„…ha van megfelelő finanszírozás, két év alatt mindent újra lehet építeni” │KISZó-háttér

Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter a megrongált utakról, lerombolt épületekről beszélt.

A háború előtt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter felügyelte Volodimir Zelenszkij elnök és csapata legnagyobb infrastrukturális projektjét, a Nagy építkezés programot. Két év alatt a projekt során több mint 14 ezer kilométer autópályát újítottak fel vagy építettek meg. Az orosz invázió olyan utakat, hidakat és repülőtereket rombolt le, amelyeket az állam igyekezett modernizálni.

Bujdosó Ivett

Kubrakov kifejtette, az ukrán infrastruktúrára mért csapások jelentős pusztítást okoztak.

„Az agresszor elkezdte a repülőterek tönkretételét – ez volt az első hullám. Természetesen a legnagyobb károkat az utak szenvedték el. Országszerte mintegy 300 hidat semmisítettek meg. A vasút és a kikötők helyzete sem jobb, valamilyen mértékben a teljes közlekedési infrastruktúra megsérült” – fejtette ki az infrastrukturális miniszter.

Mint ismeretes, az előző években épített utak közül sok járhatatlan: leginkább Kijev, Zaporizzsja, Csernyihiv és Harkiv megyében jelentős a rombolás.

„Miért is? Állami jelentőségű utak épültek – ezek a főutak, és természetesen ezek a fő artériák, amelyekért harcok dúltak. Valahol csak a felső réteg, másutt teljesen megsemmisült a burkolat” – mondta Kubrakov.

A közelmúltban kijelentették, hogy a kormány 1 milliárd hrivnyát fordít a négy megye infrastruktúrájának újjáépítésére. Felmerül a kérdés: nem koraiak-e a munkálatok?

„Ez a Regionális Fejlesztési és Építésügyi Minisztérium kezdeményezése, ez az ő állásfoglalásuk. Kijev külvárosában sok ház maradt ablakok nélkül, vagy a tető szorul javításra. Csak ilyen szintű felújításokról van szó. Az infrastrukturális minisztériumban ugyanaz a megközelítés: ahol gyors megoldásokkal tudunk valamit tenni, ott igyekszünk reagálni. Ezzel párhuzamosan hidak építését is tervezzük. Túl korai? Szerintem nem. Ha ezeken a helyeken nem biztosítunk normális életkörülményeket, az emberek nem térnek vissza.

A mi feladatunk, hogy minél előbb visszahozzuk a polgárokat, lehetőséget adjunk a visszatérésre az érintett városokba” – magyarázta.

Kubrakov elmondta azt is, hogyan határozzák meg a helyreállítandó szakaszok sorrendjét.

„A logika egyszerű. Először is a közlekedési útvonalakat állítjuk helyre, ugyanis enélkül semmi sem működik. Eközben természetesen eltakarítjuk a romokat, mert a törmelékek között senki sem fog lakni. A biztonsági kérdés a legfontosabb. Ezután a javítható épületek rendbetétele következik. Sajnos vannak emberek, akiknek az otthona teljesen megsemmisült.

Az újjáépítést két szakaszra osztjuk: először ideiglenes, majd minőségi normál lakhatást tervezünk biztosítani számukra” – mondta.

Az interjúban szó esett arról is, vajon mennyi ideig tarthat egy olyan város felépítése, amely teljesen elpusztult?

„Nehéz bármit is megjósolni. Mariupol esetében civil létesítmények, lakóépületek mentek tönkre, ám úgy gondolom, ha van megfelelő finanszírozás, két év alatt mindent újra lehet építeni. Megkönnyíti a helyzetet, ha nincs bürokrácia. Az építkezéshez munkaerőre van szükség – rengeteg emberre, főleg férfiakra” – fejtette ki Kubrakov.

Az ukrán exportra vonatkozóan Kubrakov elmondta, minden ágazatban más megoldások születnek.

Lengyelország például „száraz kikötőt” hoz létre a határon a mezőgazdasági termékek kivitelére.

„Az Európai Unió eddig példátlan könnyítéseket hozott. A háború előtt nem támogatták a fuvarozás liberalizációját, minden engedély eltörlését. Jelenleg vannak kvóták, az országok engedélyeket adtak ki nekünk, közvetlen kétoldalú kapcsolatok, tranzitlehetőségek születtek. A háború előtt azt hittük, hogy ez az exportpotenciálunk mesterséges korlátozása. Most a lehető leggyorsabban meghozták az összes vonatkozó döntést. Bízom benne, hogy május végére mindezt ratifikálják, és a közúti közlekedésre vonatkozó összes korlátozást teljesen feloldják. Az ilyen lépések hozzásegítenek bennünket termésünk, kohászati termékeinek exportjához” – magyarázta a tárcavezető.

Hozzátette, még szigorúbb gazdasági szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ugyanis a tengeri kikötők blokádja óriási csapás Ukrajna számára. Véleménye szerint az agresszornak is éreznie kellene, milyen kikötők nélkül az élet.

„A hadsereg prioritást élvez. Most csak a hadsereg létezik számunkra, semmi más” – zárta szavait Olekszandr Kubrakov.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó