Ukrajna havonta mintegy 30 ezer főt von be a hadseregbe, azonban a mozgósítás jelenlegi lebonyolítása ellentétes a jogszabályokkal – hívta fel a figyelmet Roman Kosztenko, a Golosz párt parlamenti képviselője, a Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottság titkára a Radio NV adásában, írja az UNIAN. Mint mondta, a törvény értelmében a mozgósítás szervezése az önkormányzatok, nem pedig a katonai hatóságok feladata lenne.
„Jelenleg a toborzóközpontok (TCK) végzik a mozgósítást: megállítanak embereket az utcán, és sajnos előfordulnak jogsértő esetek is. De a valóság az, hogy most ők az egyetlen szerv, amely ténylegesen feltölti a fegyveres erők állományát” – magyarázta Kosztenko. Hozzátette: „a katonák feladata valójában csak a folyamat lezárása kellene legyen – fogadni az önkénteseket, a behívóval rendelkezőket, majd adminisztrálni őket. Az emberek viszont nem akarnak jelentkezni, és azok, akiknek segíteniük kellene ebben, vagyis a helyi hatóságok, gyakorlatilag nem tesznek semmit.”
A képviselő szerint a helyi vezetők vonakodnak beszállni a mozgósításba, mivel tartanak attól, hogy a behívók kiosztása társadalmi ellenállást váltana ki. „Ahelyett, hogy a TCK-ra tolnák át a felelősséget, inkább meg kellene szervezni a rendszert. Ez az Elnöki Hivatal és a kormány feladata lenne: biztosítani, hogy a helyi önkormányzatok ellássák a kötelességeiket. Akkor nem lenne szükség az utcán embereket előállítani” – hangsúlyozta.
Kosztenko elismerte, hogy valóban előfordulnak jogsértések a toborzás során, ugyanakkor arra is emlékeztetett: több mint 1,5 millió ember nem frissítette a katonai nyilvántartási adatait, és nem jelentkezett a toborzóközpontokban. Közben sok katona már 200 napja megszakítás nélkül szolgál a frontvonalon.
A képviselő végezetül a demobilizáció kérdésére is kitért. Szerinte a leszerelés közvetlenül összefügg azzal, hogy milyen ütemben zajlik a mozgósítás. „Ha lenne elegendő ember, lehetne határidőkről is beszélni. Én is támogatom, hogy legyenek világos időkeretek, mert ez motivációt jelentene a katonáknak. A parlament már megbízta a kormányt, hogy dolgozza ki a demobilizációs törvényjavaslatot – ezt már egy éve meg kellett volna tenniük, de máig nem történt semmi” – mondta Kosztenko.
Smihal: A katonai szolgálatnak nem kényszernek, hanem tudatos döntésnek kell lennie
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
