A pontos előrejelzésnek óriási jelentősége van. A hosszú távú prognózisok nem csupán a mezőgazdászok tevékenységét segíti, fontos szerepet játszik a termelés más területén is, s gyakorlatilag az élet minden szférájában nélkülözhetetlen. De képesek vagyunk-e vajon előrejelezni az anomáliákat, kérdeztük a meteorológiai világnap kapcsán, melyet 1960 óta méltatnak a Meteorológiai Világszervezet megalakulásának évfordulóján. A KISZó állandó Szempont-rovatában Vaszil Manyivcsukot, a megyei meteorológiai szolgálat vezetőjét faggatta.
– A mostani tél a tavaszban időjárás mennyire kirívó?
– Bármily meglepő, nem olyan rendkívüli. Adatbázisunk szerint március 19-én 1962-ben mínusz 11,6, 2012-ben viszont +19 fok volt.
– Számíthatunk-e áprilisban is hőmérsékleti rekordokra? S lehet-e tudni, milyen nyár vár ránk?
– Majd elválik. De mint mondtam, olyan éghajlat alatt élünk, amikor rendkívül gyorsan és hirtelen változik az időjárás, ezért nem érdemes előre jósolni. A sok éves tapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy tartós enyhülés csak március 27-e körül várható. Akkor már éjszakánként sem lesz fagy. Sőt április elejétől rögtön beleugrunk a nyárba, ugyanis 20 fokos meleget is mérhetünk napközben. Viszont néhány fagyos éjszaka még májusban is elképzelhető, ami sem a gyümölcstermesztőknek, sem az embereknek nem jó. A mezőgazdasággal foglalkozók készülhetnek öntözni: nem lesz több számottevő csapadék. Csapadékosnak csak a május és a június közepe tűnik.
– A megyei meteorológiai központ mennyire felel meg a kor kihívásainak?
– Annak ellenére, hogy a berendezéseink világviszonylatban nem a legmodernebbek, 90–95 százalékos pontossággal tudunk prognosztizálni. A megfigyelések minősége 95 százalékban a technikai berendezésektől függ, az előrejelzések pontossága viszont a meteorológusok szakképzettségének szintjétől. Manapság annyira megváltozott a klíma, olyan gyorsasággal követik egymást a frontok, a légköri jelenségek, hogy reálisan 1-3 napra előre lehet csak megmondani, mi várható. Az ezen túli prognózisok akár percek alatt megdőlhetnek, ezért inkább konzultatív jellegűek. Ez elsősorban a globális felmelegedéssel, az utóbbi tizenöt évben észlelhető hőmérsékleti anomáliákkal van összefüggésben. Ma sajnos jóval több a jégeső, az árvíz, a szélvihar, a földrengés, mint korábban.
– Jelenleg hány megfigyelőállomás működik vidékünkön?
– Kilenc. A kapott információkat naponta, az elfogadott szabvány szerint gyűjtjük be és dolgozzuk fel. Egyelőre nincs módunk a teljes automatizálásra, ami a határon túl már bevált gyakorlat.
– Mennyire tartják a kapcsolatot a külföldi kollégákkal?
– Szorosan együttműködünk a magyar, a román és a szlovák meteorológusokkal. Minden szükséges adatot megosztunk egymással, hisz a természeti katasztrófák megelőzése mindannyiunk közös érdeke.
Magyar Tímea
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
