Kárpátaljáról, rólunk – könyvbemutató Ungváron

Hiánypótló kutatás, egyedülálló kötet – végre elhozták Kárpátaljára is.

Budapesten már bemutatták a kiadványt, most viszont  a szerzőknek végre sikerült eljutniuk Kárpátaljára is. Kedden Ungváron, legközelebb pedig Beregszászban tartanak előadást.

Simon Rita

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a CSFK Földrajztudományi Intézete, valamint a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet közreműködésével megjelent Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után című kötet bemutatóján Hidi Tünde, a Karpatalja.ma hírportál újságírója faggatta a szerzőket a Váralja múzeum-kávézóban.

– A 2020 tavaszán megjelent kötet azzal a céllal készült, hogy tudományos igényességgel, mégis közérthető módon mutassa be Kárpátalját, az itt élő emberek hétköznapjait és a térséget érintő társadalmi folyamatokat, problémákat. Ahogy a kötet címe is jelzi, főként az Euromajdan óta végbement társadalmi változásokat elemzi empirikus kutatások alapján, támpontokat adva azon olvasó számára, aki szeretné jobban megismerni a Kárpát-medence ezen szegletét vagy kárpátaljaiként szülőföldjét – kezdte dr. Kovály Katalin, a kötet egyik szerkesztője. – A kutatások módszertani leírása és főbb eredményeinek bemutatása mellett, a kötet terepleírásokat, színes ábrákat, diagramokat, fotókat, interjúrészleteket is tartalmaz, melyek a terepkutatás izgalmasabb momentumaiba, illetve a kárpátaljai hétköznapok egyes vonatkozásaiba, a helyi jellegzetességekbe nyújtanak bepillantást.

A kötet három nagy kutatás eredményét tartalmazza, amelyek egymásból bontakoztak ki.

Az első a SUMMA 2017, amely az ukrán–magyar együttélést vizsgálta, és a kárpátaljai magyarok aktuális számát, illetve főbb demográfiai jellemzőit igyekezett megbecsülni egy reprezentatív felmérés keretein belül. A kutatás során jöttünk rá, hogy mennyire elavult adatokkal kell dolgoznunk a kárpátaljai magyarság vizsgálata kapcsán. Ukrajnában utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást.

Akkor pattant ki az ötlet a fejünkből, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk megbecsülni a 2017-es évben a kárpátaljai magyarok számát.

A következő kutatás a TANDEM elnevezésű volt, amely egyedülálló módon nemcsak a kárpátaljai magyarok, de az itt élő ukránok szempontjából is vizsgálta az ukrán–magyar interetnikus viszonyt, az egyes nemzetek egymásról alkotott véleményét, a magyarországi nemzetpolitika kárpátaljai hatásait. Ráadásul két időpontban, 2016-ban és 2019-ben is elvégeztük. E közben jöttünk rá arra is, hogy a kárpátaljai szórványvidékről pedig még kevesebbet tudunk, úgyhogy 2018-ban elkezdtük a szórványkutatást is.

Ez a harmadikként bemutatott vizsgálat a könyvben, amely a kárpátaljai magyar szórvány demográfiai helyzetéről, asszimilációjáról, valamint az etnikai identifikációt és szocializációt befolyásoló egyéni döntésekről nyújt áttekintést. S mivel átfogó képet szerettünk volna nyújtani Kárpátaljáról, ezért helyet kapott a kötetben a Kárpátaljáról dióhéjban című tanulmány is, amely általánosan írja le a vidék társadalmi-gazdasági helyzetét, és röviden kontextusba helyezi a kutatási beszámolókat. A Zárszó helyett elnevezésű írást is, a kiadvány szakmai lektora, Csernicskó István, kárpátaljai nyelvész jegyzett. A szerzők és a közreműködő kutatóműhelyek rövid bemutatkozását is csatoltuk.

Kovály Katalin elmondta, ez a kötet több okból is egyedi, sok szempontból úttörő kutatásokat tartalmaz, több intézmény, illetve szakmai szervezet közreműködésével valósult meg.

A kiadvány kárpátaljai és magyarországi kutatóműhelyek együttműködésében jött létre, megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tette lehetővé. A négy fő fejezetből álló tanulmánygyűjtemény az elmúlt években megvalósuló, Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos támogatásával és a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz szervezet koordinálásával készült kutatások eredményeit gyűjti egy csokorba.
 A kötet szerzői a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (Erőss Ágnes, Kovály Katalin, Tárai Patrik), a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Molnár József) munkatársai. A munkát továbbá Orosz Sándor segítette, aki ukrán nyelvtudásával, fotózással erősítette a terepkutatást.

A kutatás módszertanáról Molnár József beszélt.

– Arra gondoltunk, hogy egy mintavétel segítségével megpróbálhatjuk megbecsülni az itt élő magyarság számát. A mintavételnek reprezentatívnak kellett lennie, ezért azt találtuk ki, hogy a magyarlakta települések mindegyikén, húsz magyar, vagy részben magyar családot lefedő mintákat vizsgálunk meg – magyarázta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője. – Megnéztük, kik azok, akik a 2001-es népszámlálás óta eltávoztak (meghaltak, elvándoroltak), kik azok, akik azóta születtek, bevándoroltak. A Kárpátalján található 111 magyarlakta település legnagyobb részét lefedtük a felméréssel, több mint 130 mintavételi pontunk volt. Ennek eredményeként 131 ezerre becsültük a kárpátaljai magyarság számát.

Molnár József a munkavállalói migrációval kapcsolatban elmondta, kiderült, egyszerre legfeljebb nagyjából 17-18 ezer kárpátaljai magyar ember dolgozik ideiglenesen külföldön. Ehhez jön még kb 2-3 ezer tanulási céllal emigráló személy.

Kiemelte, a kárpátaljai magyarok végzettség szerinti összetételében végbement változásokat is sikerült detektálniuk. Megállapították, hogy míg 2001-ben az itt élő magyarok 6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ez az arány 2017-ben már 16 százalék volt.

A bemutatón elhangzott, a Tandem egyedülálló volt abból a szempontból is, hogy 2016-ban elvégzett munkát három évre rá megismételték. . Nem ugyanazzal a 1200 fővel (800 ukrán nemzetiségű adatközlő és 400 magyar nemzetiségű), de ugyanazokon a településeken, a legfontosabb kérdések megismétlésével. Ez a kutatás nem csak a magyarokra fókuszált, hanem az ukrán nemzetiségű lakosságra is. Az interetnikus viszonyokat is vizsgálták, az ukrán–magyar együttélést, illetve azt, hogy a magyar nemzetpolitikai lépéseket hogyan értékelik a két közösség tagjai. Az eredmény pozitív visszajelzés a magyar nemzetpolitika számára is.

A kötet harmadik nagy fejezete a kárpátaljai szórványról ad átfogó képet. Ezzel kapcsolatban Tátrai Patrik elmondta, először meg kellett határozniuk, hogy mi is az a szórvány, hogy elkezdhessék a kutatást, adatgyűjtést. Három környéket választottak ki, Ungvár, Tekeháza és Gödényháza, illetve Felső-Tisza-vidékről Gyertyánliget, és Nagybocskó település. A kutató megjegyezte, mindezek alapján a kutatásuk célja az volt, hogy komplex módon vizsgálják meg a kárpátaljai magyar szórvány általános helyzetét, hétköznapi problémáit, lehetőségeit, továbbá hogy feltárjuk az asszimilációs folyamatok jellemzőit, azaz hogy milyen mechanizmusok vezetnek a szórványban élő egyének és közösségek életében asszimilációhoz, és mely tényezők gátolják azt.

Az igényes és beszédes fotókról Orosz Sándor osztotta meg a gondolatait.

A prezentáció végén a szerzők meglepő élményekről, személyes tapasztalatokról beszéltek, a terepen gyűjtött izgalmakat, megdöbbentő történeteket ecsetelték. A jelenlévők kérdéseket intéztek hozzájuk, és kézbe vehették a kiadvány nyomtatott példányait.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó