Kancellári vizit a hintapolitika jegyében

Angela Merkel nehéz feladatot vett magára azzal, hogy elvállalta a Moszkva és Kijev közötti közvetítő szerepét. Az orosz és az ukrán fővárosban tett látogatása ennek a hintapolitikának a része volt – állapítja meg elemzésében a korrespondent.net.

A hírportál rámutat a német politikus augusztus 22-i kijevi látogatásának jelképes voltára. A szeptemberben, 16 évi regnálás után, leköszönő kancellár nem egyenesen Moszkvából érkezett, ahol 20-án tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, hanem Berlinből. E diplomáciai finom manőver ellenére nyilvánvaló, hogy az ukrajnai látogatás célja a Kremlben lezajlottakról való tájékoztatás volt.

A korrespondent.net kiemeli: a két vezető megbeszélése alig 40 percig tartott, amikor kimentek az újságírók elé „Zelenszkij nem mosolygott, fáradtnak tűnt, Merkel komolynak, összeszedettnek látszott”.

Angela Merkel a sajtótájékoztatón, az Északi Áramlat-2-re utalva megerősítette, Németország – az USA-val egyetértésben – elutasítja, hogy Oroszország a gázszállítást fegyverként használja Ukrajna ellen. Ezzel kapcsolatban az ukrán kormányfő megjegyezte, az új gázvezeték üzembe helyezése Ukrajna számára jelenti a legnagyobb kockázatot.

A donbászi rendezéssel kapcsolatban a hírportál rámutat, a tények bizonysága szerint a kancellárnak a moszkvai tárgyalás során nem sikerült eredményt elérni a zsákutcába került minszki tárgyalásokkal kapcsolatban.

A kijevi sajtótájékoztatón Merkel csak annyit jegyzett meg, hogy „a minszki megállapodások realizálása strukturális jelleget hordoz”. „Oroszország ennek a konfliktusnak részese, ezért Ukrajna helyesen jár el, amikor visszautasítja a szeparatistákkal történő tárgyalásokat” – tette hozzá a német politikus, aki konstatálta: „a normandiai folyamat nem halad úgy, ahogy azt szeretnénk”.

 

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó