Az ember legjobb barátjának barátai │KISZó-háttér

Merem állítani, hogy a kutyánál hűségesebb állat a világon nincs. A kutya a gazdija mellett van jóban, rosszban, soha nem hagyja cserben. Nem így az ember. Számtalan alkalommal látunk, tapasztalunk olyasmit, hogy a megunt háziállatot egyszerűen kidobják az autóból, otthagyják az útszélen, akár a kölykeivel együtt. Emiatt sajnos sok a kóbor eb, melyek a rossz körülmények miatt olykor igencsak veszélyesek. Beregszászban mostanában nincs annyi kóborló állat, mint korábban, és ez bármilyen hihetetlen is, két hölgynek köszönhető, akik maguk fogják be őket, és viszik a városban működő állatmenhelyre.

– A Bundás – második esély! beregszászi állatvédő egyesületet Terlecki Andzselika alapította három évvel ezelőtt néhány barátjával. Én két éve kerültem az egyesülethez, és rögtön át is vettem az irányítását. Akkoriban még többen foglalkoztunk a kóbor kutyák befogásával, mára sajnos csak mi ketten maradtunk, és néha besegít Andzselika férje – fejti ki Horváth Alexandra.

– Mi késztette arra, hogy kutyamenhelyet nyisson? – érdeklődtem Andzselikától, aki közben a kölykök almát takarította.

– Világéletemben óvtam az állatokat, ha tudtam, gazdát kerestem nekik. Egyszer egy ismerősöm szólt, hogy látott egy összekötözött kutyát. Odamentünk és helyszínre mentünk, kiszabadítottuk a szerencsétlen jószágot. Így kezdtük el ketten az állatmentést. Aztán még néhányan csatlakoztak hozzánk. így 2017. október 4-én, az állatok világnapján hoztunk létre az egyesületet – emlékezett vissza Andzselika.

– Egy idő után a városi önkormányzathoz fordultunk segítségért, mert tovább ezt már nem tudtuk támogatás nélkül folytatni leginkább a helyhiánytól szenvedtünk. Igaz, nem azonnal, de meghallották a kérésünket, és tavaly nyáron megnyitották az Öko-Beregszász Kommunális Vállalat állatmenhelyét, melynek végül én lettem a vezetője – kapcsolódott be a beszélgetésbe Alexandra. – A hely sajnos ideiglenes, az önkormányzat bérli, de a telek tulajdonosa bármikor azt mondhatja, hogy nem maradhatunk. Nagyon szeretnénk egy olyan helyet, ami csak a miénk, és nem kell folyton attól tartanunk, hogy kiraknak. Nem is tudom elképzelni, hirtelen hová tennénk ennyi kutyát.

– Jelenleg hány állat van a menhelyen?

– Közel negyven, de ennél több nem is igen férnének el. Az utcákon pedig még mindig sok a kóbor kutya, nem győzzük őket befogni.

– Jól értem, hogy ön és Andzselika ketten fogják be az állatokat?

– Igen. Van befogóbotunk, ketrecünk, abba csalit helyezünk el, amire bemegy az eb. De többnyire ketrec sem kell, amikor nyúlunk feléjük, szinte lefekszenek és hagyják, hogy elvigyük őket. Nem jellemző rájuk, hogy megtámadnak, mert érzik, hogy segíteni akarunk nekik. Főleg az anyakutyák hálásak. Nemrégiben a város szélén dobozban hagytak ott hat kiskutyát, pár napja pedig egy anyakutyát találtunk a két kölykével. Majdnem mindennap gyarapszunk egy-egy ebbel, van hogy mi vesszük észre, hogy az utcán csatangolnak, s előfordul, hogy a Facebookon írnak ránk, hogy kóbor kutyát láttak. Akkor mi odamegyünk, elhozzuk, az állatok egészségügyi ellátásban részesülnek, ivartalanítják őket, és kennelbe kerülnek.

Megvártam az etetés idejét, a két jószívű hölgy minden egyes állatnak simogatással kíséretében adta oda az adagját. A kutyák pedig szeretettel tekintettek rájuk, szinte sugárzott belőlük a hála. Andzselika elmondta, 2017 óta legalább ötszáz eb talált gazdára. Mostanában is fogadnak örökbe kutyusokat, főképpen a kicsiket. Az állatok etetését a Beregszászi Önkormányzat támogatja, illetve rendszeresen kapnak ételmaradékot a Kiscsikó étteremből, de magánemberek támogatását is élvezik. Alexandra és Andzselika pedig mindennap várja az örökbefogadókat, hiszen ők tudják a legjobban, hogy ezektől az állatoktól nincsenek hűségesebb és szerethetőbb élőlények a világon.

Hegedűs Csilla

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó