Az előttünk álló vasárnap, június 9-én európai parlamenti választásokat tartanak az Európai Unió valamennyi tagállamában. Az uniós állampolgárok az Európai Parlament 720 képviselői helyéről döntenek, Magyarország 21 tagot delegálhat a testületbe. Ukrajna egyelőre még nem EU-tag, ám egy kárpátaljai származású jelölt így is bekerülhet a brüsszeli döntéshozók népes táborába.
Fontos tudni, hogy a magyar állampolgárok abban az esetben is részt vehetnek a voksoláson, ha nem országuk területén élnek vagy tartózkodnak. A külképviseleti, illetve a levélben történő szavazásnak azonban meghatározott szabályai vannak, melynek pontos részleteiről az elmúlt hetekben már írtunk.
Azoknak a választópolgároknak, akik a szavazás napján, vagyis június 9-én külföldön, esetünkben Ukrajnában szeretnének élni a választójogukkal, kérniük kellett felvételüket az úgynevezett külképviseleti névjegyzékbe. Erre 2024. május 31-ig volt lehetőségük. Akik ezt megtették, azok június 9-én, vasárnap kijevi idő szerint 6 órától 19 óráig élhetnek a voksolás lehetőségével. A szavazáshoz a választópolgárnak a magyar személyi igazolványát kell magával vinnie, a személyi igazolványt kiválthatja a magyar útlevél vagy a magyar jogosítvány is.
Azok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, levélben szavazhatnak az európai parlamenti választáson. Akik a már korábban lezárult regisztráció során ezt a lehetőséget választották, azok június 8-ig vehetik át a szavazási levélcsomagot, azon a külképviseleten, ahová azt kérték. Ugyanakkor a szavazás napján, azaz június 9-én is át lehet venni a szavazási csomagot, a választópolgár a külképviseleten lévő szavazófülkében azonnal ki is töltheti a szavazólapot. Ukrajnában három helyszínen lehetséges a levélcsomagok átvétele és maga a voksolás is: Magyarország kijevi nagykövetségén, ungvári főkonzulátusán, illetve beregszászi konzulátusán.
Az európai parlamenti választások tétjéről és a kárpátaljai magyarság megmaradásának fontosságáról beszélt nemrég Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár a Sátoraljaújhelyen megtartott Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének (KMÚEK) tanácskozásán újságíróknak nyilatkozva elmondta: június 9-én, az európai parlamenti választáson arról is döntünk, hogy a fizikai léte megmaradjon a kárpátaljai magyarságnak.
„Hiszen tudjuk azt, most is több tízezren nem lehetnek otthon a háború miatt, minél hamarabb fegyverszünetre és békére volna szükség, hogy a kárpátaljai magyarság haza tudjon menni és tovább tudja folytatni azt a nagyon gyorsan fejlődő életet minden szempontból, ami 2022-ig azt a térséget és a Kárpát-medencei magyarságnak azt a részét jellemezte” – fogalmazott az államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy az EP-választások alkalmával gyakorlatilag minden Kárpát-medencei magyar térség képviselteti magát, vannak olyan területek, melyek már az uniónak a részei, ők önállóan tudnak indítani listákat és így jelöltjeik is vannak, a Felvidéken vagy Erdélyben. Ahol pedig még nincs biztosítva mindez, ott a magyar kormányerő, a Fidesz-KDNP biztosít befutó helyeket azoknak a jelölteknek, akik nemcsak a magyar érdekeket képviselik, hanem azokat a tájegységeket, régiókat és az ott élőket is, ahonnan ők is származnak, és eddigi munkásságukkal bizonyították azt, hogy érdemesek erre a szolgálatra. Mint az ismert, Kárpátalja vonatkozásában Ferenc Viktória ez a jelölt, aki Bocskor Andreát válthatja az Európai Parlamentben.
– A kisebbségi jogok elismerése és garantálása a konfliktusok elkerülését is jelenti, ennél fogva ez nem is annyira belügy, ez európai ügy – ezt már dr. Szili Katalin fejtette ki ugyanezen a fórumon. A miniszterelnöki főtanácsadó hozzátette: a kárpátaljai magyarságot is megilleti az a jog, hogy még egy háború árnyékában is megőrizhesse identitását, megvédjék a szülőföldön élés jogát. A kárpátaljai magyarság jogainak visszaállítása tekintetében az elmúlt időszakra jellemző részleges eredmények kapcsán leszögezte:
„Nagyon fontosak azok a törvénymódosítások, amelyekkel a 2014 előtti állapotokat vissza lehet állítani. Ezért is tartom roppant fontosnak a béke megőrzését, annak megteremtését újra, ami szerintem Európának is nagyon lényeges ahhoz, hogy újra definiálja magát egy normális világban és egy erős Európaként szálljon újra versenybe” – tért ki az Országgyűlés korábbi elnöke a hétvégi EP-választások súlyára és jelentőségére.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
