Ukrajnában hetek óta gyors ütemben terjed a koronavírus-fertőzés. A megbetegedettek száma mára meghaladta a 160 ezret, az elhunytaké pedig a 4 ezerhez közelít. Az elhalálozási statisztikában Ukrajna ma már Európában a nem túl dicsőséges második helyen áll. Az adaptív karantén ellenére az országnak nincs olyan régiója, ahol ne lennének szigorú korlátozó intézkedések, ami súlyos, bénító hatással van a gazdaság egészére.
Arról már számtalanszor írtunk, hogy a Covid-19 okozta karanténintézkedések és a gazdaság leállása alaposan megroppantotta az ország pénzügyi helyzetét, az idei évre a kormány 4,8 százalékos GDP-visszaeséssel kalkulál, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 8,2 százalékos mínuszt prognosztizál. Ezért is várta mindenki nagy érdeklődéssel, hogy a kormány milyen költségvetési tervezetet nyújt be a parlamentnek a jövő évre vonatkozóan. A pénzügyi dokumentum a szeptember 15-i határidőre el is készült, a kabinet jóváhagyta, így az már a törvényhozói testület előtt van. Azon túl, hogy meglehetősen optimista a pénzügyminisztérium által kidolgozott büdzsé – ami jelentős gazdasági felemelkedéssel, 20 százalékos minimálbér-emelkedéssel, és az átlagbérek növekedésével számol –, elsőre nem igazán látni, miből és hogyan teljesülhetnek ezek a pozitív várakozások.
A dokumentum részleteit ismertető Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter 4,6 százalékos GDP-növekedéssel és 7,3 százalékos inflációval számol. Az idei 300 milliárd hrivnyás mínuszt jövőre 1,5 százalékkal, 270 milliárdra csökkentenék, számszerűen 6 százalékos deficittel kalkulálnak.
A minimálbér januártól a jelenlegi 5 ezerről 6 ezerre emelkedik, a nominális átlagbér a tervek szerint 13 632 hrivnya lesz, a reálfizetések 12 százalékkal gyarapodnának. A hrivnya dollárhoz mért árfolyamát 29,1-es szinten rögzíti a dokumentum, a munkanélküliségi ráta viszont meglehetősen magas, 9,2 százalékos, de ugyebár ez csak a hivatalos állapot, mert mint tudjuk, több millió ukrán kényszerül külföldön dolgozni, s ez a hatalmas tömeg nem szerepel a hivatalosan nyilvántartott állástalanok statisztikájában.
A pénzügyi tárca vezetője tájékoztatójában kiemelt néhány prioritást élvező területet. Eszerint az állami büdzsében 41,4 milliárd hrivnyát irányoznak elő a költségvetésből fizetettek bérezésére, az oktatásra 34 milliárdot szánnak. A 75 évesnél idősebbek gondozására 2,4 milliárd pluszt irányoz elő a tervezet, kultúrára 2,8 milliárd, a digitális fejlesztésekre, benne a kormányzati Gyija applikáció bővítésére 2,8 milliárd juthat, de jelentősebb összeget különítenek el útjavítási és építési célra, a vasúti infrastruktúra javítására, a decentralizációval összefüggő kiadásokra, és a védelmi minisztérium alapja is megnő.
Az egészségügy finanszírozásra 27,5 milliárdot szánnak. Külön költségvetési fejezet szól a Covid-19 elleni védekezésről, ahová 19,4 milliárd kerülhet, ebből 2,6 milliárdot konkrétan a várhatóan jövőre megkezdődő vakcinázásra fordítanának. Ennek apropóján a kormány ülésén egy kis közjáték is lezajlott. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter a koronavírus-járványra hivatkozva a GDP 5 százalékát kérte a tervezetben az egészségügy finanszírozására javasolt 4,2 százalékkal szemben. Mint a zn.ua forrása közölte, a miniszter felvetette: hogyan oldhatják meg a polgárok a felmerülő egészségügyi problémákat. Majd így folytatta: „Saját költségükre?” Erre Denisz Smihal miniszterelnök azt válaszolta: „Kénytelenek lesznek”. „Akkor menjen ki, és mondja el nekik” – vágott vissza a tárcavezető.
Borítékolható, a költségvetési tervezet parlamenti vitája során ennél sokkal durvább párbajokat is látunk majd.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
