Nyakunkon a pénzromlás. Mit tehetünk? │KISZó-háttér

A legrosszabbul az jár, aki otthon, a „párna alatt” tartja a pénzét.

A 2021-es év végére nyilvánvalóvá vált, hogy pénzünk több mint 10 százalékkal ér kevesebbet mint a múlt év elején. Igaz, ez nem kizárólag ukrajnai jelenség. Még az olyan dúsgazdag országok is, mint az USA, szenvednek ebben a „betegségben”. Náluk a pénzromlás közel 7 százalékos.

Bujdosó Ivett

Ez a helyzet arra sarkallja a polgárokat, hogy megoldást keressenek nehezen megtakarított pénzük értékének megőrzésére.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a legrosszabbul az jár, aki otthon, a „párna alatt” tartja a pénzét. Ez garantáltan 10 százalékos pénzromlást eredményez.
Az elmúlt évet összegezve kiderül, valamivel kevesebbet veszítettek azok, akik dollárban vagy euróban tartották a megtakarításaikat. A dollár 3,5 százalékos értékcsökkenést hozott.

A banki aranyban befektetők 5 százalék körüli veszteséggel számolhattak. Nem sokat nyertek azok sem, akik valuta alapú banki betétben gondolkodtak. A pénzintézetek ugyanis csak 1-1,2 százalékos kamatot fizettek e befektetésekért, amit 18 százalékos jövedelemadó és 1,5 százalékos hadiadó terhelt. Ezek figyelembevételével 2,5 százalékos volt a veszteség.

Lényegesen kifizetődőbbnek bizonyult az állampapírok vásárlása. Itt közel évi 12 százalék a kamat, amiből nem kell sem jövedelemadót, sem hadiadót fizetni.

Újdonságnak számít, hogy egyre többen fektetik pénzüket nyugati cégek részvényeibe. Itt egyesekre valóban rámosolygott a szerencse. A Tesla részvényei 34 százalékkal nőttek, a GameStop részvényeinek értéke kilencszeresére emelkedett.

Jól jártak azok is, akik a gyógyszeripari vállalatok fejlesztéseibe fektettek. A Moderna részvényei egy év alatt több mint 100, a Pfizeré 58 százalékkal lettek értékesebbek.

Aki az Ukrnafta hazai termékeibe fektetett, az 41 százalékkal lett gazdagabb.

Amint arról lapunk hasábjain már olvashattak, továbbra is kifizetődő az ingatlanbiznisz. Egy év alatt 25 százalékkal drágultak a lakások, 7-12 százalékkal az egyéb ingatlanok.
Mindezek tudatában bizony nehéz eldönteni, hova is tegyük 2022-ben megtakarított pénzünket. A fent említettek összehasonlításából adódik, hogy az állampapírok vásárlása a legbiztonságosabb. Itt többé-kevésbé fix a 12 százalékos adómentes kamat. Biztosan tovább nő az ingatlanok ára, így az ebbe fektetett pénz sem romlik jelentősen.

Jó befektetésnek tűnik a termőföld vásárlása. A mezőgazdasági rendeltetésű területek ára egyelőre irreálisan alacsony, tehát a közeljövőben biztosan emelkedik majd.
Egy azonban bizonyos, a legrosszabb megoldásnak a pénz otthon tartása tűnik, hiszen így az biztosan veszít az értékéből. Minden szakember legalább 8-10 százalékos pénzromlást jósol idén.

Fontos a hozzáértő megközelítés.

Prof. Dr. Bacsó Róbert közgazdász megtakarításunk bármilyen formában történő befektetésekor több szempont figyelembevételét ajánlja.

– Az egyik mód az állampapírok vásárlása. A többség úgy vélekedik, hogy az állam által nyújtott szolgáltatások biztos háttérrel rendelkeznek. Sajnos azonban már ennek ellenkezőjét is tapasztaltuk. Ettől függetlenül az egyik legmegbízhatóbb befektetésként tartják számon. Ukrajna esetében nem lennék ennyire bizakodó, ugyanis az ország gyakran szerepel a magas kockázatú befektetési célpontok listáján – mondta a közgazdász.

Hozzátette, népszerűtlenné teszi ezt a formát az, hogy a külföldi befektetők időnként tömegesen menekítik ki pénzüket az ukrán államkötvényekből. Ez kérdéseket vet fel a lakosság körében.
– A valutaalapú bankbetétek esetében érdemes figyelembe venni az infláció tervezett mértékét, és annál magasabb kamatozású ajánlatot választani. Célszerű állami tulajdonú vagy külföldi tőkével rendelkező bankban befektetni, azokban ugyanis nagyobb az esély a problémamentes kiszolgálásra.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó