Péter Csaba: „… feladatunk az erős magyar érdekképviselet fenntartása a megyei önkormányzatban”

Péter Csaba az elmúlt öt évben a Kárpátaljai Megyei Tanács magyar frakciójának volt a tagja. Úgy érzi, sikeres időszak áll mögöttük, politikai, szociális és gazdasági téren is tudnak eredményt felmutatni. Ahhoz, hogy folytathassa megkezdett munkáját, a kárpátaljai magyarság közös fellépésére van szükség.

– 2015-ben kifejezetten jó eredményt hozott a kárpátaljai magyar–magyar összefogás. Ám az idei önkormányzati választásokon a feleknek nem sikerült megállapodniuk a közös folytatásról.

– 2015-ben az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnökeként mindent tettem azért, hogy megszülethessen az azóta is pozitív példaként emlegetett összefogás. Sokat mondó tény, hogy azt a megállapodást mindhárom kárpátaljai magyar történelmi egyház is támogatta. Munkánkat nagyra értékelték a kárpátaljai magyar választópolgárok, nekik köszönhetően a magyar összefogás listája 12 százalékot gyűjtött, ami 8 képviselői mandátumot jelentett a két magyar párt számára. A megyei tanácsba történő bejutásom után, a törvényeknek megfelelően, le kellett mondanom az UMDP-ben betöltött pozíciómról, így a mostani, sajnálatos módon zátonyra futott magyar–magyar egyeztetésekben nem vettem részt. Miután szervezetem, az UMDSZ nem állított megyei listát, képviselői tevékenységem folytatása céljából a KMKSZ megyei listáján szerepelek,

de természetesen ugyanúgy számítok UMDSZ-es tagtársaim támogatására is, hiszen nem szakadtam el a szervezettől.

Elnökségi tagtársaimat is tájékoztattam indulási szándékomról, hiszen ez az egyetlen kínálkozó lehetőségem volt a megyei képviselőség folytatására. Ukrán párt színeiben magyar jelöltként mégsem indulhattam.

– Visszatekintve az elmúlt öt évre, miként értékelné a megyei önkormányzat magyar frakciójának munkáját?

– 2015 és 2020 közt sikerült olyan partnerekre találni a képviselőtestületben, akik kiálltak az általunk felvetett, számunkra fontos kérdések mellett. Amikor megfogalmaztuk panaszainkat a nyelvtörvény, a kettős állampolgárság, az oktatás nyelve vonatkozásában, ezek a magyar kezdeményezések többségi támogatást kaptak a testületben, sokszor úgy is, hogy a kormánypárt központi vezetése nem értett egyet ezzel, de a regionális szárny mégis felvállalta a számunkra kedvező álláspontot. Politikai hozama a frakciónk munkájának egyértelműen jónak mondható. Más szempontból is eredményesek voltak az elmúlt esztendők.

Sokat dolgoztunk a háttérben azért, hogy előrébb jussanak a súlyos határátkelési problémákból fakadó projektek.

Kiemelt lobbit folytattunk a Badalóban vagy Nagypaládon nyitandó határállomások ügyében, munkánknak is köszönhető, hogy a Badaló–Tarpa határátkelő megnyitása bekerült abba a politikai megállapodásba, amit Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba külügyminiszterek jelentettek be nemrég, éppen ungvári tárgyalásuk során.

Úgy érzem, az infrastrukturális projektek is jól sikerültek. 250 millió hrivnyát hívtunk le a különböző fejlesztési alapokból 5 év alatt, s bár az igaz, hogy tízszer ennyi is kevés lett volna, de fontos elmondani, hogy

minden egyes hrivnyából, ami a megyei költségvetésből kifizetésre került, 12 kopijka a magyar vidékekre jutott, ami százalékarányosan megegyezik frakciónk súlyával. Ezt csak úgy lehet elérni, ha ott vagyunk, ahol a döntések születnek, és egységesen lépünk fel a magyarság érdekeiért.

Emellett megújult a nagyszőlősi, a bátyúi, a beregszászi úthálózat. A Beregszász–Badaló–Mezővári–Borzsava szakaszra 70 millió hrivnya szükséges, 2008-ban 18,54 milliót kaptunk, a napokban pedig a második ütemben 10 milliót, amiből elkezdődött az útjavítás Borzsova irányából Mezővári felé. Ha tudjuk folytatni, a hiányzó összeg is megérkezik, ha nem, akkor mások kapnak szerepet, s ebben az esetben kevés az esélye a befejezésnek.

Fontos volt munkánk azon része is, aminek keretében 10 műfüves sportpálya épült, közte a técsői líceumban vagy éppen a beregszászi magyar gimnáziumban, amit korábban csak ígérgettek, de nekünk sikerült megvalósítani.

Az állami fejlesztési alapból sikerült felújítani több objektumot, például elkészült a beregszászi vízhálózat fővezeték-cseréje, illetve Beregszászban, a Munkácsi úton megépült a körgyűrű, a kórház egyik szárnyának a felújítása is ugyanebből a forrásból van biztosítva, de Beregújfalu egészségügyi központja és a tiszacsomai kultúrház tetőcseréje is innen kapott támogatást.
A szociális juttatások tekintetében 92 személynek tudtam segíteni képviselőségem révén. Kisebb-nagyobb összeggel idősek, rászorulók és betegek számára jutott forrás a Turbota (Gondoskodás) program keretében. Volt, akinek a szívműtétje valósulhatott meg így, de más súlyos betegek is részesültek támogatásban.

– Választások előtt állunk, rengeteg párt és jelölt kampányol. Miként tud egy átlagos választópolgár eligazodni ebben az ígéretcunamiban, ami ránk zúdul ezekben a hetekben?

Zajlik az útjavítás

– Jelenleg sokan ígérgetnek, kis buborékpártok jöttek a felszínre, melyek valósággal vadásznak a voksokra. Tudni kell azonban, hogy ezek a jelöltek nem a saját uraik, ha pozícióba kerülnek, gazdáikat fogják kiszolgálni, aprópénzre váltják a lehetőségeket, ezért nagyon alapos mérlegelést igényel, hogy kire is szavazzunk. Azt is jól látjuk, hogy az ő fegyverük a mocskolódás, próbálják elbagatellizálni a magyar szervezetek szerepét, meggyőzni minket, hogy ukrán pártok jelöltjeire szavazzunk. Nem szabad hinni nekik, csupán a magyar szavazatok kellenek nekik, az érdekvédelmünkkel egy pillanatig sem törődnek.

Ugyan nagyon bonyolult ez a mostani választási procedúra, de el kell menni szavazni, és a magyar érdekvédelem hiteles szereplőire kell adni voksainkat.

Azon leszünk, hogy aktivistáink elmagyarázzák, mire kell figyelni a szavazás során, miként kell a jelöltek indexszámát megjelölni, hogy ne hibázzuk el a technikai részleteket.

– Személy szerint ön milyen célok és feladatok mentén kívánja folytatni megyei képviselői munkáját?

– A legelső és legfontosabb feladatunk az erős magyar érdekképviselet fenntartása a megyei önkormányzatban. Az elkövetkező időszakban nagyon fontos szerep jut majd a kistérségeknek, ezért roppant lényeges, hogy olyan emberek kerüljenek be a képviselői testületekbe, akik tényleg tenni akarnak, nemzeti érdekből, szívvel-lélekkel végezve a munkájukat. Amint megalakulnak a közgyűlések, el kell érnünk, hogy az állami földhivatal adja a kistérségi irányítások alá az oda tartozó területeket, hogy valódi gazdák lehessünk a saját földünkön. Ez nehéz, de stratégiai feladat kell hogy legyen.

Csetfalván és Benében az ottani gazdák földjét másoknak adták bérbe, ez elfogadhatatlan.

Hasonlóan fontos a Bereg-vidéki szeméthelyzet megnyugtató kezelése, a beregszászi szeméttelepnek a rekultiválása. A Tisza ETG sikeresen pályázott uniós forrásra a makkosjánosi szemétfeldolgozó második ütemének megépítésére, amint meglesz a nyertes kivitelező, 16 hónapon belül el kell készülnie ennek is. A katasztrófa-elhárítási alapból pénzt kell szerezni a Mezővári, Halábor, Badaló térség víztározójának megépítésére, mert egy nagyobb tiszai áradás nagy veszélyt jelent e három településre, de gátszakadás esetén a környező falvak, sőt még Beregszász is veszélyeztetve lenne. Jobban oda kell figyelnünk a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására is.

Szívem csücske a borászat, kollégáimmal tervezzük a muzsalyi–beregi borvidék megalkotását, hogy a magára maradt dűlőkön meginduljon egy telepítés.

A kormányzónak már ki is fejtettem szakmai álláspontomat ezzel kapcsolatban. Amennyiben az ország államfője valóban komolyan gondolja az éppen Beregszászban bejelentett szőlészeti fejlesztéseket, akkor háttérbe kell szorítani az importot, szabályozni kell a termékek kvótáit, piacra kell juttatni a termelőt, mert csak így lehet felzárkózni.

Teendőink, feladataink tehát bőven vannak, ehhez kérném a szavazók támogatását október 25-én!

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó