A napenergia, mint alternatív energiaforrás – Kárpátalján egyre elterjedtebb a használata │KISZó-aktuál

A megújuló energiaforrások közül valószínűleg a napenergia az egyik legnépszerűbb, köszönhetően ismertségének és relatíve egyszerű használatának. Kárpátalján csaknem 5 ezer háztartás rendelkezik napelemes rendszerrel. Egy átlagos családi házhoz általában 3-5 kWp-os napelemrendszer ajánlott. Egy 3 kWp-os napelemrendszer évente kb. 3000-4000 kWh villamos energiát állít elő, ami elegendő lehet egy átlagos család számára. A napelemek használata nemcsak környezetbarát alternatívát kínál, hanem hosszú távon jelentős pénzügyi előnyöket is nyújt. Cikkünkben a napelemes rendszerek működési elvével, előnyeivel és kiépítési költségeivel, valamint veszélyeivel foglalkozunk.

A kárpátaljai lakosság körében egyre több háztartási napelemes erőmű (SZE) kerül telepítésre. A Zakarpattyaenerhozbut Kft. (Tolk) tájékoztatása szerint 2024. július 1-jéig Kárpátalján 4938 ilyen létesítményt tartottak nyilván, míg 2025. július 1-jére ez a szám már 5964-re nőtt a „zöld tarifás” rendszer keretében. Továbbá 31 napelempark működik (az NKREKP 2023. december 29-i 2651. számú határozata alapján).
Ez a tendencia – több mint ezer új napelem egy év alatt csak a magánszektorban, Kárpátalján – azt jelzi, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív energiaforrások, az önellátás iránt, ami különösen időszerű a háborús körülmények között. A lakosság részéről ennek előnye érthető, ugyanakkor ez a növekedés komoly műszaki problémát okoz, mivel az elektromos hálózat stabilitását fenyegeti. A jelenlegi helyzetről és a lehetséges megoldásokról Irina Beresznyeva, a Tolk Ukrajina energiakereskedelmi cég vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak.

Elmondása szerint a 2010-es évek elején Ukrajnában a rendkívül kedvező „zöld tarifa” miatt indult be rohamosan a napenergia-hasznosítás. Ez valódi fellendülést eredményezett: magán- és jogi személyek százával, ezrével telepítettek napelemes erőműveket.

– Kiépült a napelemes kapacitás, de nem hoztak létre megfelelő mechanizmusokat annak biztonságos használatára, az energiarendszerbe való integrálására, a termelés és fogyasztás egyensúlyának biztosítására, és az energiatárolási rendszereket sem vették figyelembe. Ennek következtében ma már nappali időszakban a napelemes termelést 2 GW-ra kell korlátozni Ukrajnában

– fejti ki Beresznyeva. Emlékeztetett, hogy az energiarendszer működése azon alapul, hogy minden kilowattórának irányíthatónak kell lennie, vagyis meg kell termelni és el kell fogyasztani – ehhez egy pontosan működő kiegyensúlyozó rendszer szükséges. A teljes körű invázió előtt ezt a szerepet főként a vízerőművek és a hőerőművek töltötték be, mivel ezekkel rugalmasan lehetett szabályozni a termelést akár órára lebontva is. Azonban ezek közül sok megsemmisült. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a napenergia-termelés csúcsteljesítménye nappalra esik, ami nem esik egybe a fogyasztási csúcsidőkkel.

– A jelenlegi helyzet az, hogy amikor süt a nap – nincs fogyasztás, amikor pedig van igény – nincs napfény. Fontos megérteni: a napenergia nem rendelésre működik. Befolyásolja a szél, a felhőzet, a por, az évszak. Ennek következményeként délben túltermelési, este pedig hiányos időszakok alakulnak ki – amikor az emberek vacsorát készítenek, bekapcsolják az energiaigényes eszközöket. Ez komoly kockázatot jelent a hálózati egyensúlyra. Ráadásul – kaotikusak a telepítések.

Egyes régiókban úgy épültek naperőművek, hogy nem vették figyelembe a hálózat áteresztőképességét, nem alkalmaztak teljesítmény-korlátozókat. A lakosság pedig egyre aktívabban áttér a nappali önellátásra – ez a hálózati terhelés jellegét is megváltoztatja, amit már nem lehet hagyományos módszerekkel előre jelezni

– tette hozzá Beresznyeva.

Szerinte az egyetlen megoldás, hogy ne maradjunk áram nélkül a sok naperőmű ellenére, az energiatárolási technológiák bevezetése.

– Cégünknél, a Tolk Ukrajinánál 2025-re tervezzük elindítani az első energiatároló egységet – 17 MW teljesítmény és 50 MWh kapacitás mellett. Ez valódi lépés lesz az energiarendszer stabilitásának növelése felé. Képesek leszünk a napközbeni többletet eltárolni, és este visszatáplálni, amikor megnő a kereslet. Ez nem pusztán eszközberuházás – ez a vásárlóink bizalmába, a megbízhatóságba való befektetés. Háborús időkben, ha otthon sötét van, nem megawattokra gondolsz. Egyszerűen csak felteszed a kérdést: miért nincs világítás, miért szűnik meg az energia? És mi itt készen állunk választ adni.

Beresznyeva szerint ha nem sikerül megoldani a megújuló forrásból származó áramtermelés egyensúlyi problémáit, az gyorsan a zöldenergia fejlődésének leállásához vezethet Ukrajnában és a világon egyaránt. Sőt, energiatárolás nélkül a naperőmű előnyből veszélyforrássá válik a villamos hálózat számára. Lengyelország és Moldova már dolgozik olyan energiafelhasználási és -tárolási terveken, amelyek 2040-ig szólnak. Ukrajnának is ebbe az irányba kell haladnia, véli a szakember.

Homoki Bálint, a beregszászi 220V villamossági szaküzletlánc regionális igazgatója szerint Kárpátalján az elmúlt években új lendületet kapott a háztartási és ipari napelemrendszerek iránti kereslet. A legnagyobb probléma a telepítéshez szükséges megfelelő szakemberek hiánya.

– A háború kitörése előtti időszakban sokan befektetésként tekintettek a napelemekre, kvázi „nyugdíjalapként” vásároltak panelekből – magyarázza Homoki Bálint. – A zöld tarifa révén (az állam átvette a megtermelt áramot) a megtérülés ígéretes volt hosszú távon. A háború kitörése után sokan féltek, hogy ezek a beruházások elvesznek, azonban az ukrán állam a korábban megkötött szerződéseket azóta is teljesíti, még ha a kifizetések rendszertelenek is. Azt látom, hogy így, a háború negyedik évében a piac kezd újra fellendülni. Most újra növekszik az érdeklődés, mert az emberek a jövőt látják a napenergiában. Két irány volt korábban is és most is: vannak, akik önellátásra törekszenek, és vannak, akik profitot szeretnének termelni. A magas áramárak miatt ma már a gyárak is sorra építenek ki rendszereket, hiszen napközbeni termeléssel csökkenthetőek a költségek, a beruházás pedig 5-6 év alatt megtérülhet. Hangsúlyozom, ez nagyon összetett, és mindig előzetes konkrét felmérést igényel, de ha nagyjából meg szeretnénk határozni, akkor azt mondhatom, hogy egy átlagos háztartás energiaigényeit már egy 10 kW-os rendszer kielégítheti. Ez 5–6 ezer dollár körüli beruházást jelenthet, nagyon egyszerű rendszer esetén akár 3–4 ezer dollárból is kihozható. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy a szabályozás kiszámíthatatlan, mindenki, aki eddig beruházott, jól járt. Szerintem megéri befektetni a napelemekbe Kárpátalján.

– Nem tudok pontos megtérülési számokat mondani, de az biztos, hogy tavalyhoz képest körülbelül 40 százalékkal csökkent a napelemes rendszerek ára. Ennek egyik oka, hogy jelenleg nem vetnek ki vámot az ilyen berendezésekre, másrészt a kínai gyártók termékei is olcsóbbak lettek, a piac pedig lassan telítődik. Az, hogy milyen rendszerben gondolkodik valaki – például sima vagy hibrid inverter, akkumulátorral vagy anélkül, tetőre vagy földre szerelve, – nagyban befolyásolja a végső árat és a megtérülési időt is – fejtette ki Dr. Bacsó Róbert.

A közgazdász szerint mostanában sokan az energiától való függetlenség szempontjából közelítik meg a kérdést, kiváltképp a háborús helyzet és az egyre gyakoribb áramkimaradások miatt.

– Sokak számára az autonómia, az önellátás lehetősége vált az elsődleges motivációvá. Aki hosszú távon, 15-20 éves időtávban gondolkodik, annak szerintem mindenképpen megéri. Nem is feltétlenül azért, mert azonnal „visszahozza az árát”, hanem azért, mert amikor nincs áram, a napelem mégis biztosítja az alapvető működést. Ez pedig egyre fontosabb szempont sok család számára, főleg vidéken

– mondta Dr. Bacsó Róbert.

Az Ungvárhoz közeli Onokóci kistérségben élő Pétervári Natália 2020-ban telepíttette a napelemes rendszert családi házukra. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy férje nyitott az innovációk, új technológiák iránt. Segítségükre volt egyik rokonuk, aki ilyen rendszerek telepítésével foglalkozik. Szempont volt továbbá, hogy befektessék a megtakarításukat.

– A napelemek által termelt elektromos energia mennyisége változhat a nap folyamán és évszaktól függően – mondja a családanya. – A 10 kW-os napelemes rendszerünk 2024 októberében 659 kW-ot, idén februárban 290-et, idén áprilisban 872-t, júniusban pedig 1600 kW-ot termelt. Ami azt jelenti, hogy áprilistól októberig a napelemek teljes mértékben fedezik a háztartás energiaigényét. Házunk energiafogyasztása tavasszal és nyáron 500-700 kW között mozog (télen több). Erről működtetjük a háztartási készülékeket: elektromos bojler, hűtőszekrény, fagyasztó, szivattyú, légkondicionáló, mosógép stb. A szokásos szükségleteken kívül elegendő az elektromos autónk feltöltésére is, ami általában nagyon előnyös.

Natália elmondta, hogy nemcsak az áramszámlájuk csökkent jelentősen, hanem anyagi hasznot is tudnak termelni a házi naperőművükkel. Azokban a hónapokban, amikor a termelés meghaladja a fogyasztást, az áramszolgáltató megvásárolja tőlük a többletet. Így például áprilisban 872 kW-ot termelt a rendszerük, míg a fogyasztásuk 841 kW-t volt. A 31 kW-ot visszatáplálták a megyei áramszolgáltató hálózatába. Az államilag megállapított tarifa alapján bruttó 224,02 hrivnyát fizetett a szolgáltató. Júniusban már ezer kilowatt áramot tudtunk visszatáplálni a rendszerbe.

– Minden hónapban megkapom a szolgáltatótól a kimutatást, amelyekben pontosan szerepel, hogy mennyi villamos energiát termelt a napelem-rendszerünk, mennyit fogyasztottunk, és milyen összegre talpaltunk a rendszerbe villamos energiát – magyarázta. Számításaik szerint öt év alatt, azaz idén térül meg a beruházásunk. Mint mondja, az ukrán energetikai infrastruktúrák elleni orosz támadások idején a napelemeknek köszönhetően sokkal elviselhetőbbek voltak a több órás áramkimaradások. Akkumulátorokban tárolták el a nap közben megtermelt áramot, amivel áramszünetek idején működtetni tudták az alapvető elektromos készülékeket.

– Általában ez elég volt a ház megvilágításához, a fűtést biztosító gázkazán, a televízió és más, alacsony fogyasztású elektromos készülékek működtetéséhez

– magyarázta Pétervári Natália.

A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhatunk. A kisgejőci Kiss család már másfél évtizede használja a nap energiáját melegvíz-előállításra. Mint mesélik, még 15 évvel ezelőtt szereltek fel saját kezűleg egy napkollektort a családi házuk tetejére.

– A napkollektor meleg vizet termel, naponta nagyjából 100-150 litert is képes felmelegíteni – meséli Kiss Angéla, a ház asszonya. – Ősszel és tavasszal valamivel gyengébben teljesít, télen például, amikor rövidebbek a nappalok, és gyengébb a napsugárzás, a víz nem 80, hanem csak 60 vagy akár csak 55 fokra hevül fel. Amikor a napkollektor teljesítménye nem elegendő, egy villanykazán egészíti ki a melegvíz-ellátást. Fontos tényező az is, hogy a berendezés csak akkor működik, ha tiszta az égbolt, ködös, borús időben nem termel energiát.

A kollektor működése automatizált: egy előre beállított hőmérséklet elérésekor kapcsol be a rendszer.

– Nálunk például 55 fokos hőmérséklettől indul el. Folyamatosan is működhetne, de erre nincs szükségünk – csak felesleges energiát termelne. Most éppen 63 fokra hevült fel a kollektor, ezt egy mobilalkalmazáson keresztül, bárhonnan ellenőrizni tudom – magyarázta a háziasszony.

A napkollektoros rendszerek általában tartalmaznak egy keringető szivattyút is, amely segíti a meleg víz áramlását a rendszerben. Ennek működéséhez elektromos áramra van szükség, ezért a Kiss család egy szünetmentes tápegységet is beszerzett. Ez biztosítja, hogy áramszünet esetén se álljon le a rendszer működése.

Ez is érdekelheti:

Magányban, mégis reménnyel – Hogy élnek a háború csendes áldozatai? │KISZó-aktuál

 

Forrás:
KISZó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó