„A java még csak ezután jön” │KISZó-portré

Az ungvári lány sikeres szólókarrier előtt áll.

Ulyana Doneckaja ha kiereszti a hangját, a Kárpátok is visszhangozzák. A fiatal ungvári lány most írja első saját dalait. Duettben már találkozhattunk vele, párjával azóta saját könnyűzenei bandát is alapítottak. Álmaik grandiózusak, viszont nem megvalósíthatatlanok. Lépésről lépésre, tudatosan haladnak a céljaik felé.

– Nem volt zökkenőmentes a kezdet.

– Tizenhárom éves koromig mondhatni még zenei hallásom sem volt. A szüleim teljesen meglepődtek azon, hogy ezt a pályát választottam, mivel sokáig úgy tűnt, abszolút nincs hozzá hajlamom – kezdi beszélgetésünket a húszéves lány. – Aztán valami változott, ki szerettem volna próbálni az éneklést. Népdalokkal kezdtem a suliban. Aztán egy évvel később már versenyre is mentem, de az nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. A tanárnőm akkor azt mondta: ne aggódj, amikor majd interjút készítenek veled, legalább elmondhatod, milyen nehéz volt a kezdet, és hová jutottál.

– A tanárnőd sokat foglalkozott veled.

– Magán énekórákat vettem Tetyana Mihajlivna Babectől. Az apukámat is ő tanította énekelni, anyukám is járt hozzá. Teljesen az alapoktól kezdte velem, megtanította, hogyan kell helyesen lélegezni, és ehhez hasonlók. Sokat fejlődtem mellette. Az általános iskola utolsó évében kezdtem el, a szakiskolában már komolyan foglalkoztam az énekléssel.

– Mégsem ének szakra felvételiztél.

– Az Ungvári Művészeti és Közművelődési Koledzs színházrendezői szakára jelentkeztem. Ott ismerkedtünk meg Dáviddal. A tanulmányi éveim során sikerült magabiztosabbá válnom a színpadon. Úgy gondolom, fontos, hogy feszegessük a határainkat, és néha kilépjünk a komfortzónánkból, így tudunk fejlődni.

– Már nem is olyan idegen a színpad.

– Így igaz. De minden alkalommal más. 14 évesen álltam először színpadra. Olykor egyedül lépek fel, olykor a vőlegényemmel közösen. Dáviddal tavaly debütáltunk duóban, amikor megalakítottuk az Ulyana&David formációt.

– A közös munka jól halad. Mit terveztek a későbbiekben?

– Dávid nemrég elkezdett dalokat írni. A duettünk nagyon jól összejött, de már rég szerettünk volna alapítani egy könnyűzenei együttest is itt, Kárpátalján. Ez viszont közel sem olyan könnyű, mert kevés fiatal tartózkodik itthon, és nem sok olyannal találkoztunk, akik hozzánk hasonlóan a zene lett volna a mindene. Végül sikerült összehozni egy csapatot, így megalakult az Ullie. Most ott tartunk, hogy zenéket írunk és videóklippet is készítünk. A legutóbbi már a Youtube-on is elérhető, sőt a Bárhová című számot már a Pulzus Rádió is felvette a listájára. Dávid nem áll le.

Ulyana eleinte feldolgozásokat énekelt, többnyire angol és francia nyelven. A saját dalait oroszul adja elő. Az együttesük számait viszont magyarul énekli. Most gitározni tanul, hogy könnyebben menjen a zeneszerzés. A fiatalok két albumot is készülnek kiadni. Egyet Ulyana, egyet pedig az Ullie együttes. Ezenkívül a duóról sem feledkeznek meg.

– Szólóban is megállod a helyed, nemrég jelent meg az első önálló dalod.

