Alsóremete községi tanácsai társulnak. A 6706 lakosból 3472 fő, tehát 51,7 százalék magyar.

Nagybégánnyal Asztély, Gút, Beregdéda és Macsola társult. A 8316 főből 7006 vallotta magát magyarnak. Ez az összlakosság 84,2 százaléka.

Mezőkaszonyhoz Zápszony, Csonkapapi, Rafajnaújfalu és Beregsom csatlakozott. Itt 8362-ből 7585 lakos magyar, és a legmagasabb, 90,7 százalékos az arányuk.

A Nagyszőlősi járás egyik magyar többségű kistérségének a központja Tiszaújlak lesz. Ide Verbőc, Mátyfalva, Tiszaújhely, Tiszakeresztúr, Puskino és Salánk csatlakozik. A 14 871 főre becsült népességből 10 661 polgár magyar (71,7 százalék).

A Tiszapéterfalva központtal alakuló kistérségnek 19 355 lakosa lesz, közülük 14 442 tartja magát magyarnak. Az arány 74,6 százalék.

Nagydobronyhoz Kisdobrony, Tiszaágtelek és a munkácsi járási Csongor társul.

A lakosság száma eléri a 10 870 főt, ebből 9452 magyar (86,9 százalék).

A Szürtei Községi Tanács égisze alá kerül többek között Nagygejőc, Gálocs, Palágykomoróc, Rát, Téglás és Császlóc. A lakosság 8720 fő, a magyarok lélekszáma 6183 fő (70,9 százalék).

Csap központhoz az Eszenyi, a Szalókai, a Tiszasalamoni, a Tiszaásványi és a Csarondaháti (Cservona) községi tanács csatlakozik. A magyarság aránya itt 52 százalékos, a 15 169 főből 7888 magyar.

A magyarság szempontjából fontos az Ungvári járásban a Kincseshomok, illetve a Huszti járásban a Visk központtal megalakuló kistérség. Előbbihez Kereknye, Őrdarma és Ungtarnóc tartozik, a 12 874 fős népesség 20,4 százaléka – 2640 fő – magyar. A Viski kistérséghez Veléte csatlakozik. A 16 171 főből 3735 vallja magát magyarnak (23 százalék).

Ezek a „száraz” tények, melyek kiindulópontjai lehetnek egy átfogó elemzésnek. Erre pedig, az önkormányzati választás előtt, ugyancsak szükség van.

Csuha Ivett

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó