Hatvannyolcmilliárd dollárt ér Ukrajna mint brend. Egy éve még tizenkétmilliárddal alacsonyabban jegyezték. Egy országról sokat elmond, hogy a különböző nemzetközi listákon milyen polcra teszik. Ukrajnát továbbra is a különféle lajstromok legalján kell keresnünk – állapítja meg írásában a Magyar Idők.
Több mint tanulságos egy pillantást vetni arra, hogy 27 évvel a függetlensége kikiáltása után hol tart a szép reményekkel induló, de folyton félrecsúszó ország. Ennek megállapításához egyfajta fogódzót adhatnak a különböző összeállítások. Kezdjük a sort az életszínvonallal! A brit Legatum Institute a 2017-es állapotok alapján a 149 vizsgált ország közül a 112. helyre sorolta Ukrajnát. Egy évvel azelőtt 107. volt, ezek szerint tavaly tovább romlottak a megélhetési lehetőségek.
Az index 2006-os létezése óta Ukrajna 17 pozíciót rontott. A helyzet az egészségügy terén a legkritikusabb, ami nem csoda, mert ha az ember kórházba kerül, akkor a legtöbb helyen mindent egyedül kell megvennie, még a fáslit vagy az injekciós tűt is. Kering is egy olyan vicc, hogy hamarosan már orvost is magunkkal kell hoznunk a kórházba.
A gazdasági és pénzügyi szabadság terén az amerikai Heritage Foundation a 186 vizsgált országból a 150. helyre tette Ukrajnát, az európai országok közül az utolsó hely az övé. Annak érdekében, hogy elmozduljon az európai sereghajtó pozíciójából, egy sor halaszthatatlan feladat vár az országra. A rangsor készítői szerint végre a valóságban is harcot kellene hirdetni a korrupció ellen, szükség volna az állami cégek privatizációjára, több törvény módosításra szorul, a tulajdonjog sincs kellően szavatolva, és garantálni kellene a tőke biztonságát.
A demokrácia fokmérője, a Democracy Index 2017-es listáján a 83. pozícióban találunk rá Ukrajnára. Ha azt vesszük, hogy 167 állam van a listán, akkor ez még akár jónak is mondható. Ám a négy besorolási típus – teljes demokrácia, nem teljes demokrácia, hibrid rendszer és autokrata állam – közül Ukrajna az utolsó előttinek a tagja, ami már kevésbé hízelgő.
A hétköznapokon tapasztalt állapotok alapján Ukrajna nem nevezhető jogállamnak, az igazságszolgáltatás a befolyás, a kapcsolatok és a több pénz elve alapján hozza a döntéseket, a belügyi és fiskális hatóságokat revolverként használja a mindenkori hatalom, a törvények nagyon sok esetben nem működnek. Ukrajna szomszédjai mind jobb kategóriában szerepelnek, csupán Fehéroroszország és Oroszország esik még rosszabb megítélés alá. A sajtószabadsággal is hasonló a helyzet.
Ami jobbnak nevezhető, az a költségvetési átláthatóság: az International Budget Partnershipnél 18 helyet javítva a 39. helyen áll a 115-ös rangsorban. S hogy más pozitívumokról is szót ejtsünk, Kijev bekerült a világ legolcsóbb fővárosai közé. Egy ukrán fővárosban töltött nap az átlagturistának 65 fontjába kerül, ami a 100-as listán a legolcsóbb.
Csakhogy ha azt nézzük, hogy ez a 65 font 2500 hrivnya, ami az itteni minimálbérnek a kétharmada, akkor már árnyaltabb a kép. Ez alapján egy vidéki ukrán, ha turistaként utazik fel országa fővárosába, a havi béréből alig másfél napot tudna ott tölteni. Kijevben egy éjszakára a szállás átlag 42 font. Az ukrán fővárost tavaly 1,6 millió külföldi kereste fel, ami negyedével több, mint 2016-ban volt. Belföldi turista kevesebb, csak 850 ezer fordult meg Kijevben, talán az említett kereseti okok miatt is.
Mindent összefoglalva, az Ukrajna márkanév értéke 68 milliárd dollár, ami megegyezik a 2011-es szinttel. 2016-ban 56 milliárd volt. Ahhoz, hogy többet érjen, működésbe kellene jönnie a gazdaságnak, de az csak kétszázalékos növekedést mutat, s amíg tart a kelet-ukrajnai konfliktus, nem is várható érdemi javulás. Ahhoz, hogy a remélt 8-10 százalékos GDP-bővülés valóság legyen, évi húszmilliárd dollár tőkeinjekcióra volna szükség, csakhogy manapság a befektetők inkább menekítik, semmint hoznák a pénzüket. Velük együtt a lakosság is menekül: becslések szerint nyolcmillió ukrán vendégmunkás van külföldön.
Ilyen lehangoló helyzetben még inkább érthetetlennek tűnik, hogy a kijevi vezetők nem azon vannak, hogy a gazdasági és szociális problémák kezelésével, országuk jobb nemzetközi megítélésével foglalkozzanak. Ehelyett az a legnagyobb gondjuk, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek milyen nyelven is beszéljenek, állapítja meg az idézett cikk.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