– Az akkordok könnyen jönnek, a szövegben apukám segít, illetve anyukám is javasol néhány dolgot. Ők is zenészek. Apukámnak rock-bandája is van. Ha nem apa, nem is tudom, mi lenne velem… Ő inspirál. Sokat magyaráz és tanít. Ő a legnagyobb támaszom és kritikusom is egyben. A legelső dalomnak Repülj a címe. Műfaja szerint új számomra, mivel korábban jazzt és könnyűzenét énekeltem, ez viszont rock. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz, de azt hiszem, jól sikerült. Még csak az elején járok, hiszem, hogy még rengeteg ajtó fog előttem kinyílni. A java még csak ezután jön.

– Mi okozott nehézséget?

– Féltem attól, hogy nem fogok tudni más nyelveken énekelni. Viszont tetszik, amikor többször meg kell hallgatni valamit, hogy tökéletesítsem a kiejtésemet. A végén, amikor sikerül, nagyon boldog vagyok. Mindig azt gondoltam, hogy gyenge és vékony a hangom. A tanárom megmondta: sikerülni fog, ha nagyon sokat és folyamatosan gyakorlok. Amikor végül kiénekeltem egy olyan hangot, amiről azt hittem, sosem fog menni, megváltozott minden. Olyan volt, mint amikor ledől egy áthatolhatatlannak hitt akadály. Az elejétől fogva éreztem, hogy nem elég az, ha csak feldolgozásokat éneklek, saját dalt akartam előadni. Az álmom, hogy fejlődjek, távolabb is eljussak, dalokat írjak, turnézni járjak. Az ambícióim motiválnak. Sosem képzeltem el magam tanárként, és a jövőben sem valószínű, hogy tanítanék. Ez nem az én világom. Úgy gondolom, hogy valaki kiváló tanár legyen, ahhoz elhivatottság kell. Szerintem vokalistaként, zenészként dolgozni nagyon nehéz és összetett, teljes embert kíván, odafigyelést és folyamatosan energiát kell fektetni bele, ezért másra nem is lenne időm.

– Miben rejlik az egyediséged?

– Nem nevezném magam vagy a hangom unikálisnak. Azzal viszont tisztában vagyok, hogy nagyon jól át tudom adni az érzéseimet éneklés közben. Ha valami történik velem, azt az emóciót magamba zárom, és majd amikor éneklek, egyszerre adom ki magamból. Ez, azt mondják, az előadások alkalmával is látszik, és nagyon bensőségessé teszi a fellépésemet, egyben nekem is segít, sokkal jobban érzem magam utána.

– Kárpátalján nehéz szólókarrierbe kezdeni? Milyen perspektívákat látsz itthon?

– Mindent, amit csak lehet, meg kell tennünk. Nem mondanám, hogy konkrétan Kárpátalján nehéz kitörni, inkább úgy általában Ukrajnában nem könnyű most a helyzet. Ha oroszul írsz vagy énekelsz, akkor máris támadnak, ha a megszokottól eltérő stílust képviselsz, kinéznek… Szeretnék megtanulni magyarul, nagyon tetszik ez a nyelv, szívesen előadnám a többi dalunkat is ezen a nyelven. Dávid csak magyarul ír.

A Dávid által írt szövegeket egy magyarországi író barátjuk olvassa át. Ulyana édesapja szintén példaként áll a pár előtt, megszívelik az elképzeléseit. Nem siettetnek semmit, szorgalmasan dolgoznak és lépésről lépésre haladnak. A csapatnak nagy sikere van a vidéken, ugyanis hosszú ideje nem volt már ilyen lelkes, fiatalokból álló könnyűzenei együttes Kárpátalján.

– Van kedvenc műfajod?

– Oda vagyok a jazzért és a popért. Előbbivel kezdtük a pályafutásunkat, az Ung Jazz Band volt az első együttesünk, amivel színpadra álltunk. Szeretem a rockot is. Van egy kedvenc énekesnőm, Haley Reinhart, aki inspirál. Sikerült eljutnunk Dáviddal egy Brian Adams koncertre is, ami igazán megfogott mindkettőnket. Mondhatni ott dőlt el, hogy mi is alakítunk egy együttest, és arra fogunk törekedni, hogy koncertezhessünk.

Simon Rita

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó