Nincs menekvés az adósságspirálból │KISZó-elemzés

Ukrajna a büdzséje harmadát hiteltörlesztésre költi, jövőre a fele is erre mehet el.

Ukrajna képtelen, és a jelek alapján nem is igazán akar szabadulni a nemzetközi hitelezők markából, hívja fel a figyelmet több neves ukrán elemző. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júniusban átutalta az új hitelszerződés első, 2,1 milliárd dolláros részletét, az év végéig Kijev még további 2,8 milliárdra számít. Mindeközben az idei költségvetés harmada, mintegy 450 milliárd hrivnya adósságkezelésre megy el. Jövőre ez a tétel akár a büdzsé felét is felemésztheti.

Ruszlan Bortnik ismert kijevi elemző szerint az országnak mihamarabb szakítani kellene az elmúlt évek gyakorlatával, miszerint egyik adósságcsapdából a másikba esik. Ameddig nem hagynak fel az örökös hitelfelvétellel, addig nincs reális esély a gazdasági felkapaszkodásra, véli. Szerinte a kormány és az elnök a könnyebbik utat választja, amikor nem kíván szabadulni az egyre fojtogatóbb adósságspirálból. Ukrajna csak az idén már 2,1 milliárd dolláros kölcsönt vett fel az IMF-től, az Európai Bizottság 1 milliárd eurót utalt, a Világbank 350 millió dollárt kölcsönzött. Az év végéig a valutaalaptól két, egyenként 1,4 milliárdos utalást várnak még, Brüsszelből 1,2 milliárd euróra számítanak, amit egy 500 milliós hitel is követhet még, míg

a Világbank 1 milliárd USD-vel „adósíthatja” tovább az országot.

A nagyobb problémát az okozza, hogy a kabinet ezekkel a pénzeszközökkel nem a gazdaságot próbálja működésbe hozni, hanem a már meglévő adósság egy részét pénzeli ebből, továbbá a költségvetésben tátongó lukakat tömködi be, s a gyakorlatilag kontrollálhatatlan Covid-19 elleni védekezési alapba önti be a pénzeket, mondja Vszevolod Sztepanyuk pénzügyi szakértő. Fokozza a gondokat, hogy

a május végére 78,4 milliárd dolláros szinten mozgó államadósság nagyobb része (48,71 milliárd) külföldi hitelekből áll, ami jelentősen növeli a külpolitikai kiszolgáltatottságot.

Az év első harmadában Ukrajna 112 milliárd hrivnyát költött adósságrendezésre. A legnagyobb teher a harmadik negyedévre esik, amikor 168 milliárd hrivnyát kell visszafizetni, de 2020 folyamán eleve 450 milliárd megy el erre a célra, ami 17 milliárd dollárnak felel meg, s ebből 4 milliárdot csupán a kamatterhek képeznek. Jövőre a büdzsé fele mehet rá az adósságcsapda finanszírozására. Ahhoz, hogy ebből szabadulni tudjunk, következetes pénzügyi politikára van szükség, hangsúlyozza a már idézett Ruszlan Bortnik. Véleménye szerint erre legkorábban 2023-ban kerülhet sor, de az előkészítéshez már most hozzá kell látni. A legfontosabb teendők: az államadósságot a GDP 55 százalékára kell leszorítani, a bankrendszer hitelpolitikája megújulásra szorul, a szerencsejátékokat legalizálni kell, amiből számottevő tiszta bevételhez juthat az ország, valós reformra szorul az adóügyi rendszer, és meg kell tisztítani a korrupciós sémáktól a vámhivatalok munkáját.

Persze ehhez legelőbb stabil politikai kormányzás szükségeltetne, csakhogy ezzel is bajok vannak. A márciusban kinevezett új kormány például nem szerezte meg a cselekvési programja támogatásához szükséges voksmennyiséget.

A többséget adó Nép Szolgája elnökhű frakció 248 tagja közül csupán 207-en támogatták Denisz Smihal kormányfő és kabinetjének útitervét a minimálisan szükséges 226 voks helyett.

Mindeközben az IMF jóslata szerint 2020-ban az ukrán gazdaság visszaesése 8,2 százalékos lesz, de a pesszimistább forgatókönyvek akár kétszámjegyű hanyatlást sem zárnak ki. Az infláció ütemét 11 százalékosra prognosztizálják.

Dunda György

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó