Miben számíthatunk a rendszergazdák segítségére? │KISZó-szempont

Július utolsó péntekét 1999 óta a rendszergazdák világnapjaként tartják számon. Talán az ezredfordulón az emberek nem is voltak annyira „rászorulva” ennek a területnek a segítségére, de a digitalizáció fejlődésével és rohamos terjedésével egyre fontosabbá váltak a mindennapokban. Létezhetünk-e adminok nélkül a 21. században? – kérdeztük Valenta István rendszergazdát.

– Milyen feladatokat lát el egy rendszergazda?

– Sokfélét. Nagyban függ attól, hogy éppen hol végezzük ezt a feladatot, gondolok itt arra, hogy kis cégnél, multinál, magánvállalkozóként, önkormányzatnál, vagy éppen egy szerkesztőségben. Vannak általános rendszergazdai teendők, ezekbe beletartozik az eszközök megfelelő működésének ellenőrzése, szoftverek napi, heti szintű vizsgálata, karbantartása. Itt vannak a szoftveres rendszergazdai feladatok, melyekbe a biztonsági mentésektől kezdve az általános átvizsgálási folyamatokon keresztül, munkatársak igényeinek figyelembe vételéig számtalan dolog beletartozik. A hardverekkel kapcsolatos dolgok véleményem szerint a legproblémásabbak, ide tartoznak a hálózati kiépítések, hálózati eszközök konfigurálása, új eszközök üzembe helyezése, meglévő eszközök (pc-k, laptopok, nyomtatók, szerverek) javítása, karbantartása stb. E feladatok köre csupán a jéghegy csúcsa, napi szinten ennél sokkal több kötelességnek kell eleget tenni, mivel az informatika rohamosan fejlődő terület, állandóan új technológiák jelennek meg, melyek egyre bonyolultabbak.

– Mennyire számít ez keresett szakmának? Van-e elég szakember?

– Itthon is egyre inkább szükség van jól képzett rendszergazdákra, viszont külföldön még inkább. Életünk szinte minden területén jelen vannak a számítógépek, okostelefonok stb., az internet mindent behálóz. Egyes vállalatok, cégek, vállalkozások, szerkesztőségek számára elengedhetetlen a rendszergazdák alkalmazása, enélkül szinte működésképtelenek. Ami a terület lefedettségét illeti, valóban kevés van „belőlünk”. Én is szembetalálkozom ezzel a problémával, többször szükségem lett volna egy-egy nagyobb projekthez külső szakemberre, de nem igazán találtam megbízható és felkészült rendszergazdát.

– Igaz az az állítás, hogy jól megfizetett munkaterületről beszélünk?

– Igaz. Mint ahogyan más szakmákra is jellemző, külföldön jóval többet lehet keresni. A rendszergazda szakma, mint már mondtam, sokrétű, van, aki csak általános feladatokat lát el, van, aki szoftveres területen dolgozik vagy csak hardverekkel. Azok keresnek a legjobban, akik mindhárom területen tevékenykednek.

– Véleménye szerint felválthatja-e a jövőben a mesterséges intelligencia az IT-szakembereket?

– A mesterséges intelligencia területe tényleg rohamosan fejlődik, de még várni kell arra, hogy mindent a robotok irányítsanak helyettünk. A következő évtizedekben inkább egyfajta szimbiózisra kell számítani, ahol a munka „unalmas”, gépies részét „intelligens” szoftverekre bízhatjuk, de a döntéseket az emberek hozzák meg. Másrészt ezek a technológiák még iszonyatosan drágák. Tehát egy jó ideig még nem félek attól, hogy nem lesz munkám…

– Mennyire veszik komolyan a laikusok eme szakterületet, hiszen legtöbbször a háttérből zajlik a munka.

– A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy mit is csinál egy rendszergazda. Többször megkaptam én is, hogy „egész nap csak gép előtt ülsz és nyomkodod”. Talán sokszor azért sem értik meg az egészet, mert valójában megfoghatatlan számukra egy weboldal, egy szoftver, egy wifi hálózat. Egy rendszergazda akkor jó, ha főnökei, munkatársai észre sem veszik, mert akkor minden működik.

Bara Tünde

Forrás:
KISZó/Fotó: Sergey Galyonkin

Post Author: KISZó