Rég nem látott politikai válság Kárpátalján │KISZó-háttér

Olekszij Petrov Kárpátalja Nép Szolgája

Tovább mélyült a politikai válság a kárpátaljai önkormányzati rendszerben. A megyei tanács után most már a közigazgatási hivatalnak sincs vezetője. Anatolij Poloszkov és csapata azok után mondott le, hogy a kormány javaslatára az Elnöki Hivatalban már amúgy is készült a menesztésről szóló határozat.

Dunda György elemzése

Olekszij Petrov után Anatolij Poloszkov is kénytelen volt szedni a sátorfáját. A megyei közgyűlés és a megyei adminisztráció vezetője a pártjaik közötti konfliktus áldozata lett. Az egy évvel ezelőtti önkormányzati választások kampányában, majd a friss koalíciókötések alkalmával a Nép Szolgája és a regionális szinten vezető szerepre törő Ridne Zakarpattya szoros együttműködést demonstrált. Az idő haladtával azonban megromlott a viszonyuk, a stratégiai szövetségesek között bizalmatlanság ütötte fel a fejét. A rossznyelvek szerint nem tudtak megosztozni a „zsíros” falatokon. A Ridne Zakarpattya meghatározó politikai és gazdasági szereplői ellen lejárató akciók indultak. A Minaji FC-t is tulajdonló Valerij Pereszoljakot szankciós listára helyezte a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), a párt egyik alapítója, Vladiszlav Poljak ellen eljárás indult, amiért bizonyíthatóan egyik kollégája helyett is megnyomta a szavazógombot a parlamentben.

A kölcsönös adok-kapok hatására a nyár elején gyakorlatilag felbomlott megyei tanácsi koalíciójuk. A zöldek és a ridnések perpatvarának a Batykivscsina és Petro Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás is megitta a levét, az általuk delegált alelnököknek (Andrij Seketa és Denisz Man) menniük kellett. A Nép Szolgája kárpátaljai főnöke, az egykori titkosszolgálati vezérőrnagy Petrov mások mellett a két helyi nagy öreget, Viktor Balogát és Olekszandr Ledidát csábította át a saját térfelére. Balogáékkal azonban később meggyűlt a baja, s végső soron nagyban nekik köszönheti a vesztét.

Nép Szolgája kontra Ridne: szövetségesekből ellenségek │KISZó-háttér

Történt ugyanis, hogy a négy kárpátaljai parlamenti képviselő (Horváth Róbert, Vaszil Petyovka, Vladiszlav Poljak, Luncsenko Valerij) által a 2019-es választásokra összehozott Ridne Zakarpattya a színfalak mögött alkut kötött Andrij Baloga Csapatával, amihez társulni látszik a sértett Batykivscsina, az Európai Szolidaritás és az Ellenzéki Platform – Az Életért, s így már az ő kezükben összpontosul a 64 tagú közgyűlési többség, amihez ugye minimálisan 33 képviselő szükségeltetik, s ha a fentebb vázolt öt frakció valóban képes lesz összeállni, az 39 mandátumot jelent. Mindenesetre Olekszij Petrov távozását már képesek voltak kierőszakolni, ám az új elnök megválasztása eddig mindig zátonyra futott. Például azért, mert rendre bombariadó érkezik aznapra, amikor tanácskozna és elnököt választana az új többség.

A helyzetet bonyolítja, hogy az említett négy ridnés honatya a kijevi törvényhozásban annak a Dovira képviselőcsoportnak a tagja, amelyik Volodimir Zelenszkij államfőt támogatja, ám a súlyos konfliktusba keveredő feleket még az elnöki irodának sem sikerült jobb belátásra bírnia. Felmerült ugyanis, hogy Petrov távozása után is népszolgás maradhasson a közgyűlés élén, a jólértesültek szerint Olekszij Ivancso üzletember, a mezőkaszonyi termálfürdő tulajdonosa foglalhatná el a posztot, akinek egyébként az édesapja, Ivan Ivancso valamikor már betöltötte ezt a pozíciót. Ám végül ez a terv is kútba esett, a Ridne és Balogáék ragaszkodnak saját emberükhöz, Volodimir Csubirkóhoz, aki kis ideig szintén volt már tanácselnök. A politikai átrendeződést nehezítheti, hogy az idősebb Balogának ki kellett egyeznie a túloldalon azzal a Vaszil Petyovkával, akivel ugyan rokoni szálak kötik össze, de pár éve nagyon csúnyán összevesztek, s a mai napig nem tudtak túllépni a sérelmeiken.

A mélyülő politikai válság legújabb eleme Anatolij Poloszkov és helyetteseinek (Miroszlav Bileckij, Igor Sinkarjuk, Petruska István) kényszerű távozása. A ridnés politikusoknak Petrov eltávolítása miatt kell távozniuk, mert annak idején úgy osztották le a lapokat, hogy a megyei tanács a hatalompárté, a közigazgatás pedig a Ridnéé. Ideiglenesen a népszolgás Petro Dobromilszkijre bízták az adminisztráció irányítását. Amennyiben az új koalíció valóban létrejön és Csubirkót választják meg a képviselőtestület elnökének, a közigazgatási szegmens átkerül a Nép Szolgájához. Ám ez sem oldana meg semmit, mert a két fő tábor közötti konfliktus ugyanúgy ellehetetleníti a megyei döntéshozói hatalom és a végrehajtói hatalom közötti együttműködést, mint amilyennek az elmúlt hónapok alatt is szemtanúi lehettünk.
A botrányos politikai szappanoperának van még egy szereplője. Egyesek szerint a Nép Szolgája és a Ridne Zakarpattya szembefordulása javarészt Mikola Tiscsenko „aknamunkájának” köszönhető, akit a Zelenszkijhez igencsak közelálló Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője bízott meg a kárpátaljai rendteremtéssel. Hogy még érdekesebb legyen a sztori, jegyezzük meg, Tiscsenko komája Jermaknak. Nos, a fejlemények tükrében bátran kijelenthető: Tiscsenko belebukott küldetésébe…

Ami pedig a közgyűlés KMKSZ-es magyar frakciójának álláspontját illeti. Mint arra emlékezhetünk, Olekszij Petrov egy évvel ezelőtti megválasztásakor a 8 tagú magyar frakció nem szavazott. Ennek előzménye volt az a durva és alaptalan hatósági vegzálás, amit a kulturális szövetség elnökének, Brenzovics Lászlónak és a hozzá köthető szervezeteknek kellett elszenvedniük az ukrán titkosszolgálatok részéről.

KMKSZ magyar frakció Kárpátalja

– A 8 tagú KMKSZ-frakció ahogyan eddig, úgy az elkövetkezendőkben sem kíván részt venni az alattomos politikai csatározásokban – nyilatkozta még korábban a Kárpáti Igaz Szónak Péter Csaba képviselő. – Álláspontunkat egyértelművé tettük az érintett politikai szereplők számára. A mi célunk változatlanul a megye fejlődése, ebben mindig partnerek leszünk. Kiemelten odafigyelünk arra, hogy a magyar lakta vidékek arányosan részesüljenek a fejlesztési alapokból. Nyilván nem a véletlen műve, hogy a magyar lakta településeken és körzetükben korábban nem tapasztalt útfelújítások zajlanak. Frakciónk kemény lobbija is kellett ahhoz, hogy hozzánk is eljussanak ezek az infrastrukturális fejlesztések – folytatta a magyar politikus.

– A KMKSZ tagja lesz-e a formálódó új megyei többségnek?
– Részvételünket a számunkra meghatározó fontosságú kérdésekhez kötjük, a fentebb részletezett projektek mellett az oktatási és nyelvhasználati kérdések képezik a legfőbb igazodási pontot. Ám ez nyilván országos hatáskörű ügy, ezért például azt javasoltam, hogy azok a megyei tanácsban is jelenlévő politikai erők, melyek parlamenti képviselettel is rendelkeznek, kezdeményezzék a legmagasabb szinten az őshonos kisebbségekről szóló jogszabály módosítását oly módon, hogy a Kárpátalján ezer éves múlttal rendelkező magyar kisebbség is beletartozzék. Ez egy jó és előremutató kiindulási alap lehetne. Most azt látjuk, hogy a Ridne Zakarpattya (12 mandátum), Andrij Baloga Csapata (7), az Ellenzéki Platform – Az Életért (6), a Batykivscsina (8) kapcsolódhat be a közös munkába. A kárpátaljai politikai-gazdasági reáliákat ismerve persze ez bármikor módosulhat.

Egy koalíció stabil életképességéhez minél nagyobb támogatottság szükséges, mi ezért a szélesebb körű összefogást támogatjuk. Helyénvalónak tűnik, hogy a megyei tanács elnökét a legnagyobb frakcióval rendelkező politikai erő javasolja. Frakciónk úgy határozott, ott lesz a november 25-re összehívott rendkívüli ülésszakon és a konstruktivitást, a megye életképességének biztosítását, vidékünk fejlődését támogatjuk.

Forrás:
KISZó/Fotók:Facebook

Post Author: KISZó