Oroszország választ, Ukrajna tiltakozik

Rossia

Harmadik, befejező napjukhoz érkeztek vasárnap a választások Oroszországban. A lakosság véleménynyilvánításának eredménye nyilván az ukrán–orosz kapcsolatokra is kihathat. Kijev már a választások pénteki megkezdése előtt jelezte: nem ismeri el azok eredményét, mert a Krímen és az elfoglalt donbászi területeken is választásokat tartanak, noha azok ukrán területek.

A választók péntektől kezdődően vasárnap estig szavazhatnak a 450 fős szövetségi parlament alsóházának új összetételéről, pártlistás és egyéni választókörzeti voksolással. A parlamentben a várakozások szerint a Vlagyimir Putyinnak engedelmeskedő, kormányzó Egységes Oroszország párt meg fogja őrizni többségét, a kérdés az, hogy meg tudja-e őrizni alkotmányozó többségét is.

Az első eredményeket vasárnap este, közép-európai idő szerint 20 óra, vagyis a kalinyingrádi szavazókörzetek bezárása után fogják nyilvánosságra hozni. A szövetségi törvényhozásival egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.

Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségében 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát.

Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy moszkvai idő szerint reggel 10 órakor a részvételi arány országos szinten 35,69 százalék volt. A legmagasabb részvétel a parlamenti választáson Csecsenföldön és Tuvában, 73,64, illetve 66,98 százalékkal, Szentpéterváron ugyanakkor csak a jogosultak 20,44 százaléka adta le a voksát.

A választást a Covid-19-járványra hivatkozva húzták el háromnaposra, ami bírálók szerint megnövelte a visszaélés lehetőségét.

Az első két napon a Golosz független szavazóvédelmi szervezet az állami alkalmazottak szavazásra kényszerítéséről és széles körben előforduló szabálytalanságokról, egyebek között többször voksoló emberekről és meghamisított szavazólapok urnába dobásáról számolt be. A választási bizottság ígéretet tett az incidensek kivizsgálására.

Az eljárás megfigyelésében több mint félszáz ország és tíz nemzetközi szervezet, 34 parlamenti és 36 nemzeti választási bizottság vesz részt. Távol maradt viszont az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), amely nem tudott megállapodni Moszkvával az ellenőrök számában.

A börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, a Kreml legismertebb bírálója vasárnap szóvivője révén protestszavazásra szólított fel. Navalnij, akinek szervezeteit nyáron szélsőségesnek minősítették és betiltották, úgynevezett “okos szavazást” szorgalmaz, vagyis azt, hogy követői minden választókerületben az Egységes Oroszországéval szemben a legesélyesebb jelöltet támogassák. Ez egyébként az esetek többségében kommunista.

Az Apple és a Google orosz kormányzati nyomásra péntekre eltávolította a taktikai voksolás szervezésére használt applikációt, szombaton a Telegramról töröltek egy ilyen botot, vasárnap pedig a YouTube blokkolt egy, az “okos szavazást” elmagyarázó videót. A Központi Választási Bizottság szerint egyébként az online választási rendszert folyamatosa túlterheléses támadások érik.

Oroszországban 85 régiójából hétben egyébként először nyílt lehetőség tömeges online szavazásra, amire 2,6 millióan jelentkeztek. Így adta le voksát pénteken Vlagyimir Putyin elnök is, aki a környezetében észlelt koronavírus-fertőzésre hivatkozva karanténba vonult.

Ez is érdekelheti Önt:

Elnöki tanácsadó: Ukrajna visszafoglalhatná a Donbászt

Forrás:
MTI/KISZó/Fotó:Mandiner

Post Author: KISZó