A politológusok, elemzők, újságírók szívesen fejtegetik a gazdasági eredmények, illetve kudarcok okait, hátterét. Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank Tanácsának elnöke az elismert elemzők közé tartozik. A nemrég közzétett tanulmányából szemezgetünk.
Csuha Ivett
A szakember szerint a nemzeti össztermék 2020-as csökkenése a költségvetésben is szereplő 5 százalékon marad. A fellendülés pedig nem várat majd magára, sőt, Danilisin pozitív előrejelzése szerint egyes európai uniós országokénál is látványosabb lehet.
A koronavírus-krízis nem rengette meg az ukrán bankrendszert. A pénzintézetek szavatoló tőkéje 181,9 milliárd hrivnyát tett ki, ami 2020 januárjához viszonyítva 21 százalékos növekedést jelent. A kint lévő hitelek alacsony mértéke megóvta a bankokat az ilyenkor felmerülő veszteségektől.
Az ország valutatartaléka és pénzügyi stabilitása sem szenvedte meg a pandémiát. Az éves infláció is a terveknek megfelelően alakult.
A költségvetés bevételi oldala teljesítve, bár külföldről nem utalták át az előre beígért kölcsönök teljes összegét. Ez kissé növelte az állampapírok kamatszintjét. Decemberben azonban sikerült megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a hitelek akadálymentes folyósításáról.
Ukrajna megőrizte a külföldi pénzintézetek bizalmát, az ország megkapta az Európai Bizottságtól a 600 millió eurós támogatást, melyet 2035-ig kell visszafizetni.
Továbbá aláírták a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal azt a 300 millió dolláros szerződést, melyet célirányosan a COVID-19 következményeinek felszámolására fordítanak.
Megegyezés született az Európai Befektetési Bank és Ukrajna között arról a 340 millió euróról, melyet a kormány Donbász újjáépítésére kért.
Az ország 600 millió dollár értékben bocsátott ki állampapírokat, alacsony, mindössze 6,2 százalékos kamatra.
Ukrajna pénzügyi mérlege 11 milliárd dollárral javult a 2019-es mutatókhoz viszonyítva, mindemellett a hrivnya árfolyamának gyengülése sem lépte túl a prognosztizált szintet.
Beindult a Volodimir Zelenszkij által a mikro- és kisvállalkozások támogatása céljából kedvezményes kamattal hirdetett kölcsönprogram. Az Elérhető hitelek keretén belül közel 16 milliárd hrivnya kölcsönt folyósítottak.
Új vállalkozások létrehozásában való segítségként állami hitelgarancia gyanánt a 2021-es büdzsében 5 milliárdot különítettek el.
2020-ban lényegesen, szinte a felére csökkent a vállalati hitelek kamata, ez a központi bank alacsony diszkontlábának az eredménye.
Még mindig nem ad okot az elégedettségre az üzleti szféra támogatottsága. A vállalatoknak nyújtott kölcsönök az össztermék mindössze 12 százalékát teszik ki, ami világviszonylatban is igen alacsonynak számít. 2020-ban a fejlesztésre fordított összeg 4,3 százaléka származott csak banki kölcsönökből, ami kirívóan alacsony.
Nem jön az országba külföldi tőke sem, és ezzel együtt csökken a megtakarítások összege is. A lakossági tartalékok a jövedelmek 0,9 százalékát teszik ki. Ez a szám a fejlett országokban 10 százalék körül mozog.
A közgazdász szerint ez évre is megmaradtak azok a negatív faktorok, melyek fékezik a fejlődést.
A nemzeti össztermék legnagyobb húzóereje nem a termelés, hanem továbbra is a kiskereskedelem.
Az elmúlt év 11 hónapja alatt ez 7,8 százalékkal nőtt, a tőkebefektetések azonban 35,4 százalékkal voltak alacsonyabbak mint 2019-ben. Az ipari termelés októberi szintje pedig 19,3 százalékkal múlta alul az egy évvel azelőtti mutatót.
A legnagyobb gond viszont az, hogy a 2021-es költségvetés bevételi oldala nem a gazdaság fejlődéséből, hanem újabb hitelek felvételéből valósulhat meg. Ehhez 702 milliárd hrivnya kölcsön szükséges, azaz a bevételi oldal közel 70(!) százaléka kölcsönből származik, és mindössze 30%-a a gazdálkodásból.
Megjegyzendő, az eddig felvett hitelek összege már így is eléri az éves nemzeti össztermék 60 százalékát. Így az idei évre esedékes kamatok és a hitel kiszolgálására fordítandó összeg eléri a 161 milliárd hrivnyát.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
