Marta Kos uniós bővítési biztos szerint „nagyon is reális”, hogy az Európai Unió 2030-ig újabb bővítési hullámon menjen keresztül, melynek élén Ukrajna és Moldova állna, mellettük pedig Albánia és Montenegró is előreléphetne.
A biztos nyilatkozata optimizmussal teli, ugyanakkor figyelmeztet is: a csatlakozás feltétele a valódi reformok teljesítése és a tagságra való érdemi felkészülés. Ezzel együtt amennyiben öt éven belül Kijev valóban EU-tag lenne, azzal Ukrajna a valaha volt leggyorsabb csatlakozási folyamatot hajtaná végre.
Marta Kos arra a kérdésre nem adott választ, hogy a Nyugat-Balkán országai – például Észak-Macedónia vagy Bosznia-Hercegovina – évtizedek óta miért várakoznak a csatlakozásra?
Kos elismerte, hogy a Nyugat-Balkán országai frusztráltak a lassú haladás miatt, de semmilyen garanciát nem adott arra, hogy ők ne maradjanak hátrányban Ukrajnához képest.
Mint ismert, a magyar kormány szerint a politikailag motivált ukrán csatlakozás nemcsak az EU belső kohézióját sodorhatja veszélybe, hanem precedenst is teremthet a politikai alapú bővítésekre. Budapesten azt a kérdést teszik fel: készen áll-e az EU egy újabb, instabil és háborús helyzetben lévő ország integrálására, miközben a régi jelöltek még mindig az előszobában várakoznak.
A magyar álláspont szerint Ukrajna a kisebbségi jogok biztosítása terén sem teljesítette az elvárt feltételeket, Kijevben viszont úgy látják, biztosítottak a nemzeti közösségek alapvető jogai. A magyar fél többször is hangsúlyozta: csupán a 2015 előtt meglévő jogokat kérné vissza a kárpátaljai magyar közösség számára.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
