Kárpátaljai kutatók – A múzeumpedagógia eszközeinek felhasználása az iskolások pályaorientációjában

Nemrég olvashattak lapunkban dr. Kovács Attila biológusról. A nagydobronyi születésű férfi a pedagógiai tudományok kandidátusa, jelenleg a Nagydobronyi Líceumának biológia- és ökológiatanára. A kutató rendkívül érdekes témával foglalkozott a disszertációjában, most ebből adunk ízelítőt a Kárpáti Igaz Szó tudománynépszerűsítő rovatában.

Dr. Kovács Attila

A gyerekek pályaválasztásának problémái sohasem vesztik el aktualitásukat a tudományos-pedagógiai kutatások területein. A pályaorientáció, mint a pedagógiai és pszichológiai tudományok szerves összetevője aktív szerepet tölt be a gyerekek személyiségfejlesztésében, a jövőbeli szakma helyes kiválasztásában. A jövőbeli szakma kiválasztása nagyban függ az alábbi tényezőktől:

– Képes vagyok rá?

– Mennyire akarom?

– Mennyire van szükség rá?

– Mennyire van jelen a társadalomban?

A helyes pályaorientációs munka nagyban függ a pályaválasztási tanácsadó tevékenységétől, amit effektívvé tehet a pedagógiának olyan viszonylag új ágazata, mint a múzeumpedagógia, azon belül annak eszközei. A múzeumpedagógia – Firsen szerint (1934) – a pedagógia, pszichológia és muzeológia peremén elhelyezkedő tudományág, amely a múzeumokat oktatási objektumként vizsgálja. A világi szakirodalmat tekintve a múzeumpedagógia fejlődését olyan kutatók befolyásolták munkásságukkal, mint A. Jurcsenko, T. Popova, T. Bjelofasztova (Ukrajna), Csesznák Éva, Kárpáti Andrea, Vásárhelyi Tamás (Magyarország), stb.

A múzeumpedagógia gyakorlati alkalmazásának kutatása egybeolvad a híres oroszországi múzeumpedagógusok – Sztojarov Borisz és Marina Juhnevics –neveivel.

A múzeumpedagógia széles módszer- és eszköztárával aktív szerepet tölthet be a gyerekek helyes pályaválasztásának elősegítésében, amelynek az alábbi eszközei ismertek:
• technikai
• virtuális
• szóbeli

Az iskoláskorú gyerekek estében elsődleges fontosságú a virtuális múzeumi központok létrehozása, hiszen az adott virtuális múzeumok kialakításában aktívan részt vehetnek az iskolások.
A fenti források elemzése alapján a múzeumpedagógia következő, a hallgatók szakmai érdeklődésének alakulását befolyásoló személyiségközpontú területeit azonosítottuk:

– pályaorientációs tartalmú kirándulások szervezése különböző létesítményekbe, hogy tájékoztassák a fiatalokat a számukra elérhető szakmákról

– virtuális múzeum használata a tanulók ismereteinek bővítése érdekében a különböző szakmai tevékenység területeivel

– a tervezési technológia elemeinek felhasználása a különböző profilú múzeumok látogatása során

– interaktív játékok a múzeumi térben a tanulók információs kompetenciájának kialakítása, fejlesztése érdekében.

A múzeumlátogatás során a hallgatók tudása az általános kulturális ismeretek mellett a különféle szakmai tevékenységekre vonatkozó információkkal gazdagodik (természetesen ezek lehetnek elfeledett szakmák és a modern világ szakmái is).

A sikeres pályaorientációs munka érdekében, hogy a tanulókat tájékoztassuk a különböző típusú szakmai tevékenységekről, valamint a fiatal férfiak és nők szakmai érdeklődésének alakulásáról, létrehoztunk egy virtuális múzeumi központot Szakmák Múzeuma néven.

A Szakmák Múzeuma abban különbözik a többi virtuális múzeumtól, hogy itt a különböző kiállítások tárgyainak bemutatása helyett különböző típusú szakmai tevékenységeket mutatnak be. Ezért a múzeum három kiállítóteremből áll:

1. Tárd fel a világot a múzeumokon keresztül
2. A szakmák világa
3. Melyik szakma ideális.

Az első virtuális terem a vidékünkön működő múzeumokról szóló általános információkat tartalmazza.

Haladván a második terem felé a Jevhenyij Klimov-féle szakmák rendszerezésével találkozhatnak a látogatók: Ember–Természet, Ember–Ember, Ember–Művészet, Ember–Jelrendszer, Ember–Technika. Ezek mindegyike videóprezentációkat tartalmaz az oda vonatkozó szakmákról.

Megérkezvén a harmadik terembe, a látogatók tesztet írhatnak és kideríthetik, melyik szakma lenne ideális számukra.

Virtuális múzeumunk legfőbb előnye, hogy:

– látogatása nem függ az időjárási viszonyoktól.

– anyagaival való ismerkedés különböző nyelveken is történhet, többek között ukrán, magyar, szlovák, cseh, orosz nyelven.

A következtetés alapján elmondhatjuk, hogy a pályaorientációs munka lényegét a diákok aktivizálásában látjuk.

Korábbi cikkek a rovatból:

Kárpátaljai kutatók – Nyelvkopás három dimenzióban

Kárpátaljai kutatók – Gömbök és pálcikák – Molekulák a monitoron keresztül

Kárpátaljai kutatók – Korszerű ötvözetek és vizsgálati lehetőségeik

Kárpátaljai kutatók – A hallgatói sportolás jellemzői és hatásai a Kárpát-medencében

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó