Az ország kormánya és törvényhozása folyamatosan a kisebbségek jogainak védelméről szónokol, ám valójában a korábbi szerzett jogok drasztikus csorbításán munkálkodik. Elég, ha a nyelvtörvény sokat vitatott 7. pontjára gondolunk, amely ellehetetleníti az anyanyelven való oktatást. A seregnyi jogszűkítő intézkedés újabb fejleménye a 2012-ben elfogadott, számos vitát kiváltott, a kisebbségek nyelvhasználatát nagymértékben támogató, de az alkotmányellenesnek minősített törvény még az államfői posztról leváltott Viktor Janukovics államfő elnöksége alatt született, a mögötte álló egykori Régiók Pártja két képviselője nyújtotta be.
Emlékezetes, 2014 februárjában – két nappal Janukovics leváltása után – a parlament megszavazta a törvény eltörlését, ám azt az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov, akkori házelnök nem írta alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt. Még ugyanabban az évben 57 parlamenti képviselő beadványban fordult az alkotmánybírósághoz, hogy a testület helyezze hatályon kívül a törvényt, amelynek tartalmával nem értettek egyet, és amelyet szerintük a házszabály megsértésével fogadtak el. Utóbbit egyebek mellett azzal támasztották alá, hogy a regisztráció szerint több olyan képviselő is szavazott a törvényről, aki a döntéshozatalkor bizonyítottan nem volt jelen. A dolog mos új fordulatot vett.
– Ukrajnában megszűntek a kisebbségi nyelvek gyakorlati használatára vonatkozó jogok, miután a nyelvtörvény megsemmisítésével nem maradt érvényben olyan jogszabály, amely kimondottan a nyelvhasználatot szabályozná az országban – mutatott rá Dr. Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, alkotmányjogász. Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke arra reagált, hogy a kijevi alkotmánybíróság érvénytelenítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-es nyelvtörvényt.
Megjegyezte, a jogszabály alkotmányellenesnek minősítéséről hozott döntés várható volt. Hozzátette: az is nyilvánvaló volt, hogy az alkotmánybíróság nem a törvény tartalmát, hanem csak a jogszabály elfogadásának eljárását vizsgálja. Emlékeztetett rá, hogy a parlamenti képviselők által benyújtott indítvány a törvény tartalmát is kifogásolta.
– Mivel a nyelvhasználat gyakorlati megvalósítását szabályozó speciális törvény jelenleg nincs, végrehajtási szabályozás csak azokon a területeken maradt meg, amelyekben erről az ágazati törvény rendelkezik. Ilyen jogszabály például az oktatási törvény 7. cikke, valamint a felsőoktatásról, illetve a közigazgatásról szóló jogszabályok, ez utóbbiak pedig kizárólag az ukrán mint államnyelv használatát engedélyezik – fejtette ki a szakértő.
Hozzátette, érvényben vannak ugyanakkor az alkotmánynak erre vonatkozó cikkei, a nyelvi charta, az 1992-es kisebbségekről szóló törvény, ám ezek mind keretjogszabályok, amelyekben nincsenek konkrét végrehajtási rendelkezések.
– Szabályozás nélkül maradt a személynevek nemzetiségi helyesírás szerinti feltüntetése a személyi okmányokban, továbbá megszűnik az a jog, hogy a kisebbségekhez tartozók az anyanyelvükön fordulhassanak beadvánnyal hivatalokhoz, valamint igényelhessék, hogy az anyanyelvükön kapjanak arra választ. Megszűnt az önkormányzatok joga arra, hogy saját hatáskörben dönthessenek arról, feltüntetik-e kisebbségi nyelveken is hivatalos dokumentumaikon a helyhatóság megnevezését, továbbá az a jog, hogy a hivatal kisebbségi nyelven is kitehesse névtábláját az épületére – emelte ki.
Dr. Tóth Mihály elmondta még, az illetékes parlamenti bizottság három nyelvtörvénytervezetet már általános vitára ajánlott. Ezek közül egy – az államnyelv használatáról szóló – minden területen az ukrán nyelv alkalmazását teszi követelőzővé. A másik kettő – amely hasonló tartalmú – engedélyezi kisebbségi nyelvek használatát, de csak azokban a községekben és városokban, ahol az érintett nemzetiségek aránya eléri a 30 százalékot, míg a 2012-es törvényben ehhez elegendő volt a 10 százalék. Nem engedélyezi viszont a 2012-es törvénnyel ellentétben az anyanyelvhasználatot a megyékben és járásokban a hivatalos szervek működésében.
– Ezenfelül a települési önkormányzatoknak beadványban kell ehhez a parlament engedélyét kérniük – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
