Nemzetközi összefogás az Aknaszlatinai Sóbánya megmentése érdekében

A természeti források revitalizációjának környezeti vizsgálata Aknaszlatinán, a Felső-Tisza-medence további szennyezésének megakadályozása érdekében, átfogó monitoring rendszer kialakulásával – REVITAL I projektről tartottak sajtókonferenciát az egykori koronavárosban.

Varga Brigitta (Aknaszlatina)

Az aknaszlatinai sóbánya térségét 2010-ben katasztrófasújtotta területté nyilvánították. A tárnákat 14 évvel ezelőtt víz árasztotta el, s azóta semmit nem lehetett tudni  arról, mi történt a mélyben, s mi következne, ha sikerülne eltávolítani a vizet. Később kiderült, hogy a tárnákból a Tiszába szivárog a sós víz, fenyegetve ezzel a Dunai régió élővilágát, tehát a sóbányában kialakult karsztszakadékok ökológiai katasztrófával fenyegetnek.

A sóbánya a szovjet érában országos jelentőségű objektum volt. Az allergológiai kórházban, amelyet az egyik tárnában, 300 méter mélységben rendeztek be, légúti és allergiás betegséget gyógyítottak kiváló eredménnyel. A kórházat azonban a bányával együtt életveszélyessé nyilvánították és mindkettőt bezárták.

A kősó kitermelése során a „szakemberek” lerombolták a vízelvezető rendszert, így az egykori tárnákat elárasztotta a betörő víz. A felszínen hatalmas omlások, kráterek keletkeztek, lakóépületek kerültek a veszélyeztetett zónába.

Az unikális objektumon eddig egymásnak adták a kilincset a különféle szakbizottságok, de érdemben semmit nem tettek a megmentéséért. A megye korábbi vezetése sebtében egy egész lakónegyedet építtetett, hogy oda költöztessék át a zömében magyar családokat. A lakosok azonban nem akartak Talaborfaluba költözni. Miután lezárult a szakadékok keletkezésének aktív szakasza, Kijev is megfeledkezett a problémáról, így a megyei vezetés elkezdte annak lehetőségét kutatni, hogyan tudnának EU-s forrásokat bevonni a gond megoldásába. Hamar partnerre találtak Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnökének személyében.

A Tisza ETT az Európai Bizottság Tanácsadói Küldöttsége javaslatai alapján  kidolgozott egy programtervezetet, mely azt követően készült, hogy 2016 szeptemberében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma (KKM) Duna Régió Stratégiáért felelős főosztálya, Ukrajna Külügyminisztériuma, Ukrajna és Magyarország brüsszeli képviseletei hatékony együttműködésének köszönhetően a Misszió ellátogatott Kárpátaljára. Az elkészült jelentés környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazott (természeti erőforrások megőrzése, az üvegházhatású gázkibocsátás és a folyószennyezés csökkentését célzó intézkedések). A REVITAL I az első projekt, amelynek célja a jelentésben vázolt környezetvédelmi javaslatok gyakorlati megvalósítása. A projekt a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében valósul meg.

Az Aknaszlatinai Önkormányzat és a Kárpátaljai Megyei Tanács kérésére 2020. május 25-én érkezett meg az engedély Ukrajna Gazdaságfejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztériumától, miszerint ukrajnai és külföldi szakértők beléphetnek az Aknaszlatinai Sóbánya területére terepmunka végzése céljából. A projekttervezet alapján 2019 szeptemberében a munkálatokat meg kellett volna kezdeni, de a koronavírus-járvány következtében ez csak később, 2020. június 24-én indult el. Az elmúlt egy év során több szakértő is érkezett a régióba, köztük a Miskolci Egyetem és a Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. munkatársai.

A Miskolci Egyetem vezetésével kifejlesztettek egy robotot, mely a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat a vízzel elárasztott bányák járataiból. Az eddig elért eredményeket és a robot működését nagyszabású konferencia keretében Aknaszlatinán prezentálták.

A sajtótájékoztatón Jevcsák Judit, a rendezvény moderátora, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a projektet, amelyben a fő pályázó a Tisza ETT, további partner a Miskolci Egyetem, Aknaszlatina önkormányzata, Máramarossziget önkormányzata, a Kassai Műszaki Egyetem és az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete. A program megvalósításában 3 célt tűztek ki a partnerek:

  1. a jelenlegi környezeti állapot vizsgálata és értékelése az Aknaszlatinai Sóbánya körzetében, innovatív robotechnológia segítségével;
  2. integrált monitoring rendszer kidolgozása a felszíni és a felszín alatti vizek, továbbá a talaj mozgásának minőségi, és mennyiségi változásainak figyelemmel kikísérése érdekében;
  3. a tudatosság növelése és a projekt eredményeinek megismertetése különböző szinteken.

Petrov Olekszij, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke elmondta, hogy a sóbánya helyzete nemcsak Kárpátaljára nézve jelent veszélyt. A helyi infrastruktúra kiépülése és a környéken keletkezett sérülések megteremthetik az előfeltételét egy ökológiai katasztrófának, mely a Duna-medence valamennyi országát veszélyezteti.

Az elnök megköszönte Magyarország támogatását, illetve kifejezte háláját a kutatóknak, akik gyakorlati lépéseket tettek annak érdekében, hogy ezt a problémát orvosolni tudják. Hozzátette, a szakemberek feltérképezték a bánya és környékének területét, ennek alapján térképet készítettek, s ezen feltüntették a meglévő szakadékokat.

‒ A következő kérdésekre várjuk a választ:  meg lehet-e újítani az allergológiai kórház működését, vissza lehet-e állítani a sókitermelést, nincsenek-e az itt élő lakosok életveszélyben ‒ fogalmazott a megyei tanács elnöke.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke háláját fejezte ki a Kárpátaljai Megyei Tanács és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásáért, majd hozzátette, ahhoz, hogy ezeket a támogatásokat továbbra is igényelni tudják, előbb látniuk kell, hogy mi történik a bányák járataiban. A helyszínre érkező szakemberek a felszíni méréseket már elvégezték. Most a robot segítségével fel tudják térképezni a bányák mélyén zajló folyamatokat ‒ hangsúlyozta a Tisza ETT elnöke.

Ezt követően Olekszij Petrov és Seszták Oszkár együttműködési megállapodást írt alá.

Szilágyi Mátyás, a Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Joó István helyettes államtitkár szavait tolmácsolta: „Közös érdekünk, hogy ezeket az úgynevezett időzített bombákat, melyeket a szocializmus időszakában rablógazdálkodással és szakszerűtlen bányaműveléssel idéztek elő, hatástalanítsuk, megelőzve a természeti katasztrófát”.

Balázs Ilma mérnök, a Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. képviseletében ismertette az eddigi kutatási eredményeket. 2020 júniusában a kutatók Aknaszlatinára érkezve előzetes vizsgálatokat végeztek a bánya területén és annak környékén. Ezek után megkezdték a geofizikai felméréseket, sekély fúrások végeztek a szükséges adatok begyűjtéséhez, továbbá indikátoros vizsgálatokat folytattak a bánya területén. A tavakból, felszíni- és felszín alatti vizekből mintákat vettek, melyeket elemeztek, és ezek segítségével hozzáláttak a robot leengedéséhez szükséges  előkészületekhez‒ konkretizálta a mérnök.

A sajtótájékoztatót követően ünnepélyes keretek között bocsátották le az eszközt, amellyel a sóbánya földalatti járatainak kutatása valósul meg. A 9. és 10. akna feltérképezésére került sor. A helyszínen Dr. Zajzon Norbert, az UNEXUP projekt koordinátora ismertette az UX-1 robot segítségével elvégzendő munkafolyamatokat. A szerkezet képes az elárasztott bányaterekbe lemerülni és 3D térképet, illetve geológiai információt szolgáltatni környezetéről. A szerkezet többek között elemezte a vízszint alatti hőfokot, nyomást, pH értéket és elektromos vezetőképességet 430 méter mélyre merülve. A sóbánya bejárata mellett felállított gépkezelő helyen a jelenlévők – képernyőkre kivetítve – nyomon követhették a merülést és a robot víz alatti tevékenységét.

A szerző felvételei 

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó