A tengeri kikötők blokkolása nem végítélet │KISZó-háttér

Merre irányulhat az export?

A háború előtt Ukrajna külkereskedelmének 75 százalékát a tengeri kikötőkön keresztül bonyolították. Február 24-e óta ez a lehetőség megszűnt, az exportorientált vállalatok azonban találtak megoldást a helyzetre. A lassan három hónapja zajló háború alatt az ukrán ipar fokozatosan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

Bujdosó Ivett

Ukrajna növeli a szárazföldi kivitelt, és a folyami kikötők bevonzásával foglalkozik. Mindezt azért, hogy továbbvigyék a nemzetközi partnerekkel folytatott kereskedelmet, miközben az oroszok elzárják a tengert.

Ukrajna külkereskedelme immár harmadik hónapja közúton, vasúton és három dunai folyami kikötőn keresztül zajlik. Ezek az útvonalak a rakomány 35 százalékának exportját és importját biztosítják – fejtette ki Jurij Vaskov infrastrukturális miniszterhelyettes.

Kikötők

Vízi úton Ukrajna három dunai folyami kikötőn – Izmajil, Ust-Dunajsk és Reni – keresztül exportál.
Az ukránok ellenőrzése alatt álló tengeri kikötők csak a vasúti és közúti szállításra szánt gabona átrakodására szolgálnak.

A dunai kikötők adják Ukrajna háborús exportjának 30 százalékát – közölte az infrastrukturális minisztérium. – A rakományt a konstancai kikötőbe szállítják, ahonnan tengeri úton jut el más országokba.

Áprilisban a háború kezdete óta 850 ezer tonnára nőtt a dunai kikötők rakománykezelése.

Vaskov meggyőződése, hogy a mennyiség havi 1 millió tonnára növelhető.

Az infrastrukturális miniszterhelyettes szerint a folyami kikötők általában a korábban tengeri úton szállított forgalom legfeljebb 10 százalékát, azaz évi 15 millió tonnát képesek vállalni. Ezért a tengeri kikötők feloldása továbbra is prioritás marad Ukrajna és a világ számára.

Andrij Klimenko, a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének projektvezetője a szárazrakomány vonóhálós, azaz tengeri aknák felkutatására és felszámolására használt – harci vagy légvédelmi célokat nem teljesítő – hajókban látja a kiutat.

Vasút

A legtöbb szállítmány vasúton érkezik Lengyelország, Szlovákia és Magyarország határára. Márciusban 3 millió tonnát exportáltak rajtuk keresztül Ukrajnából. Áprilisban a mennyiség 3,9 millió tonnára emelkedett.

A szerelvények főleg ércet és gabonát szállítanak – ez az ukrán export alapja.

Az Ukrán Vasút (UZ) szerint a szállítással nincs probléma. A háború előtt a cég napi 800 ezer, jelenleg 300 ezer kocsit működtetett.

Akadályok merülnek fel a nyugati határokon. A vonatok ugyanis Ukrajnában széles nyomtávon (1520 mm), Európában pedig keskeny nyomtávon (1435 mm) közlekednek, így a határokon átívelő fuvarozás némi pluszmunkát igényel.

Ennek következményeként 30 napos elmaradás észlelhető a gabonaszállításban.

Ukrajna vasúton Lengyelországba, Litvániába és Romániába szállít. Az UZ dolgozik az olasz és horvát kikötők bevonásán is.

Információk szerint gondolkodnak az ukrán vasúti pályák fokozatos európaira való áttérésére.

Közút

Musztafa Najem infrastrukturális miniszterhelyettes szerint a legnagyobb problémák a határokon adódnak, ugyanis a váminfrastruktúra nem tud megbirkózni a jelenlegi áramlással.
A helyzet súlyosbodhat, amikor az agrárexportőrök nyáron exportba kezdenek.

A határ menti infrastruktúra nem teszi lehetővé a járművek gyors átvizsgálását: nincsenek külön zónák, folyamatos a sorban állás, nincs elegendő vámos. E problémák megoldásához optimalizálni kell a határátkelőhelyek munkáját.

A nemzetközi közúti szállítás növekedése szempontjából fontos, hogy az EU-s országok elhagyják az engedélyközpontú fuvarozást.

Mi várható az EU-tól?

Nyilvánvaló, hogy az uniós országok nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával ennyi extra rakomány kezelésére.

„Nem volt ekkora teher az EU-n, nem volt kereslet, ez a piac csak formálódik” – jegyezte meg Tarasz Kacska gazdasági miniszterhelyettes.

Információk szerint a vasúti átrakókomplexum felépítése öt évbe telik, és további tíz év, mire megtérül a beruházás.

Az exportőrök életének megkönnyítése érdekében az Ukrán Vasút közösen működő társaságok létrehozásáról egyeztet Lengyelországgal és Németországgal.

Üzleti átalakulás és a jövő

A cégeknek útközben kell alkalmazkodniuk – magyarázza Anna Derevjanko, az Európai Üzleti Szövetség ügyvezető igazgatója.

„Az üzleti élet igyekszik rugalmasan reagálni, új utakat és lehetőségeket keres. Természetesen hosszú távon akar gondolkodni, de most folyamatosan változik a helyzet” – mondta.

„Még ha holnap véget is ér a háború, akár 3-5 évig eltarthat az árak stabilizálódása” – fejtette ki a témával kapcsolatban Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó