2025 nyara komoly kihívásokat tartogat az ukrán energiarendszer számára. A különböző – egyenként is súlyos – kockázatok idén egy időben jelentkezhetnek, ami jelentős nyomást helyezhet az ország áramellátására. Bár a hivatalos nyilatkozatok továbbra is visszafogott optimizmusról tanúskodnak, a rendszer stabilitása korántsem magától értetődő: az atomenergia-termelés ideiglenes visszaesése, az időjárásfüggő megújuló források korlátai és a háborús helyzetből eredő infrastruktúra-veszteségek együtt könnyen túlterhelhetik a rendszert.
Bujdosó Ivett
A problémák már tavasszal érzékelhetők voltak, amikor megindult az atomerőművek szokásos karbantartása. Május végére három blokk vált le a hálózatról, jelentősen csökkentve a rendelkezésre álló energiatermelő kapacitást. Olha Buszlavec, az energetikai minisztérium volt vezetője szerint az orosz rakétatámadásokban megrongált egységek helyreállítása is zajlik, de ezek stabil működése továbbra sem biztosított.
Tavaly nyáron – amikor 9 GW kapacitás esett ki – már megtapasztalta az ország, milyen súlyos következményekkel járhat a kieső termelés: korlátozások és áramszünetek váltak szükségessé. Idén eddig elmaradtak a hasonló léptékű támadások, de az ismétlődés veszélye változatlanul fennáll.
A második tényező, ami jelentősen befolyásolja a nyári helyzetet, a napenergia-rendszerek időjárásfüggősége. Az elmúlt években megugrott a háztartási és üzleti célú napelemes kapacitások telepítése: májusra 7,1 GW-ra nőtt a teljes beépített teljesítmény, ami már csak kevéssel marad el az atomerőművi blokkok 7,7 GW-jától. Azonban ez a potenciál csalóka lehet: borús időszakokban ezek a rendszerek alig 1 GW-ot tudnak visszatáplálni, míg éjszaka egyáltalán nem termelnek. A csúcsfogyasztás jellemzően az esti órákban éri el tetőpontját, amikor a hűtésigény megnövekedése és a napenergiás rendszerek kiesése együttesen jelentős terhelést ró a hálózatra.
A harmadik, legkevésbé kiszámítható kockázatot a katonai helyzet jelenti. Az orosz hadsereg rendszeresen célba veszi az energiaszektort, főként a frontvonalhoz közeli megyékben, mint Herszon, Zaporizzsja vagy Dnyipro. A DiXi Group elemzése szerint egy újabb célzott támadássorozat akár 20 százalékos termelési deficitet is okozhat, ami tömeges áramkimaradásokat eredményezhet. Az Ukrenergo igyekszik az előre tervezett karbantartásokkal és bővítésekkel csökkenteni a sérülékenységet, ám ezek nem képesek teljes védelmet nyújtani egy nagyléptékű támadás esetén.
Az importszerep így egyre jelentősebbé válik. Ukrajna jelenleg havonta 500-800 ezer MWh áramot kényszerül behozni, mindezt pedig főként az Európai Unióból.
Ez az igény a nyári csúcsidőszakban tovább nőhet, különösen, ha a térséget egyszerre éri el extrém hőség, ami a szomszédos országokban is megemeli a keresletet. Az ENTSO-E engedélye alapján 1,7 GW export irányulhat Ukrajnába, de ez csúcsterheléskor nem biztos, hogy elegendő. A versenyfutás a rendelkezésre álló energiaimportért realitássá válhat.
A vízerőművek kapacitása szintén bizonytalanságot rejt. Míg 2024-ben a tavaszi áradásoknak köszönhetően a nyári hónapokban ezek az egységek a termelés ötödét biztosították, 2025-ben elmaradt a szokásos vízbőség. Ez különösen az esti csúcsidőszakban okozhat gondot, amikor a napenergiás rendszerek már nem működnek, a vízerőművek pedig kevesebb vízhozamból dolgoznak. A gáz- és vízturbinás kiegyenlítő kapacitás tehát szintén szűk keresztmetszetté válhat.
Súlyosbítja a helyzetet a fogyasztási struktúra megváltozása. Az ExPro Consulting adatai szerint 2025 első négy hónapjában a lakossági fogyasztás meghaladta az iparit: a háztartások részesedése 36,8 százalékra nőtt. Ez azért problematikus, mert a lakossági fogyasztás kevésbé időzíthető és szabályozható. Az Ukrenergo ezért kommunikációs kampányban igyekszik tudatosabb energiahasználatra ösztönözni az embereket. Azt javasolják, hogy napközben működtessék az olyan eszközöket, mint a mosógép vagy a bojler, míg a csúcsidőszakban (reggel 8–10 és este 18–22 óra között) kerüljék a nagyfogyasztású berendezések egyidejű használatát.
A DiXi Group három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: optimista esetben – ha nem lesz újabb támadás és a nyár sem lesz extrém meleg – csak 5 százalékos az áramkimaradás esélye. Ha forró nyár jön, de elmaradnak a támadások, 10-15 százalékos energiadeficittel kell számolni. Viszont ha támadásokkal kell szembenézni, még mérsékelt időjárás mellett is 16-20 százalékos hiány léphet fel.
Mindezek fényében világossá vált, hogy a nyár átvészelése nem csupán technikai, hanem társadalmi és nemzetközi kérdés is. Az állami szolgáltatók, a lakosság és az európai partnerek együttműködése kulcsfontosságú. A 2025-ös nyár így nemcsak meteorológiai, hanem energetikai, katonai és politikai értelemben is a legkritikusabb időszak lehet.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
