Az UMDSZ beadványa a kisebbségek jogai védelmében  

Az őshonos népek és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását szolgáló törvényi szabályozás, s az ezzel kapcsolatos politikai gyakorlat problematikus kérdései volt a témája az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségi kapcsolatok bizottsága meghallgatásának. A video-konferencia formájában lezajlott eszmecserén (Dr. Tóth Mihály 2 óra 26 perctől szólal meg) parlamenti képviselők, az Elnöki Hivatal, az Etnopolitikai és Lelkiismereti Állami Szolgálat, a művelődési, az oktatási, a szociálpolitikai és a külügyminisztérium, tudományos intézetek, nemzetközi szervezetek, valamint az ukrajnai nemzetiségi érdekvédelmi szövetségek képviselői vettek részt.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az alábbi beadványt juttatta el a fórumhoz:

Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek jogvédelmének kérdése három évvel ezelőtt, 2017. március 22-én szerepelt a bizottság ülésének napirendjén. Úgy véljük, hogy a megbeszélés, és a jelenlegi tanácskozás záródokumentumának megfogalmazása során szükségszerű figyelembe venni azokat a javaslatokat, melyek akkor bekerültek az összegzésbe, főként azért, mert e dokumentum egyetlen pontja sem valósult meg. Ugyanakkor e fórum résztvevőinek figyelmeztetése, miszerint

a nemzeti kisebbségek jogai biztosításának törvény általi védelme minden bizonnyal gyengülni fog, az utóbbi három évben minden „terven felül” megvalósult.

Kihangsúlyozzuk, hogy kizárólag a nemzeti kisebbségekről, és azok jogairól szólhatunk, hiszen az ukrán törvényhozás mind a mai napig adós az őshonos népek kifejezés jogi értelmezésével, meghatározásával. Az anyaországgal nem rendelkező kisebbségi közösségéknek e kategóriába való sorolását, amivel különböző publikációkban találkozhatunk, a Velencei Bizottság jogilag megalapozatlannak minősítette (lásd a Bizottság ­960/2019 ­CDL-AD­(2019) sz. dokumentumát). Ezért a továbbiakban csak a nemzeti kisebbségek meghatározást használjuk.

Úgy véljük, hogy Ukrajnában, az utóbbi három év alatt, pontosabban a „Majdan-utáni” hatéves periódusban  – Európában példanélküli brutalitással és mértékben – fosztották meg jogaiktól a nemzeti kisebbségeket.

E törvényhozói újítások negatív hatásai legélesebben minket, a kárpátaljai magyar közösség tagjait érintették, hiszen az Oktatásról, az Ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról, és az Általános középfokú oktatásról szóló törvények hatálybalépése megfosztott bennünket, többek között az alábbi jogoktól, és értelemszerűen lehetőségektől:

– az anyanyelvű oktatásban való részesülés a képzés minden szintjén és formájában

– a vezeték és keresztnév feltüntetése anyanyelvünk szabályai szerint azokban a dokumentumokban, melyekben latin írásmódot használnak.

– az ukrán mellett anyanyelvünk használata a helyi önkormányzatok ügyvitelében

– az anyanyelven történő – írásbeli és szóbeli – ügyintézés az államigazgatási szervekben

– az anyanyelv használata a választásokon és a népszavazásokon

– az államhatalmi szervek, az önkormányzatok, vállalatok, szervezetek megnevezésének feltüntetése a hivatalos iratokban és hirdetményeken az államnyelv mellett anyanyelven is

– a földrajzi nevek, megnevezések, az útjelző, utcanév táblák stb. felirata az államnyelv mellett anyanyelven is

A fentebb felsoroltak mellett az említett törvények jelentősen korlátozták anyanyelvünk használatát a tudomány, a művelődés, a könyvkiadás, az írott és elektronikus tömegtájékoztatás területén.

Emlékeztetünk arra, hogy a felsorolt jogokkal, a fentebb említett törvények hatálybalépése előtt közösségünk nem csupán elméleti síkon rendelkezett, hanem azok a mindennapi életünk részei voltak, melyeket minden államformációban, melyek kötelékébe szülőföldünk

az utóbbi 100 év folyamán tartozott, módunkban állt gyakorolni, így a független Ukrajnát is.

Mi több, a megszokás inerciája folytán, ezek zömével jelenleg is élünk, lényegében sértve ezzel a már hatályos törvényeket.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ukrán törvényalkotó e jogszabályokkal Ukrajna Alkotmányának több cikkét, és több nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét is sérti. Ez nem csupán a mi szubjektív álláspontunk, mindezt az ENSZ és az Európa Tanács több, a kérdésben kompetens szerve, szervezete dokumentumában rögzítették. Ez áll a Velencei Bizottságnak nevezett törvényekkel kapcsolatosan megfogalmazott dokumentumaiban is.

Ezért, véleményünk szerint, a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos jogalkotásnak, illetve a jogok megvalósulásával kapcsolatos politikának, mindenekelőtt e jogok helyreállítására kell irányulnia. Úgy véljük, jogtechnikai szempontból, a problémát kizárólag pótlólagos, új törvényekkel (például a nemzetiségi kisebbségekről szóló jogszabállyal), nem lehet megoldani, hiszen a fentebb említett jogsértő törvényi előírások módosításának megtétele nélkül az ukrán jogrendben belső ellentmondások alakulhatnak ki.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kinyilvánítja készségét a Verhovna Rada illetékes bizottságaival, illetve más állami szervekkel és szervezetekkel való együttműködésre, a szükséges jogszabály-előkészítő munkában.

 

A beadványt Zubánics László, az UMDSZ elnöke és Tóth Mihály, a szövetség tiszteletbeli elnöke írta alá

(A témával kapcsolatos elemző írásunkat a Kárpáti Igaz Szó július 16.-ai számában olvashatják)

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó