A megszokottnál később kezdődött az idei dinnyeszezon. A hűvös tavasz, a fagykárok komoly fejtörést okoztak a gazdálkodóknak. Az import és az ország déli részén megtermelt termékek mellett már a kárpátaljai dinnye is kapható a boltok polcain és a piacokon. A vásárlók főként az igazán édes dinnyét keresik. Kopogtatni, lékeltetni, szagolni, ütögetni, nyomkodni… Számos trükk és praktika forog közszájon, ha a legtökéletesebb dinnye kiválasztásáról van szó. A Kárpáti Igaz Szó legutóbbi KISZó-kérdésében olvasóinkat arról kérdeztük: Ön evett már jó dinnyét az idén?
Ami a Facebook-oldalunkon készített nem reprezentatív véleményszavazásunk eredményét illeti, a válaszadók jelentős többsége, 87 százaléka már evett igazán zamatos, mézédes dinnyét.
A görögdinnye sokak kedvenc nyári gyümölcse, ám a mögötte húzódó termesztési munka, az időjárási kockázatok és a piaci kihívások sokszor láthatatlanok maradnak a fogyasztó számára. Egy tapasztalt kárpátaljai termelő, egyben falugazdász mesélt nekünk saját idei szezonjáról, a termesztés buktatóiról, és arról is, hogyan érdemes dinnyét választani.
A kisgejőci Kovács Árpád, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének ungi falugazdásza 2002 óta termeszt dinnyét és nyújt szakmai segítséget azoknak a gazdálkodóknak, akik dinnyetermesztéssel foglalkoznak.
– A dinnyetermesztés egyik legfontosabb tényezője a megfelelő időzítés – kezdi a beszélgetést a kisgejőci gazda. – Idén korán vetettem el a magokat, így a késő tavaszi fagyok elvitték a vetést. A magok jelentős többsége ki sem kelt, ami kicsírázott, abból sem lett sok. Amit május végén vetettem újra, mostanra kezd termést hozni. Azok jártak jól, akik palántáztak: előbb nevelőtálcákba vetették a magot, majd fólia alá ültették ki, csepegtetőrendszerrel támogatva a növekedést. Ezek az ungvári és beregszászi járási gazdák már elkezdték a megtermelt dinnye értékesítését. A dinnye fajtájától függően általában 58–62 nap alatt érik be, így egy jól időzített vetés akár július elejére is érett dinnyét adhat. Aki viszont megkésik vagy a növény a fagyok áldozata lesz, csak augusztus végére vagy akár őszre várhatja az első érett gyümölcsöket.
Kovács Árpád elmondta, az utóbbi években stagnál a dinnye vetésterülete a hozzá tartozó régióban. Mint mondja, Nagydobronyban idén kevesebben foglalkoznak dinnyetermesztéssel mint tavaly. Kisgejőcön viszont valamelyest nőtt az a földterület, amelyben dinnyét termesztenek.
– A falugazdász szerint a dinnye minőségét alapvetően három tényező határozza meg:
először is az időjárás – különösen fontos a tavaszi fagymentesség és a nyári meleg, másodsorban a fajta – vannak igényesebb és kevésbé igényes fajták, harmadrészt a talaj és tápanyag – gyökérzete rendkívül szerteágazó, erős és mélyrehatoló (fajtánként vannak eltérések), s ennek hála nagyon jól tudja hasznosítani a talaj vízkészleteit, szó szerint az utolsó cseppig kiszívja a termőtalajt annak érdekében, hogy párologtatni tudjon.
A gazda előszeretettel alkalmaz zöldtrágyázást: előbb facéliát, majd hajdinát (grecskát) vet a következő évi dinnye földjére, amit beszánt, így természetes módon gazdagítja a talajt. Sokan meglepődnek, de a dinnye – ha már megerősödött – kevésbé igényli a locsolást. A vízkereső gyökere mélyre hatol, így önállóan is megtalálja a szükséges nedvességet. Ugyanakkor a palántázott dinnyénél ez nem mindig ígyvan, mert a gyökérsérülés miatt gyakran szükséges csepegtető öntözés. A gazdák gyakran műtrágyát juttatnak így a növényekhez, de ha túlzásba esnek, az minőségi problémákhoz, sőt, a fogyasztók egészségére is káros hatásokhoz vezethet.
– Mivel a dinnye lékelése már egyre kevésbé szokás, a boltokban pedig pláne nem jellemző, legjobb, ha a színekre figyelünk – tért ki arra, hogyan válasszunk mézédes, zamatos gyümölcsöt.
– A dinnye alján látható sárga folt arra utal, hogy mennyi időt töltött a földön, vagyis minél sárgább, annál jobb. A csíkos esetében kontúrosabbak lesznek a vonalak, a fekete héjú pedig bemattul az éréssel, de arra is érdemes figyelni, hogy a dinnye a méretéhez képest minél súlyosabb legyen. A termelő szerint lehet kopogtatni, mert ha elég tömör, akkor nem fog „csizmás hangot” adni, a dinnye kapaszkodó szára legyen elszáradva. A termelők persze tapasztalatból ránézésre is tudják, de a piacon vásárlónak ezek az apró jelek sokat segíthetnek
– hangsúlyozta.
A gazdának azzal kapcsolatban is megvan a véleménye, hogy az utóbbi években divatosak lettek a sárga húsú, illetve mag nélküli dinnyék.
– A dinnye legyen piros, mint ahogy a paradicsom is. A sárga hús íze lehet, hogy finom, de ez csak inkább egy marketingfogás, mint valódi minőségi előrelépés. A mag nélküli dinnye előnye csupán a fogyasztás kényelme – termesztése viszont sokkal bonyolultabb és gyakran drágább is
– magyarázta.
Kovács Árpád szerint a dinnyetermesztés ritkán jelent meggazdagodási lehetőséget. A gazda szerint a termelőnek legalább 15 hrivnyás kilónkénti árra van szüksége, hogy ne csak megtérüljön a befektetése, hanem némi hasznot is hozzon. A szezon elején az ár 40–45 hrivnya körül van, de a szezon végére akár 10 alá is leeshet…
Kapcsolódó tartalom:
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
