Fókuszban a munkaerőpiaci igények
Ukrajna több módosítást is bevezet a felsőoktatási rendszerben: a mesterséges intelligencia által veszélyeztetett szakokat háttérbe szorítják, a műszaki, agrár- és humán szektor képzéseit viszont bővítik. Emellett kötelező munkavállalással kötnék az államilag támogatott tanulmányokat a közérdekhez. Összeállításunkban az utóbbi időszak legújabb változásairól számolunk be.
Simon Rita
Változó prioritások: veszélyben a „divatszakok”
Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium felhívta a figyelmet arra és óva intette a diákokat attól, hogy olyan szakokra jelentkezzenek, amelyek a mesterséges intelligencia térhódításával rövid időn belül elavulhatnak vagy „kiválathatóak lesznek”. Mihajlo Vinnickij oktatási miniszterhelyettes szerint ilyen a könyvelés és adózás is, amely jelenleg is népszerű a felvételizők körében, ám a hallgatók többsége már most is önköltséges formában tanul, és nehézségekkel nézhet szembe a munkaerőpiacon. Ezzel szemben a humán szektorban stabil igény mutatkozik, és ezekre a szakokra a kormány is kiemelt figyelmet fordít.
– Azokra a felsőoktatási szakokra való jelentkezés, amelyeket a mesterséges intelligencia könnyen automatizálhat, komoly kockázatot rejt – figyelmeztetett Vinnickij. – Nálunk sokan jelentkeznek könyvelés szakra. Úgy gondolom, ez nagyon kockázatos választás, mivel minden, ami számításokkal és beszámolókkal kapcsolatos, könnyedén automatizálható. Az orvosok, tanárok, terapeuták és rehabilitációs szakemberek azok a szakmák, amelyek rendkívül fontosak és nem helyettesíthetőek. Ide sorolnám még a pszichológiát is. Ezek a szakok nehezek, magas pontszámot igényelnek a felvételin, de igyekszünk ösztönözni a jelentkezőket.
A miniszterhelyettes kiemelte az infrastrukturális képzések jelentőségét is.
– Minden, ami építészettel, építéssel, különféle mérnöki tudományokkal, energetikával, közlekedéssel, légiközlekedéssel, dróntechnológiával kapcsolatos, nagyon fontos. Ezeken a szakokon több állami ösztöndíjas hely áll rendelkezésre, és lehetőség van ösztöndíjra is a költségtérítéses hallgatók számára
– fogalmazott Vinnickij. – Vannak úgynevezett divatszakok – jog, közgazdaságtan, menedzsment, turizmus, vendéglátás, újságírás, sőt még a fogászat is –, amelyekre sokan jelentkeznek, de négy év múlva nem tudnak elhelyezkedni. Ezeken a szakokon csökkentjük az államilag finanszírozott helyek számát, és emeljük a tandíj összegét. Ez pontosan azokat a szakokat érinti, amelyek iránt a munkaerőpiacon nincs valós kereslet.
Csökkenő doktori helyek, előretörő agrárképzés
A gazdasági minisztérium és az agrárpolitikai tárca egyaránt támogatja a gyakorlatorientált képzések bővítését. Informatika, mérnöki tudományok, építőipar, mezőgazdaság és állategészségügy – ezek a szakterületek élveznek prioritást 2025-től. A keretszám-növekedés példátlan: az IT és műszaki szakokon 27,6%-os emelkedés, az agrárképzésekben 10,2%-os bővítés várható.
Külön hangsúlyt kap az állatorvosképzés, ahol a támogatott mesterképzési helyek száma 205-tel bővül. Összességében mintegy 14 ezer államilag finanszírozott hely áll majd rendelkezésre az agrárszektor utánpótlásának biztosítására.
Ezzel párhuzamosan a posztgraduális képzések területén racionalizálás jön: a doktori helyek száma 7 ezerről 5 ezerre csökken. Vinnickij szerint a tavalyi jelentős túljelentkezés nem a tudományos elkötelezettség, hanem a katonai behívás alóli mentesség miatt történt. Az új keretszám célja, hogy valóban csak az elkötelezett kutatók kerüljenek be az aspirantúrára.
Jön a kötelező közszolgálat?
A minisztérium új javaslata szerint azoknak a hallgatóknak, akik állami támogatással végeznek felsőfokú tanulmányokat, kötelező lenne meghatározott ideig végzettségüknek megfelelő területen dolgozniuk. Ez a „garantált munkahely” rendszer az orvosokra, tanárokra és más hiányszakmák képviselőire fókuszálna elsőként.
A program kizárólag az állami ösztöndíjas hallgatókra vonatkozna, a tandíjas képzések résztvevőit nem érintené. A végzősöknek pályázaton keresztül kellene betölteniük az első munkahelyüket, amelyet a munkaügyi hivatal koordinálna.
A javaslat még a parlamenti jóváhagyásra vár, de a minisztérium határozottan kiáll amellett, hogy az állami támogatás ne legyen „egyenirány nélküli befektetés”, hanem a társadalom számára is megtérülő hozzájárulás.
Az úgynevezett garantált munkahely program részleteiről Mihajlo Vinnickij miniszterhelyettes beszélt egy interjúban.
– A cél az, hogy az állami „megrendelés” valóban az állam szükségleteit tükrözze. Ez azt jelenti, hogy ha az állam 100%-ban finanszírozza egy szakember képzését, akkor annak az illetőnek bizonyos kötelezettségei is vannak az állam felé
– hangsúlyozta Vinnickij.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
