KISZó-kérdés – A többség tart attól, hogy nyugdíj nélkül marad

Amennyiben az Európai Unió leállítja az Ukrajnának nyújtott finanszírozási programot, és nem utalja át az ígért 9 milliárd eurót, előfordulhat, hogy az országnak nem lesz elég pénze, hogy kifizesse a béreket és a nyugdíjakat. Ezt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a minap egy interjúban. Ennek kapcsán tettük fel a kérdést olvasóinknak Facebook oldalunkon, vajon nem tartanak-e attól, hogy a postás nem hozza többé a nyugdíjat? A válaszadók 60 százaléka jelezte, valóban tart ettől.

Magyar Tímea

A háborúban álló Ukrajna nagymértékben függ az EU pénzügyi támogatásától, amit az emberek szociális szükségleteire és az ország újjáépítésére használnak fel. Amint a kormányfő hangsúlyozta, minden késedelem súlyos következményekkel járhat. Szükség van a megígért összegre az ország pénzügyi rendszerének fennmaradása érdekében. „Az, hogy hitel lesz-e vagy támogatás, kevésbé fontos. Már minden megtakarítási lehetőséget kimerítettünk. Jelenleg a védelmi költségvetés az állami kiadásaink 60 százalékát teszi ki”, fogalmazott.

Smihal elmondta, Ukrajna mikor nem lesz képes kifizetni a béreket és nyugdíjakat

Ami a közeli perspektívát illeti, Ukrajnának jövőre több mint havi 3 milliárd dollárra lesz szüksége a szociális kiadások fedezésére. A számot Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter hozta nyilvánosságra. Hozzátette, az államnak emellett további forrásokra van szüksége a kritikus infrastruktúra helyreállításához. Ebben a kérdésben Ukrajna elsősorban a nemzetközi partnerei – főleg az EU – támogatására számít. „Ukrajna képes megállítani az agresszort, és ennek következtében a háború globális hatását a világra, de a mielőbbi győzelem érdekében elengedhetetlen a nemzetközi közösség támogatása. Fegyverekre, szankciókra, pénzügyi segítségre van a legnagyobb szükségünk” – mondta a miniszter. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az orosz invázió következményeként az év végéig a GDP több mint 30 százalékos visszaesését jósolják Ukrajnában.

Ukrajna jövő évi költségvetését úgy alakítják, hogy a lehető legtöbb forrást, a kiadások csaknem felét, továbbra is a hadsereg finanszírozására irányítják. A fennmaradó rész szociális védelemre és egyéb kiadásokra megy majd.

Ezen belül: a szociális- védelmi kifizetések összege nem változik, a létminimum 2023-ban 2589 hrivnya, a minimálbér 6700 hrivnya lesz.

A tervezett infláció mértéke 30 százalék, a dollár átlagos árfolyama az év során 42,2 hrivnya. Annak ellenére, hogy a létminimum jövőre az idei szinten marad, az állam tervezi a nyugdíjak indexálását.

A tervek szerint decemberben emelik a létminimum összegét

A költségvetési bevételek visszaesése ellenére sikerült megejteni az idén októberre ígért nyugdíjemeléseket. Átlagosan 231 hrivnyával nőttek a járandóságok. Az állami Nyugdíjalap adatai szerint a tervezett nyugdíjemelés 2,8 millió szépkorút érintett. A minimálbér összegének változása kapcsán – mely 6500-ról 6700 hrivnyára nőtt – az öregségi nyugdíj minimális összege 2680 hrivnya lett azon 65 év felettiek számára, akik rendelkeztek a szükséges munkaviszonnyal, ami férfiak esetében 35, nők esetében 30 év.

1,2 millió 70-75 éves hajlott korú személy számára, akik havi illetménye nem érte el a maximális összeget (10 340,35 hrivnyát), havi 300 hrivnya kompenzációt fizetnek ezentúl.

De csak azok jogosultak rá, akiknek megvan az ehhez szükséges munkaviszonya: férfiaknál 35, nőknél 30 év. E kategória havi illetménye nem lehet kevesebb 3 ezer hrivnyánál. Amennyiben e kategóriában valakinek kevesebb a munkaviszonya, számára a 3 ezer hrivnyából kiindulva, részarányosan kisebb a kompenzáció összege.

A 80 év feletti éltes személyek minimális havi juttatása ezentúl el kell hogy érje a 2600 hrivnyát, ha rendelkeznek az előírt munkaviszonnyal – a férfiak esetében ez legalább 25 év, a nőknél legalább 20 év. A 70 és 80 év közöttiek nem kaphatnak kevesebbet 2500 hrivnyánál.

Így emelték októbertől a nyugdíjakat

– Kárpátalján több mint 41 200 hatvanöt év feletti szépkorú havi apanázsát számolták újra. Az emelés mértéke átlagosan 124,9 hrivnya volt. A 70 év felettiek közül 95 ezer kárpátaljai idős ember juttatását egészítették ki – mondta el lapunknak Péntek Anasztázia, a megyei Nyugdíjalap vezetője. – Ezzel párhuzamosan nőtt a katonai rokkantnyugdíjak összege is. A háború következtében fogyatékossá nyilvánított személy nyugdíja a rokkantsági csoporttól és a katonai rangtól függően 4396 és 5025 hrivnya között mozog. Az egyéb okból bekövetkezett rokkantsággal élő volt katonáké 4186 – 4605 hrivnya.

Az ukrajnai szépkorúak ellátmányának biztosítása már a háború előtt is komoly gondot jelentett. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) honlapján közzétett elemzés szerint

Ukrajnában a 15-64 éveseknek mindössze 36 százaléka fizette a nyugdíjjárulékot, ami ahhoz vezethet, hogy 30 év múlva a hajlott korúak 60 százaléka nyugdíj nélkül marad.

Az ILO tanulmánya megállapította, hogy a járulékfizetők ilyen alacsony arányát a magas munkanélküliség, a feketén foglalkoztatottak jelentős száma és a munkabérek minimális szinten tartása okozza. Ezért is szerepel napirenden most már évek óta az önkéntes nyugdíj-megtakarítási rendszer bevezetése, amire a legfrissebb hírek szerint 2023 januárjától kerülhet sor. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot már bejegyezték a parlamentben. A Legfelső Tanács a 7722. számú, „A kincstári nyugdíjtervről” szóló törvénytervezet megvitatására készül, amely a szolidáris mellett egy további, önkéntes nyugdíjfelhalmozási rendszer létrehozását szorgalmazza, olvasható a parlament honlapján.

A dokumentum értelmében 2023. január 1-től a lakosság lehetőséget kap az önkéntes egyéni nyugdíj-megtakarításra, amelynek eredményeképpen a szépkorúak a jövőben a szolidáris rendszerből származó jövedelmük mellé kiegészítő nyugdíjfolyósítási forráshoz juthatnak.

A nyugdíjfelhalmozási rendszerben csak olyan természetes személy vehet részt, aki a szerződéskötés időpontjában még nem töltötte be a 65. életévét és cselekvőképes. A felhalmozási hozzájárulás mértékét annak utalója határozhatja meg és az összege korlátlan. A felhalmozási hozzájárulás befizetésének gyakoriságát is az adott személy határozza meg.

A pénzeszközök egyéni kincstári nyugdíjszámlán kerülnek elhelyezésre. A felhalmozási hozzájárulás befizetője saját egyéni pénztári nyugdíjszámlájára vagy más személy nyugdíjszámlájára is fizethet be pénzt.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó