Pekár Tünde 2015-ben vette át a Palágykomoróci Általános Iskola vezetését, miután a korábbi igazgató felmondott. A tanintézménynek jelenleg 53 tanulója van. A legnagyobb probléma, hogy a felsőbb osztályok gyakorlatilag megszűntek, mert nincs elegendő gyerek az elindításukhoz. Erről, illetve az iskola életét érintő egyéb kérdésekről faggatózunk.
– Hogyan kezdték meg a tanévet 2017 szeptemberében?
– Kénytelenek voltunk hat osztállyal indulni, ugyanis a hetedikbe, nyolcadikba, illetve a kilencedikbe csak roma gyerekek voltak beírva, ők viszont nagyon ritkán vagy egyáltalán nem látogatták a tanórákat. Így a járási tanfelügyelőség – hozzáteszem, jogosan – végül úgy döntött, hogy ezeket nem indítja el.
– Tanárhiánnyal küszködik az intézmény?
– Szerencsére minden pozíció be van töltve, mind az alsó, mind pedig a felső két osztályban. A kollektíva 12 főből áll, többségük fiatal, kreatív, igen lelkesen végzik munkájukat, nem beszélve azokról az idősebb kollégákról, akik több évtizedes tapasztalatukkal segítik az oktatást.
– Hogyan oldják meg az étkeztetést?
– Mivel az iskolaépületben működik az óvoda, az ottani étkezdébe járnak az elemi iskolások, valamint a hátrányos helyzetű gyerekek is. Itt minden nap meleg ebédet kapnak, melyet a járási tanügyi hivatal finanszíroz.
– Hogy állnak a tankönyvek, valamint a segédeszközök tekintetében?
– Mivel kevés a diák, el vagyunk látva megfelelő mennyiségű magyar nyelvű tankönyvvel. Amennyiben mégis hiányzik egy-két darab, a tanulók megosztoznak a meglévőkön.
– Kaptak valamilyen támogatást az anyaországtól?
– Magyarország folyamatosan segít bennünket, például a KMKSZ Jótékonysági Alapítványon keresztül a pedagógusok bérének kiegészítésével, a BGA Zrt. által meghirdetett „Szülőföldön magyarul” pályázat keretein belül nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesít minden magyar nyelven tanuló diákot, de sok egyéb más területen is érezzük a gondoskodást. Ilyen pályázatnak köszönhetően sikerült 2016-ban az iskola feljáratát burkolókővel bevonni.
– Vannak kitűzött céljai?
– Mindenképpen szeretném, hogy a jövőben folyamatosan emeljük az osztályok számát, annak érdekében, hogy a tanintézmény megtarthassa az általános iskolai fokozatot. Nagy gondot jelent, hogy az emberek áttelepülnek Magyarországra, vagy csupán azért íratták ki a gyerekeiket az iskolából, mert abban az osztályban túlnyomórészt roma nemzetiségűek voltak, akik nehezen zárkóznak fel, s ez problémát okoz a tanulmányi együtt haladásban.
– Korábban felröppent olyan hír, hogy 2018-ban a pedagógusok 25 százalékos pedagógus béremelést kapnak. Mit gondol, van ennek realitása?
– Én bizakodó vagyok, amint tapasztaljuk is, január 1-től már 10 százalékkal emelték a fizetésünket. A tanár nagyon fontos munkát végez, hisz a jövő generációja a keze alatt formálódik. Ebből kiindulva megérdemlik, hogy tisztességes bérezésért végezzék a munkájukat.
– Történt-e a közelmúltban renoválás az épületben, illetve a közeljövőben terveznek-e ilyesmit?
– Ez elsősorban pénz kérdése. A járási tanügyi hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek tiszta, rendezett körülmények között tanulhassanak, de természetesen ők is csak annyi anyagi támogatást tudnak nyújtani, amennyit nekik is juttatnak a költségvetésből. A tanévkezdet előtt általában a szülők, illetve az osztályfőnökök segítségével szoktuk rendbe rakni az osztálytermeket. Kitakarítunk, lemeszeljük a falakat, lefestjük a padlót, a padokat stb. A közeljövőben legelső és legfontosabb célkitűzésem az iskola tornatermének felújítása.
– Mit gondol az új oktatási törvényről?
– Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a tanintézményben továbbra is a magyar maradjon a tanítás nyelve. Az oktatási törvény garantálja az 1-4. osztályos gyerekek anyanyelven való tanulását. 5. osztálytól pedig maximálisan törekszünk megvédeni a magyar nyelven való tanulás lehetőségét. Én személy szerint reménykedem abban, hogy a végén minden jól alakul.
Molnár Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.