Hogyan küzdünk a szeméthelyzettel? │KISZó-szempont

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja 1992-ben hirdette meg a takarítási világnapot, melyet minden szeptember harmadik szombatján tartanak. A világnap célja, hogy tegyünk rendet a környezetünkben: szedjük össze a szemetet, takarítsuk, szépítsük meg azt. Az idén Nagytakarítás elnevezéssel országos szemétszedési akciót hirdetett a környezetvédelmi minisztérium. Országszerte 14 helyszínt jelölt ki a tárca. Kárpátalján a Tisza partján gyűjtötték a szemetet az önkéntesek. Itt szorgoskodott Roman Abramovszkij környezetvédelmi miniszter is. De elegendő-e egy évben egyetlen napot szentelni a vidékünket egyre jobban fojtogató szemétproblémának? – kérdezte a KISZó Bucsinszkij Viktort, a beregszászi Színes Tartályok hulladék-újrahasznosító központ alapítóját.

– Mennyire volt sikeres a világnap apropóján meghirdetett akció?

– Én az ukrán tannyelvű gimnázium diákjaival szedtem a szemetet a Vérke-parti városban. Ha lehet így fogalmazni sikeres volt az akció. Ugyanakkor egy nap kevés ahhoz, hogy megoldja ezt a globális problémát. Sajnálatos módon az a tapasztalatom, hogy ezek az akciók átgondolatlanul kerülnek lebonyolításra. A szervezők nem világosítják fel kellőképpen a résztvevőket arról, hogyan is kell szabályosan szelektíven gyűjteni a szemetet. Legjobb példa erre a Borzsa folyó megtisztítása, ahol a katasztrófa-elhárítási szolgálat munkatársai számos szemétszigetet számoltak fel az elmúlt időszakban. A folyóból nem szelektív módon vagyis, a PET palackot az üveggel, nejlonzacskókkal együtt gyűjtötték össze, amit csak szelektálás után tudott átvenni a hulladékudvarunk. Sajnos ugyanígy zajlanak a nagy szemétszedési akciók is, vagyis egyetlen zsákba gyűjtik a szemetet. Akkor lenne értelme ezeknek az akcióknak, ha ésszel csinálnák.

– Miben gyökerezik a szemétprobléma Kárpátalján?

– A problémát komplex módon kell megközelíteni. A megyében elsősorban a szelektív hulladékgyűjtést kell megoldani. Jelenleg ez még gyerek-cipőben jár vidékünkön. Igen, vannak hulladékudvarok, például a miénk, de ez csak csepp a tengerben. Továbbá fel kell számolni az illegális hulladéklerakókat, és elengedhetetlen a szemétfeldolgozók létesítése. Ha beindulna végre a Makkosjánosiban évekkel ezelőtt megépült hulladékszelektáló és –feldolgozó, az megoldaná Beregszász és Bereg-vidék szemétproblémáját. Sajnos a boltok polcain még mindig vannak olyan csomagolóanyagok, melyek, újra nem hasznosíthatók, ezeket meg sem kéne vásárolni az embereknek, mert semmit sem lehet kezdeni velük. De nemcsak a lakosságnak kell odafigyelni erre, hanem elsősorban az üdítő, sör és ásványvíz piacán tevékenykedő vállalatoknak is kellene szerepet vállalniuk abban, hogy kevesebb újrahasznosítható anyag kerüljön a szemétlerakókba.

– Ezek szerint a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megoldaná a szemétproblémát. A lakosság tisztában van ennek a fontosságával?

– A szelektív hulladékgyűjtés, mint minden más is, a fejben kezdődik. Fontos, hogy az emberek felismerjék, megtanulják a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napokban volt egy éve, hogy megnyitottuk a beregszászi Színes Tartályok hulladék-újrahasznosító központot, és azt tapasztalom, egyre többen érzik fontosnak, hogy otthon szelektíven gyűjtsék a szemetet, egyre többen adják le a hulladékudvarra a papírt, a PET palackot. És itt nem arról van szó, hogy a műanyag palackokat színek szerint válogassák ki, mert ez nagyon bonyolult. Mindössze arról, hogy a háztartási szemetet és az újrahasznosítható anyagokat külön gyűjtsék, mert csak így kerülnek újrafeldolgozásra, újrahasznosításra.

Szabó Sándor

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó