Háborús veszteségek: ki és mikor fogja fedezni az újjáépítést? │KISZó-háttér

Javában zajlik a február 24-én kitört pokoli háború. Fél éve már, hogy ez uralja az életünket, s egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor és miként érhet véget ez a pusztítás. A károk hatalmasak, s napról napra csak nőnek. Az ukrán kormány már a legelején figyelmeztetett, önerőből képtelen lesz az újjáépítésre, azt csak széles nemzetközi összefogással tudja majd finanszírozni. A Kijev által kért 750 milliárd dollárt nem valószínű, hogy megkapja az ország, reálisabbnak tűnik a 300-400 milliárd. A globális pénzvilágnak persze az újjáépítésből is meglesz a maga haszna.

Dunda György

Az ukrán gazdaság a Capital Economics (CE) becslései szerint 15 százalékkal lehetett volna erősebb 2030-ra, ha nem indul meg az orosz invázió. A CE becslései szerint Ukrajna a háborús kivándorlás következtében elvesztette lakossága 15 százalékát, az infláció 30 százalék felett lesz az idén, a GDP az idei első fél évben 45 százalékot zuhant. A veszteségek még hosszan sorolhatók. Ugyanakkor mutatkoznak a normalizálódás jelei, főleg az ország nyugati részén, miután az orosz támadások a keleti országrészre koncentrálódnak. Kárpátalján például az előzetes tervek felett alakul a költségvetés teljesítése, amiben szerepet játszik az is, hogy az ország más területeiről áttelepült vállalkozások közel fele a régiónkban indítja be újra a termelését.

Az ukrán jegybank júliusban a dollárral szemben 25 százalékkal értékelte le a hrivnyát, továbbá 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot, hogy visszaállítsa a nemzeti fizetőeszköz iránti bizalmat.

Azzal is segíti az ország fizetési mérlegének életben tartását, hogy folyamatosan vásárolja fel a kormány által kibocsátott háborús kötvényeket. Igaz, ennek finanszírozására beindították a fedezet nélküli pénznyomtatást, aminek negatív hatásai inkább közép és hosszú távon mutatkoznak majd meg. A bankszektor majdhogynem normális üzemmódban működik, a költségvetés hiányának fedezése terén jót tett, hogy a drasztikus esés után végre nőni kezdtek az adóbevételek. A külföldi vendégmunkások továbbra is jelentős összegeket utalnak haza. A legnagyobb kockázat rövid távon a külföldi támogatások elapadása lehet. A további kilátásokat persze alapvetően meghatározza, hogy mi lesz a háború végkimenetele, meddig tart és miként ér véget.

Ukrajnában a háború miatt 5 millió munkahely szűnt meg

A már idézett Capital Economics alapforgatókönyve szerint a háború még jó darabig, talán évekig is eltart, de harci cselekmények főleg a keleti országrészre lesznek jellemzők, így – meglehetősen bizonytalan várakozásaik alapján – a többi háború sújtotta területeken a jövő év közepén elkezdődhet az újjáépítés. A nagy kérdés, hogy ez mennyibe fog kerülni. A kijevi közgazdasági egyetem becslései szerint az infrastruktúrában már eddig 110 milliárd dollár értékű kár keletkezett.

Az ukrán kormány szerint az országnak a következő tíz évben 750 milliárd dollár nemzetközi támogatásra lenne szüksége, hogy újjáépítse, átalakítsa és modernizálja a gazdaságot.

Kijev júliusban részletes programot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kért összeg nagyjából egyharmadát, 250 milliárd dollárt a következő néhány évben szeretnék felhasználni. Kezdetben a finanszírozást főleg külföldi kormányok támogatásai és koncessziós hitelek biztosíthatják. A magántőke csak az újjáépítés későbbi szakaszában kaphat nagyobb szerepet. A CE szerint viszont az ukrán kormány által a külföldi államoktól kért 500 milliárd dollár kissé optimista feltételezéseken alapul. Magántőkéből további 250 milliárdot remél. A teljes összeg egyébként meghaladja – természetesen mai árviszonyokon számolva – a második világháború utáni Marshall-terv keretösszegét, pedig azt nem egyetlen, hanem 16 ország újjáépítésére használták fel.

Az elemzők várakozásai szerint reálisabb azzal számolni, hogy Kijev 200-300 milliárd dollárt kap más országoktól és nemzetközi szervezetektől, a teljes összeg pedig legfeljebb 400 milliárd dollár lehet.

A háborútól szenvedő Ukrajna azt szeretné, hogy az újjáépítéshez megkapja az orosz jegybank külföldi országokban befagyasztott vagyonát. Ezzel azonban az a probléma, hogy az egyes országok (USA, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Franciaország, Ausztria, Kanada) belső jogi szabályozása egyelőre ezt nem teszi lehetővé, kérdéses, hogy a helyi törvényhozások milyen irányba mozdulnak el. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter például közölte, hogy náluk nincs olyan törvény, amelynek alapján el lehetne kobozni egy másik állam jegybankjának a vagyonát. Európa nyitottabbnak látszik a kérdésben,

Kanadában viszont már meg is született egy törvény, amely lehetővé teszi az ott zárolt 20 milliárd dollárnyi orosz tartalék államosítását.

Igaz, vannak aggályok azzal kapcsolatban, hogy ez sérti-e a nemzetközi jogot. A finanszírozás egy másik útja, hogy az orosz szénhidrogéntermékekre kivetett adót csatornáznák át Kijevnek. Hasonlóra volt példa a kuvaiti háború után, az arab ország az iraki olajra kivetett adóból kapott kártérítést. Valószínűtlen azonban, hogy Moszkva belemenne egy ilyen konstrukcióba.

Úgy fest, nem nagyon marad más hátra, mint az egyes országok felajánlásai. Ezekből eddig 14 milliárd dollár gyűlt össze. Kijev tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal is, 20 milliárd dollárt kért a nemzetközi szervezetektől a következő két-három évre elosztva. Az Európai Beruházási Bank 100 milliárd eurós csomagot ígér, amit végső soron az EU-s tagállamoktól vonnának el. A CE elemzése szerint

az újjáépítési csomag több mint 40 százaléka hitelek formájában érkezhet.

Ehhez azonban szükséges, hogy Kijev átütemezze a fennálló adósságot, s erre mintha hajlandónak is bizonyulnának a hitelezők. Az EU strukturális alapjaiból is összejöhet 100-150 milliárd dollárnak megfelelő összeg, ehhez azonban az kellene, hogy Ukrajna csatlakozzon az unióhoz, ami rövid távon nem valószínű, hogy bekövetkezik.

Egymilliárd euró az ukrán gazdaság támogatására

Az ukrán kormány egy júliusban tartott luganói konferencián vázolta fel, hogy mire is költené pontosan a hiteleket és a támogatásokat. Az idei finanszírozási szükséglet 60 milliárd dollár. Az újjáépítés megkezdése azért is lenne sürgető, mert az infrastruktúra helyreállítása segítene az összesen 6,7 millió főre, a lakosság durván 15 százalékára tehető menekültek hazaköltözési folyamatában. Ám ezek azok, akik elhagyták az országot. Több milliónyian vannak, akik nem külföldre, hanem csak az ország biztonságosabb régióiba költöztek ideiglenesen. Kárpátalján a menekülthullám tetőzésekor félmillióan lehettek, számuk most a felére csökkent.

Érdekes, hogy a Lengyelországba menekült ukránok kétharmada egy éven belül szeretne hazatérni.

Az infrastrukturális válság megoldása a magánbefektetőket is jobban aktivizálná. A CE szerint a következő években Ukrajnában a GDP gyors ütemű fellendülése várható. Kijev prognózisa szerint, ha befejeződik a háború, az átlagos éves GDP-növekedés 7 százalék lehet legalább tíz éven keresztül. A CE szerint ez reális feltételezés, ám a háború előtti szintre így is csak 2028 körül érne vissza az ukrán gazdaság, viszont 2030-ra 15 százalékkal maradna el a GDP attól a szinttől, amelyre háború nélkül növekedhetett volna.

Mint az az összeállításból is kitűnik, rengeteg a ha kezdetű feltételezés, túl sok a bizonytalan tényező. Egyelőre még a háború kellős közepén járunk, a végkifejlet tekintetében pedig csak rossz és még rosszabb forgatókönyvekkel állunk szemben…

Gazdasági minisztérium: jövőre javulhatnak a GDP-mutatók

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó