A kárpátaljai magyarellenes támadások ismét Ukrajna felé fordították a média és a közvélemény figyelmét. Az elmúlt évek eseményeit titkosszolgálati szemmel vizsgálva ki kell mondjuk, hogy a szomszédunkban hibrid háború folyik – írta le a Magyar Idők hasábjain Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
A küzdelem kirobbanásának közvetlen oka az volt, hogy Viktor Janukovics elnök az Európai Unióhoz való közeledési folyamatot felrúgva Oroszország felé kívánta kormányozni az országot. Az persze eddig is tudható volt, hogy az országot irányító politikai-gazdasági elit döntő részben az oroszok felé lekötelezett. Ez nem meglepő, hiszen az országban mintegy tizenegymillió orosz nemzetiségű állampolgár él. A több mint 40 milliós ország stratégiai jelentősége felértékelődött. Sajnos ebben a küzdelemben is megmutatkoztak az Európai Unió gyengeségének nyilvánvaló jelei. Ukrajnának az anyagi ígéreteken túl konkrét, kézzelfogható támogatást nem tudott adni, de a fennálló status quót felborította.
Ezt egyrészről konkrét gazdasági, politikai, sőt katonai fenyegetésként értékelte Oroszország. Másrészt az Egyesült Államok is érzékelte a kínálkozó lehetőséget. A WikiLeaks-botrány során kiszivárgott dokumentumok szerint Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy 5 milliárd dollárt költöttek a kijevi „forradalomra”. Azt a Porosenkót segítették hatalomra, akit néhány hónappal előtte „gyalázatos oligarchának” neveztek. Az újonnan felálló Jacenyuk-kormányban a pénzügyi, gazdasági kulcspozíciókba olyan miniszterek kerültek, akik a kinevezésük előtti órákban kapták meg az ukrán állampolgárságot. Amerikaiak, litvánok, grúzok egy „független” országban! Ezután az egyik kiemelt ukrán energetikai cég vezetésébe került John Kerry külügyminiszter és Joe Biden alelnök fia is.
Természetesen az oroszok sem maradtak tétlenek. A nemzetközi tiltakozás ellenére a stratégiai fekvésű Krím félsziget népszavazás útján csatlakozott Oroszországhoz. A kelet-ukrajnai oroszok által lakott területen pedig kirobbant a mai napig tartó polgárháború, amelyben orosz önkéntesek orosz fegyverekkel, nyilvánvalóan titkosszolgálati támogatással létrehoztak egy orosz bábállamot. A háborús konfliktust a három évvel ezelőtt aláírt minszki megállapodás gyakorlatilag befagyasztotta, de megoldani nem tudta. Jellemző, hogy az orosz és ukrán felek mellett Németország és Franciaország hozta tető alá az egyezményt. Az Európai Unió súlyához (súlytalanságához) egy újabb adalék.
Ez a hibrid háború természetesen a titkosszolgálatok között is folyik. Az orosz hírszerzés az ukrán kormányzat érzékeny pontjára tudott ügynököt beépíteni. Egy tolmácsról van szó, aki olyan tárgyalásokon vett részt, amelyeken az ukrán kormányfő az oroszokkal szembeni lépésekről is egyeztetett. A 39 éves Sztanyiszlav Jezsov tolmácsolt Theresa May és az ukrán kormányfő tárgyalásán is Londonban. Ez a tény önmagában is rettentő kínos, hiszen az ukrán elhárítás hatékonyságát, sőt elkötelezettségét alapjaiban kérdőjelezi meg. Ez az ukrán kormány iránti bizalmat is aláássa nyugati partnerei előtt. Hiszen a titkosszolgálatok közötti nemzetközi együttműködés alapja a bizalom, amit nagyon nehéz megszerezni, de egy ilyen blamázzsal könnyű elveszíteni.
Ebbe az évek óta tartó hibrid háborúba próbálják meg belerángatni Magyarországot.
Az ukrán kormány anyanyelvi oktatást, nyelvhasználatot korlátozó intézkedései alapvetően az oroszok ellen irányulnak. De ezt úgy kívánják végrehajtani, hogy általános érvényűvé teszik minden kisebbség vonatkozásában.
Ezek nyilvánvalóan élesen szemben állnak az ukrán kormány által hangoztatott euroatlanti integrációs szándékkal, de ezt felülírják a belpolitikai kényszerek. Az ukrán gazdaság romokban, az államadósság az egekben, a nyugdíjak és a fizetések elértéktelenedése folyamatos. A kormány most a nacionalista hangulat felszításával igyekszik az ukrán társadalmat maga mellé állítani.
Ezek fényében érdemes vizsgálnunk, hogy mi történt Kárpátalján. 2017 novemberében szélsőséges, militáns ukrán nacionalisták randalíroztak Beregszászon, nyíltan fenyegetve az ott élő magyarokat. Idén február elején érte az első Molotov-koktélos támadás a KMKSZ ungvári irodáját. A lengyel elhárítás külföldi – feltehetőleg ukrán – partnerszolgálati információk alapján három héten belül elfogott három feltételezett elkövetőt, akik a Falanga nevű szélsőjobboldali, oroszbarát szervezet tagjai. A sikertelen támadást térfigyelő kamera rögzítette. Ennek ellenére február 27-én újabb támadás érte az épületet. Most egy magányos elkövető időzítővel ellátott robbanószerkezettel már sikeresen felgyújtotta az épületet. A kárpátaljai kormányzó, Hennagyij Moszkal mindkét támadás mögött az orosz titkosszolgálatot vélte felismerni.
Először is szögezzük le, hogy az orosz titkosszolgálat egy profi, hatékony szervezet, amely az akcióit megfelelően előkészíti. Térfigyelő kamera előtt nem hajt végre két alkalommal is műveletet.
Másrészt, Oroszországnak pillanatnyilag nem érdeke a konfliktus kiszélesítése más NATO-tagország irányába. Ugyanakkor a szélsőséges nacionalista ukrán csoportok számára hasznos lehet azt demonstrálni, hogy az oroszok nemcsak a keleti régiót fenyegetik, de Ukrajna nyugati felében is aktívan beavatkoznak az ország életébe. Az orosz mellett eltörpülő nagyságú kárpátaljai magyarság megfélemlítése ugyanakkor üzenet is lehet a többi kisebbségnek, miszerint az ukrán többséghez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Mifelénk erre azt mondják, aki a csendőrbe nem mer, az a lovába rúg bele.
Ezért is lenne fontos, hogy mielőbb tisztán lehessen látni a támadások valódi elkövetőit és felbujtóit is. Addig viszont ebben a határaink mellett zajló hibrid háborúban nagyon fontos, hogy megőrizzük higgadtságunkat.
