Kárpát-medencei magyar média: jelen és jövő ● Kárpáti Igaz Szó

A hétvégén zajlott a  a II. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozó, ahol  a szakmabeliek előadások és kerekasztal-beszélgetések alkalmával folytattak eszmecserét. A külhoni magyar sajtó más és más helyzetben van az anyaországtól elszakított területeken. Egyvalami viszont mindegyikük esetében közös: a print megmaradásáért küzdenek, illetve az online tér „hétfejű sárkányával” próbálják felvenni a harcot.

Simon Rita (Ungvár–Visegrád)

Ezt a hasonlatot Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője mondta a nemzetpolitikai államtitkárság és a nemzeti médiaszövetség közös szervezésében lezajlott II. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón, amelyen közel 200 külhoni és anyaországi médiában dolgozó szakember vett részt. Toót-Holló Tamás kiemelte: az olvasók részéről a márkahűség leköszönőben van, de mi legyünk hűek a szakmai normáinkhoz.  A két hétfejű sárkány, a Google és Facebook uralja a médiateret. Ezek keresőmotorjaira vagyunk utalva, és sajnos nem az számít, milyen igényesen van megírva egy cikk, hanem az, milyen gyorsan került ki az internetre. Az emberek figyelme szétszóródik, ez a mai kor velejárója. Ilyen körülmények között nagyon nehéz eljuttatni üzeneteinket az olvasóhoz, de mi nem hátrálunk meg a kihívásoktól, hanem szembenézünk velük.

Kosztolányi-díjat kapott Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója

A szakmai konferencia keretében Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a nemzetpolitika és médiaszabályozásról beszélt, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója pedig a médiaharcokról tartott előadást. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke eszmefuttatása után a média képviselői a kerekasztal-beszélgetéseken arra keresték a választ, hogy hol tartunk és merre megyünk?

A Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzetéről és kilátásairól Toót-Holló Tamás moderálásában a résztvevők elmondták, meg kell találnunk a módot arra, hogyan őrizzük meg a printet, de egyúttal hogyan vegyük fel a versenyt a gyors online térrel.

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője elmondta, számos erdélyi lap, köztük az övék is megszűnik január elsejétől, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyomtatott sajtó már halott ügy lenne. Most az a feladatuk, hogy kitalálják, a print nélkül hogyan juttassák el olvasóikhoz a híreket.

Szabadkán nem érzik úgy, hogy le lennének maradva az online hírközlésben, 4 platformon (televízió, két rádió, illetve egy honlap) érik el a vajdasági magyar olvasók 60-70 százalékát – mondta Bodzsoni István. A Pannon RTV igazgatója ugyanakkor megjegyezte, nem ért egyet azzal, hogy teljesen át kellene költözni az online térbe.

Úgy fogalmazott: „Globalizácós csapdába esünk, ha mindent rárakunk az internetre.”

A szakember szerint alkalmazkodni kell a követelményekhez, de meg kell őrizni az eredeti tartalomgyártást, és “meg kell találni azt az utat, hogy érvényesíteni tudjuk a mi saját nemzeti, kisközösségi, kisebbségi érdekeinket”.

Molnár Judit, az alig ötéves Ma7 médiacsalád főszerkesztője megjegyezte, ők már az induláskor megküzdöttek azzal a dilemmával, hogy mihez kezdjenek a nyomtatott sajtóval? Hetilapot működtetnek Dunaszerdahelyen, de mint mondja, „mindannyian elkezdtük a gyászmunkát”, ami egy hosszú folyamat, de nem szabad homokba dugni a fejünket, és elsiklani afölött, hogyan találjunk megoldásokat a print haldoklására. Szerinte „ha elengedjük a pintet, akkor elengedjük a leghűségesebb olvasók kezét.”

A horvátországi 1200 példányszámban megjelenő Képes Újság legfontosabb missziója, hogy megőrizze az identitást. Molnár Mónika főszerkesztő-helyettes arról beszélt, pozitív hozzáállással meg lehet találni a módot az érvényesülésre.

„A túlélés szó a mi esetünkben hatványozottan aktuális”, jegyezte meg Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója,

aki hozzátette, úgy tudnak túlélni, hogy csatlakoztak az ukrán információs maratonhoz, így a napi 12 óra műsoridejükből 11 órán keresztül az ukrán híreket sugározzák. A fennmaradó egy órát a magyar és az ukrán híradó teszi ki. Beszélt a nyelvtörvény negatív hatásairól, a kivándorlásról, és arról, a Kárpátalján maradottak milyen nehézségekkel néznek szembe nap mint nap.

A külhonban élő magyar közösségek érdekeit megjelenítő konzervatív értékrend viszonyulása a kisebbségi és többségi sajtóban szolgáltatta a panelbeszélgetések következő témáját. Pásztor Zoltán, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség felügyelőbizottsági tagja Kárpátaljáról Pallagi Mariannával, a Kárpátalja.ma portál főszerkesztőjével és Dunda Györggyel, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatójával, Vajdaságból Tóth Líviával, a Hét Nap főszerkesztőjével, Erdélyből Sarány Orsolyával, a Hargita Népe újságírójával, Felvidékről pedig Hideghéthy Andreával, a Felvidék.ma vezetőjével beszélgetett. A szakmabeliek megvizsgálták, hogy egy adott témát miért kommunikál másképpen a kisebbségi és a többségi sajtó és hogy mennyire érhető tetten az objektivitás a véleményformálások terén. Dunda György felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyi magyar újságíróknak felelőssége van az ukrán nyelvű médiatér formálásában is.

Gulyás Gergely: köszönet illeti azokat, akik sokat tesznek a magyar nyelvű tömegtájékoztatás megmaradásáért Kárpátalján

A tudósítók és szerkesztők szakmai kihívásairól a válságok korában Regős Zoltán, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség felügyelőbizottsági tagjának moderálásában Maksay Ágnes, a VideoPontes főszerkesztője, Haják Szabó Mária és Ternovácz István, a Kossuth Rádió tudósítói, illetve K. Debreceni Mihály, az M1 tudósítója beszélgetett.

A Covid-válság kapcsán Maksay Ágnes elmondta, nagy kihívás volt az álhírek szűrése és az információk összeesküvés-elméletektől való megszabadítása.

Ternovácz István felelevenítette a délszláv háborús tudósításokat, amikor szókimondónak, mégis tárgyilagosnak kellett maradnia, megelőzve azt, hogy egy újabb menekülthullámot indítson el. Egy dolog nézni, s egy másik megélni az eseményeket, de „akkor jössz rá, amikor a közepében vagy egy háborúnak, hogy olyankor is meg kell maradni nagybetűs embernek” – mondta Ternovácz, hozzátéve, akkor nem gondolták volna, hogy ilyen kiegyensúlyozott lesz valaha a szerb–magyar viszony.

K. Debreceni Mihály a saját háborús élményeiről beszélt. A február 24.-ét megelőző készülődésekről és a „vihar előtti csendről”, majd arról szólt, milyen érzés volt arra ébredni, hogy bombázzák Kijevet, majd hogyan győzte lelkierővel a 15 percenkénti bejelentkezéseket.

– Elengedhetetlen az öncenzúra, főleg háborús helyzetben – jegyezte meg a kárpátaljai tudósító. – Több forrásból kell tájékozódni, de elsősorban mindenképp a saját tapasztalatainkra kell hagyatkoznunk, és meg kell tanulnunk a sorok között átadni az információt.

A tudósítók abban egyetértettek: az, ha valaki hangja reszket a tudósítás közben, vagy esetleg könnybe lábad a szeme, még nem jelenti azt, hogy ne lenne objektív, csupán azt jelzi, hogy ő is ember, és a helyszínen nagy hatások érik.

A nyomtatott és elektronikus sajtó, illetve online tér helyzetéről Jakab Endre, a Székelyföldi Stúdió stúdióvezetője, Szőke László, a Székelyhon.ro újságírója, Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének alelnöke, Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, Király M. Jutka, a Népújság főszerkesztője, illetve Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője társalgott Szőllősi György, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnökségi tagja, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének moderálásában. A szakemberek az elmúlt évek változásairól, az online felületek fejlődéséről és térnyeréséről, illetve arról folytattak eszmecserét, miért játszik akkora szerepet a nemzeti öntudat megőrzésében a nyomtatott sajtó, illetve hogyan „mentsék át” olvasóikat a digitális világba. Darcsi Karolina szerint Kárpátalján mind a nyomtatott, mind pedig az elektronikus sajtóra szükség van. A szakemberek az elmúlt évek változásairól, az online felületek fejlődéséről és térnyeréséről, illetve

arról folytattak eszmecserét, miért játszik akkora szerepet a nemzeti öntudat megőrzésében a nyomtatott sajtó, illetve hogyan „mentsék át” olvasóikat a digitális világba.

 

Forrás:
KISZó/Fotók:Nemzetpolitikai Államtitkárság

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó