A kisebbségi nyelvhasználat félreértéseiről ● Kárpáti Igaz Szó

A magyarságszervezetek képviselői konkrétumokat szorgalmaznak.

Kerekasztal-megbeszélést tartottak Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény alkalmazásáról Ungváron. A fórumon megvitatták a törvény egyes cikkei körül keletkezett félreértéseket, rögzítették azokat a rendelkezéseket, amelyeket külön törvényben kell pontosítani a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása érdekében. Továbbá megállapodás született arról, hogy az érintettek egyszerű és rövid tájékoztató anyagokat készítenek közösen, amelyek konkretizálják a törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását.

Simon Rita

A Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Kulturális Központjában szervezett tanácskozáson Ukrajna Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Szolgálatának munkatársai, az államnyelvvédelmi biztosság küldöttsége, illetve a kárpátaljai nemzetiségi szervezetek képviselői vettek részt.

A találkozón Ukrajna Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Szolgálatának vezetője sorra vette a félreértést okozó kérdéseket, valamint rögzítették a jelenlévők észrevételeit. Olena Bohdan megjegyezte, közösen fognak dolgozni a probléma megoldásán.

Andrij Vitrenko, az államnyelvvédelmi biztos képviselője hozzátette, készek a párbeszédre, szeretnék orvosolni a hatáskörükbe tartozó fájó pontokat.

Szóba került a kulturális rendezvényeken, színházi előadásokon való nyelvhasználat és fordítás kérdése. Ezzel kapcsolatban Olena Bohdan azt mondta, amennyiben nem állami finanszírozású a rendezvény, illetve a szervező nem állami szerv, akkor nincs szükség arra, hogy lefordítsák ukrán nyelvre a kisebbség nyelvén elhangzottakat.

Felmerült a helységnévtáblák feliratainak problémája is. A szakértők kijelentették, az ukrán nyelvű felirat minden esetben kötelező, ám azt a törvény nem tiltja, hogy ezen kívül bármilyen más nyelven is megjelenjen a kiírás. Ennek kapcsán a magyar kisebbséget képviselők megjegyezték, a transzliteráció nem elég.

Ugyanis az ukrán felirat latin betűs változata az legtöbbször nem felel meg a magyar elnevezésnek. Példának a Beregszászi járási Kígyóst hozták fel, amit latin betűkkel Kidosh-nak írnának.

A nyomtatott sajtóval kapcsolatban Olena Bohdan elmondta, abban az esetben, ha az újság az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén – például magyarul, románul vagy szlovákul – jelenik meg, akkor nincs szükség arra, hogy azonos példányszámban ukrán nyelven is kiadják.

A következő félreértés a szolgáltatói szférában való nyelvhasználatot érintette. A törvény szerint minden szolgáltatást államnyelven kell biztosítani, ám nincs megtiltva, hogy valamilyen más nyelven szolgálják ki a klienseket.

A törvény azonban sokszor provokációhoz vezetett. Az emberek a szankcióktól tartva meg sem mertek szólalni az anyanyelvükön, vagy épp ellenkezőleg, azzal provokálták az eladót.

– A törvény e passzusa nem csak Kárpátalján, hanem az egész országban félreértéseket okozott – jegyezte meg Andrij Vitrenko, az államnyelvvédő biztos képviselője. – Az alapértelmezett nyelv az ukrán, viszont ha az eladó oroszul vagy magyarul szól vissza a vevőnek, nem lesz belőle baj.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvény e pontja konkretizálásra szorul.

Ugyanis nem egyértelmű, hogy valaki magyarul szólal meg a boltban, az már elegendő-e ahhoz, hogy az eladó magyarul válaszoljon, vagy erre külön meg kell kérnie az üzletvezetőt. Ez a többség szerint felesleges és teljesen logikátlan, főleg egy olyan közösségben ahol a két személy évek óta ismeri egymást. Viszont a félreértések elkerülése végett nem árt az ilyesmit is tisztázni.

Felmerült az oktatási intézményekben tartott rendezvények és megemlékezések kétnyelvű levezetése, a közösségi oldalon és weboldalakon közzétett beszámolók nyelvének meghatározása, amely mind-mind vita tárgyát képezik.

A kijevi küldöttség úgy véli, a nyelvtörvény nem szorítja ki a többi nyelvet, csupán az ukránt helyezi előtérbe.

A magyar fél konkrét módszertani leírás összeállítását javasolta, amellyel elkerülhetnék, hogy félreértelmezzék a törvényeket.

Azt is hangsúlyozták, hogy bár fontos Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény, helyette Kárpátalján inkább a kisebbségi törvényről kellene tárgyalni, ugyanis ez szabályozza majd a mi életünket.

Rezes József a megbeszélés végén elmondta, pozitív, hogy sikerült összehozni a találkozót, bár szerencsésebb lett volna sokkal szélesebb körben megrendezni.

– Az a két illetékes kijevi struktúra látogatott el hozzánk, amelyik a nyelvpolitika kidolgozásával és kontrollálásával foglalkozik – jegyezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöki tanácsadója. – Rengeteg gyakorlati kérdés merült, amelyek konkrétan a kisebbségi nyelvek használatára vonatkoztak. Mi továbbra sem értünk egyet ezzel a nyelvtörvénnyel. Még mindig azon az állásponton vagyunk, hogy a kisebbségi nyelvhasználathoz való jogunkat nem szabad szűkíteni. Minden alkalommal erre hívjuk fel az illetékesek figyelmét is. Ám ha már a törvény mostani implementációjáról beszéltünk, megragadtuk az alkalmat, hogy felhozzuk azokat a problémás kérdéseket amelyek a nyelvtörvényben találhatók. Ugyanis rengeteg olyan cikke van, amely az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezetre hivatkozik, ami sajnos máig sincs kidolgozva. Ez jogi hézag, amit gondot okoz.

Jómagam erre hívtam fel a megjelentek figyelmét. Most nem a nyelvtörvény használatáról értekeztünk elsősorban, hanem arról, mi kerül majd be a kisebbségi törvénybe. Több észrevétel volt például arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségek ünnepségeit milyen nyelven kell levezetni, mikor kötelező tolmácsolni, mi vonatkozik az oktatási intézmények nyelvhasználatára, a helységnevek kiírására. Reméljük, a felvetett témákat a kisebbségi törvény kidolgozása során figyelembe veszik.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke lapunknak elmondta: mind az etnopolitikai szolgálat mind pedig a nyelvi ombudsman hivatala rájött, hogy akadnak félremagyarázások a törvénnyel kapcsolatban.

– A rengeteg feljelentés, beadvány kapcsán (amely többsége nyilván nem Kárpátaljáról érkezett, de várhatóan innen is lesz majd) döntöttek úgy, hogy tárgyalnak és megelőzik a félreértéseket – jegyezte meg a magyar érdekképviseleti szervezet vezetője. – Éppen ezért azt javasoltuk, hogy készüljenek módszertani magyarázatok a törvény mellé, hogy tisztában legyünk azzal, mit hogyan is kell értelmezni. A törvényalkotók ebben a nyelvhasználati törvényben sok mindent nem konkretizáltak, inkább ráutalnak, hogy majd lesz egy kisebbségi törvény, amiben szabályozzák. Mint kiderült, a kisebbségi törvénytervezethez mellékelt javaslatainkat – amit az illetékes parlamenti bizottság tavaly májusban és júliusban megvitatott velünk – a nyelvi ombudsman hivatalában még nem látták. Mi már elkészítettük a kisebbségi nyelvhasználat szabályozását is a mostani törvényeknek megfelelően. Szóval ezeket könnyen be tudják építeni a törvénybe. Eddig a bizottság azzal hárította el a bővítési javaslatokat, hogy a törvény nem bővíthető. Most kiderült, mégiscsak szükséges, hogy azokat a cikkeket, amelyek kétértelműen vannak megfogalmazva, kiegészítsük, konkretizáljuk. Ha ez megtörténne, minden hivatalnak kevesebb munkája lesz, kevesebb panasz érkezik majd.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó