Sok kicsi sokra megy – jótékony mindennapok │KISZó-interjú

jóbolt jókosár kárpátalja visk segély rászorulók koronavírus

Tavaly télen számoltunk be Méhes Katalin kezdeményezéséről, amelynek lényege, hogy önkéntes felajánlások alapján gyűjtenek pénzt, használati tárgyakat, és minden olyan ajándékot, ami a rászorulóknak jól jöhet. A jóbolt tavasztól átalakult, most már főként jókosarak elhelyezésére/összeállítására van lehetőség.

– A jóbolt átalakult jókosárrá?

méhes katalin jóbolt
Méhes Katalin

– A karanténhoz alkalmazkodva áttértünk az online térre, és úgy gondoltuk, inkább jókosarakat állítunk össze – magyarázza a viski fiatalasszony. – A jóbolt alapelve, hogy minden teljesen ingyen van, bérleti díj sincs. Bárki válthat jóbolttá, de az is kitűnő alternatíva, hogy már meglévő üzletben alakítsanak ki egy helyiséget, ahol gyűjtik a jókosarakat. Ez a gondolat már eljutott a magyarországi Szentesre is, ahol a Szarvasi húsboltban állítanak össze jókosarakat. Ők az összegyűjtött termékeket átadják a szociális dolgozóknak, akik elviszik a rászorulóknak. Nálunk mindenki maga viszi el.

– Hogyan működik a jókosár?

– A lényege, hogy minden bolt, amelyik csatlakozik (ha igényli, kap logót is), kitesz egy kosarat, esetleg kijelöl egy polcot, amit meg lehet tölteni minden jóval.

Tehát az illető vásárol, majd az arra szánt árut odateszi a polcra, ahonnan az, aki rászorul, ingyen elveheti.

Van olyan bolt, ahová egyesek már rendszeresen járnak, elveszik a kenyeret, vagy épp amire szükségük van, megköszönik és továbbállnak. A boltokban mindig van valami, de mi is állítunk össze kosarakat, majd elvisszük azoknak a személyeknek, akik hozzánk fordultak segítségért. Húsvét előtt több idősnek és rászorulónak vittünk élelmiszercsomagot.

– A karantén ideje alatt megnőtt a számuk?

– Igen. Olyanok is megkerestek, akik első ránézésre jól szituáltnak tűnnek,

de mivel megszűnt a munkájuk, nehéz helyzetbe kerültek.

Van, akinek nincs kitől kölcsönkérni, ezért keresett meg minket. Akadnak, akik több hónapja nem jutottak bevételhez, de csak egy kis időre, és kölcsönbe kértek, erősködtek, hogy amint lesz munkájuk, visszaadják.

– Hogyan döntik el, kinek segítenek?

– Egyszer mindenkinek segítünk, aki hozzánk fordul. Azt gondolom, és úgy döntöttünk a csapattal is, hogy nem a mi tisztünk megítélni, ki mennyire szorul rá. Ebben a szituációban szinte lehetetlen helyesen értékelni a helyzetet, hiszen látjuk, bárki kerülhet szorult helyzetbe a karantén idején. Voltak olyan megjegyzések, hogy az, aki két hónappal ezelőtt még műkörmöt csináltatott, most ne panaszkodjon, hogy nincs pénze. Sajnos nálunk sokan a pillanatnak élnek, rossz döntéseket is hozhatnak, ám ha emiatt utána a gyermeknek nincs mit enni, azt már nem nézhetjük tétlenül. Nagy probléma, hogy nálunk az iskolákban nincs pénzügyi oktatás, nemcsak a gyerekek, de többen a felnőttek közül sem tudnak bánni a pénzzel.

– Az élelmiszerrel való támogatáson kívül milyen kérésekkel fordulnak még a csapathoz?

– Nagyon sokan az ügy mellé álltak, hála Istennek. A közösségi oldalon létrehozott csoportban több mint ezren vagyunk. Egyre több bolt- és raktártulajdonos, pékség, vállalkozó érzi fontosnak, hogy segítsen. Nem csak élelmiszercsomagokat osztunk, hanem a kapcsolati tőkénket is hasznosítjuk. Olyan embereket kötünk össze egymással, akik közbenjárnak egy-egy kórházi kezelés, jogosult szociális támogatás megszervezésében. Most épp egy viski fiúnak gyűjtünk, akinek 100 ezer euróba kerülne a gyógyíttatása. Mindent megteszünk, de ez meghaladja az erőnket, ennyi pénzt nem tudunk összegyűjteni, ehhez mások segítségére is szükség van. Viszont ha 1000 ember csupán 10 hrivnyával járulna hozzá az ügyhöz, az már 10 000 hrivnya lenne. Sok kicsi sokra megy.

– Számon tartják, hány embert támogatnak?

– Nincs időm számolni, és nem is ez a fontos. Folyamatosan akadnak rászorulók, olykor a kapacitásunkat meghaladva is. Azt sem követjük nyomon, hogy mit vásárolnak a vevők és mi az, amit a bolttulajdonosok tesznek bele a jókosárba. Egy nagy lendülettel több mint húsz bolt csatlakozott, aztán abbahagytuk a számolásukat. Sok helyen nincs kitéve a logó, mégis látom, hogy ott van a kosár vagy a polc, amit a környéken élők már ismernek.

– Vannak visszaélések?

– Általában kisboltokban alakulnak ki ezek a részlegek, így a boltos látja, ha valaki többször visszaél a helyzettel, és figyel rá. Ha jól tudom, Ukrajnában az új szupermarket, az ATB is csatlakozott az efféle kezdeményezéshez, ők egy polcot alakítottak ki, ahonnan ingyen lehet „csemegézni”.

– Hogy bírja lelkileg ennyi nehéz sorsú emberrel találkozni?

– Az egyetlen nehézség épp az imént említett visszaéléseknek a kiszűrése, illetve az ítélkezés visszaszorítása.

Az is megvisel, amikor nagy szükség lenne a segítségre, de nem tudunk közbeavatkozni, mivel előfordul, hogy az illető nem hagyja (jogi intézkedéseket vonna maga után). Ilyenkor ítélkezés nélkül, a szemünket becsukva meg kell tenni mindent, amit tudunk, illetve amit hagynak. Az is elszomorít, amikor valaki segítséget kér, próbálok munkát találni neki, ő viszont nem igyekszik, csak azt várná, hogy minden az ölébe hulljon. Nem szeretnék Istent játszani, és eldönteni, kinek jusson, kinek ne: egyszerűen csak segíteni akarunk, akinek tudunk. Ezen néha vívódom magamban.

– Szeretnék, hogy minél több településre eljusson a kezdeményezés. Hogyan képzelik?

– Nagyon szeretném, hogy a Felső-Tisza-vidéktől távolabb is meghonosodjon ez a jótékonysági akció.

Keresni kellene a többi településen is olyan személyeket, akik vállalják a húzóember szerepét. Hiszen ez nagyon jó dolog, mivel annak, aki ad, nem túl nagy megterhelés, viszont aki kapja, annak talán életmentő. Ha bárki szeretne csatlakozni, szóljon, adunk kosarat, beszerezzük a matricát, csinálunk reklámot. Jelentkezzenek, keressenek Facebook-on (ДоброМаркет JoBolt a csoport neve), illetve a +38-067-277-9068 telefonszámon is elérhető vagyok. Minden jótevőnek örülünk. A bankszámlaszámunkra (414962938080402) is bárki küldhet pénzt, biztos lehet benne, hogy jó helyre kerül.

Simon Rita

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó