Állástalanság a nagyvilágban │KISZó-elemzés

Az egyre növekvő munkanélküliség mindenütt hatalmas probléma.

A koronavírus-járvány miatt kialakult kényszerleállások lassan a végéhez közelednek, ám nem minden vállalat indul újra. Sokakban csak most tudatosul, hogy végleg megszűnt a munkahelyük. Ez világméretű probléma.

Országa, kormánya válogatja, mit tesz, tehet azért, hogy elkerülje a tömeges munkanélküliséget, illetve megélhetést biztosítson polgárainak, elejét vegye a szociális indíttatású zavargásoknak.
A Világbank előrejelzése szerint a fejlett országokban az állástalanok száma elérheti a 8,3 százalékot.

Az USA-ban máris 14,7 százalék, és ez a szám még nőni fog. Nem kizárt a 25 százalékos arány sem. Az amerikai kormány máris két trillió dollárt irányzott elő a vállalatok, vállalkozások megsegítésére.

Az összegből minden dolgozót bebiztosítanak munkanélküliség esetére, illetve négy hónapon keresztül heti 600 dollár támogatásban részesítenek.

Dániában fizetik az állástalanok bérének 75 százalékát, Új-Zélandon minden alkalmazott 7 ezer dollár egyszeri segélyt kap, az angolok egyszeri kifizetés formájában kompenzálják a munka nélkül maradtak fizetésének 80 százalékát. Ausztrália minden kis- és középvállalkozást 100 ezer dollárral támogat.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4 százalék körül mozog. A magyar kormány az emberi élet védelme mellett számos eszközzel a koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk enyhítésén és a hazai munkahelyek megmentésén dolgozik – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter egy május elejei nyilatkozatában.

A koronavirus.gov.hu portálon olvasható, miszerint a tárcavezető kifejtette, a munkahelyek megvédése az elsődleges cél, ezért a kormány munkahelymegtartó támogatással, adóintézkedésekkel, hitellel segíti a vállalkozásokat abban, hogy minél kisebb veszteséggel legyenek túl a járvány okozta válsághelyzeten.

A Gazdaságvédelmi akcióterv megvalósítására 1345 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből és eddig összesen több mint 600 milliárd forintot fordított a járvány elleni egészségügyi és gazdasági védekezésre.

Varga Mihály kifejtette, hogy az eddig meghozott adóügyi intézkedések 300 milliárd forintot hagytak a vállalkozásoknál.

Mi a helyzet Ukrajnában?

Jelenleg a munkanélküliségi ráta 8,2 százalékos, ám a kormány számításai szerint rövidesen 9,4 százalékra módosul.

A munkatörvénykönyv szerint a vesztegzár nem ad felhatalmazást a tömeges elbocsátásokra, ezért a vállalatok – bízva a járvány mihamarabbi lecsengésében – csak szabadságolták munkavállalóikat. Egyesek fizetett, míg másokat fizetetlen kimenővel „jutalmaztak”. Ettől függetlenül az újrainduláskor az országban megközelítőleg 3 millió munkanélküli lesz.

A kormány próbál enyhíteni az állástalanok anyagi gondjain, 650 hrivnyáról 1000 hrivnyára emelve a munkanélküli segély összegét. A munkaadóknak megtérítik a kényszerszabadságon lévők fizetésének kétharmadát, de ez az összeg nem haladhatja meg a 4723 hrivnyát (a minimálbér összegét). Továbbá egyszerűsítették az Elérhető hitelek program feltételeit is.

Ezek az intézkedések a külföldi országokétól lényegesen szerényebb segítséget ígérnek. Így nem meglepően az életszínvonal is jóval alacsonyabban mozog majd.

Mik a kilátások?

Az UNICEF előrejelzései szerint Ukrajnában a szegénység aránya 27,2 százalékról 43,6 százalékra nő, azaz a szociálisan legérzékenyebb réteg, a sokgyermekes és a csonka családok, a nyugdíjasok kerülnek még nehezebb helyzetbe.

Az általános elszegényedés eredményeként olcsóbb lesz a munkaerő. A kormány félmillió új munkahelyet ígér. A legtöbb ajánlatban a bérek 6-8 ezer hrivnya között mozognak. Többségében takarítót, postást, építőmunkást, szociális dolgozót és erdőipari munkásokat keresnek.

A napokban kerül a Legfelső Tanács elé egy új kormányprogram, amely némi reménnyel kecsegtethet a gazdasági növekedés felé.

Csuha Ivett

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó