15 éves a KMÚEK: igaz barátságok, nemzeti elkötelezettség, szakmaiság

A 2004. december 5-i NEM-re is egyfajta válaszul szolgált a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) 16 évvel ezelőtti megalakulása. Ahhoz, hogy 2005 májusában Szegeden létrejöhessen a határokon átívelő szakmai fórum, két-két erdélyi és vajdasági kolléga budapesti véletlen találkozása is kellett 2004 decemberében, nem sokkal az ominózus, a szívekbe kést mártó népszavazás után. A KMÚEK tagjai az előző hétvégén Tengelicen összegezték a másfél évtizedet, s jelölték ki a folytatás útját, immáron új névvel.

Dunda György (Tengelic)

Az a négy kolléga (Klemm József és Léphaft Pál – Vajdaság, valamint Ambrus Attila és Karácsonyi Zsigmond – Erdély) 15+1 év távlatából elevenítette fel az akkori történéséket, azt az utat, ami az elhatározástól a megvalósításig vezetett. Azóta a KMÚEK tanácskozásai a Kárpát-medence valamenyi régiójába eljutottak, két ízben – 2009-ben és 2017-ben – Kárpátaljára is. A majd húsz összejövetelen kiváló munkakapcsolatok és igaz barátságok születtek. A valamennyi elszakított nemzetrész zsurnalisztáit összefogó társulás szakmai igazodási pontját is meghatározta: európai színvonalú, magyar szellemiségű minőségi újságírás.

A tengelici összegző és jövőt felvázoló fórum fővédnöke az a Szili Katalin volt, aki már az első, szegedi lépések megtételénél is ott bábáskodott a szervezet felett. Az Országgyűlés korábbi elnöke, miniszterelnöki megbízott mindvégig a szívügyének tekintette és tekinti most is a KMÚEK-et, amiért a tagszervezetek őszinte köszönetet mondtak most is. A politikus a konferencia fővédnökeként szólt arról is, hogy a KMÚEK fontos missziót lát el azzal, hogy hiteles tájékoztatást tud adni a nemzetpolitika kérdéseiről.

Szili Katalin a fórumon részletesen kifejtette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz a nemzeti kisebbségek érdekében. „Az EU alapvetően az unió lakosságának öt százalékát jelentő migráns közösségekkel kíván foglalkozni, a tíz százalékot kitevő, őshonos kisebbségekkel nem. Ezért azt szeretnénk, ha a 47 országot tömörítő Európa Tanács egy állásfoglalással elismerné a magyar elnökség által megfogalmazott alapelveket” – mondta el a miniszterelnöki megbízott.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa ismertette: az említett alapelvek között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, hogy legyen kötelező államalkotó tényezőnek tekinteni a kisebbségeket, és az is, hogy az állampolgárság nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással, az identitástudattal.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szintén részt vett a 2 napos újságíró-konferencia munkájában. Előadásában hangsúlyozta: meg kell becsülni azt a helyzetet, amelyben most vagyunk, hiszen a magyar történelemben nem volt az elmúlt 10-12 évhez hasonló, szerencsés időszak, amely ennyi fejlődést hozott volna Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élő magyarság számára. „A határon túli magyar világban számunkra nem a szembenállás szítása a legfontosabb, hanem a nemzeti összetartozás megerősítése” – jelentette ki. Azt mondta, az újságíró feladatai közé tartozik, hogy ne csak tájékoztasson, a közvéleményt befolyásolja, hanem „lehetőleg normális irányba terelje a világot”.

Reagált azokra a politikai vádakra is, miszerint kidobott pénz lenne a külhoni nemzetrészek támogatása. Közölte, nem igaz az, hogy a határon túli magyarok támogatása kidobott pénz lenne, mivel a határon túli gazdasági támogatások a magyar nemzetgazdaságot erősítik, és adók formájában is jelentkeznek. A kulturális támogatásokkal azokat segítik, akiknek szüleik nagyszülei Magyarországot védték, az, hogy magyarokként itt élünk a Kárpát-medencében, nekik is köszönhető – fogalmazott.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy tud és akar tenni az egész nemzetért. Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság programjai jelentős eredményeket értek el a határon túl. Kiemelte a Határtalanul elnevezésű programot, amelynek köszönhetően csaknem félmillió diák utazott el az anyaországból határon túli magyar területekre. 112 ezer külhoni és anyaországi diák vett részt középiskolai vetélkedőkön, és 1400 iskolához juttattak el közel 100 ezer forint értékű sporteszközcsomagot. Ismertette: 2021-ben hat alprogramban kétmilliárd forint támogatás áll rendelkezésre, és már 2500 pályázatot támogattak. A miniszteri biztos kijelentette: ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem marad meg.

A KMÚEK a járványhelyzet miatt tavaly elhalasztott 15 éves jubileumi konferenciáján Klemm József és Léphaft Pál társelnökök a szervezet éves díját Potápi Árpád Jánosnak adták át.

A konferencia szakmai részében az erdélyi, székelyföldi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, drávaszögi és muravidéki kollégák vázolták régióik sajtójának helyzetét. Szóltak örömteli pillanatokról, gondokról, nehézségekről, dilemmákról, várható jövőképekről. Kárpátaljáról a Kárpáti Igaz Szó munkatársainak egy csoportja (Dunda György, Szabó Sándor, Bujdosó-Csuha Ivett, Zunko Barnabás) és Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma főszerkesztője érkezett a Tolna megyei Tengelicre. Fontos változásokról születtek döntések, melyek közül az első helyre kívánkozik az egyesület névváltoztatása, a KMÚEK rövidítést megtartva ezentúl a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének hívják a szervezetet, új bejegyzési helye pedig Nagyvárad lesz. A szervezet irányító testületének megalakulásáról is határoztak a részvevők.

Szili Katalinnal Tengelicen

 

A KMÚEK jubileumi rendezvénye zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amelyben a külhoni magyar újságírók örömmel nyugtázták, hogy a 2005-ben létrejött, határokon átívelő szakmai szervezet az elmúlt tizenöt évben bebizonyította létjogosultságát, hiszen az elcsatolt nemzetrészek újságírói olyan kapcsolatrendszert építettek ki, amely biztosította és a jövőben is szavatolhatja a kisebbségi sorban élő magyar közösségek közötti információáramlást, ezáltal az egységes nemzetben való gondolkodást és az egymásra való fokozott odafigyelést. A résztvevők megerősítették a szervezet alapvető célkitűzéseit, amelyek szerint a Kárpát-medencei magyar újságírók fő feladata a szakmailag kifogástalan, magas színvonalú és magyar szellemiségű újságírás biztosítása. A KMÚEK tagsága a konferencia záróhatározatával javasolta, hogy a tizenöt éves évforduló megünneplése egyúttal a szervezet számára is legyen az újrakezdés éve, amelynek során nem csupán a megkezdett tevékenységek folytatására, hanem a korábban már megfogalmazott, ám nem teljesített feladatok elvégzésére, valamint a tömegtájékoztatásban időközben lejátszódott változásokból eredő tennivalóra helyezik majd a hangsúlyt, beleértve a médiastratégia megfogalmazását, a közösségi média hatásának definiálását, a Kárpát-medencei médiatár felújítását, valamint a kisebbségi magyar újságírók képzését is.

Forrás:
KISZó/Zunko Barnabás felvételei

Post Author: KISZó