Március tizenkilencedikén lezárult a regisztráció a külső független tesztelésre (ZNO). Minden érettségizőnek, aki felsőoktatási intézményben szeretne tanulni, legalább három tantárgyból kötelező vizsgáznia. Ettől az évtől kezdve viszont a felsőoktatásban lévő, alapképzést elvégzett hallgatók is ZNO formájában írják a mesterképzésre történő felvételit.
Az emelt szintűre készülők nagyon jól tudják: ha elbuknak, nemcsak halasztaniuk kell, hanem a tanintézményük értékelését is jócskán lehúzzák. A tanulók felkészülésére az is rányomja a bélyegét, hogy a megye tavaly rosszul szerepelt a tudáspróbán, amit a jelentős számú nemzeti kisebbségeknek tulajdonítottak, ha így volt, ha nem.
A középiskolások már rutinosaknak mondhatják magukat a ZNO világában, hiszen ezt szajkózzák, erre készítik fel őket éveken keresztül. De mi a helyzet az egyetemistákkal vagy főiskolai hallgatókkal, akik nemrég szembesültek azzal, hogy újra meg kell birkózniuk a rettegett ZNO-val? Ők is rontják majd a statisztikát? Az ukrajnai felsőoktatási intézetek konszolidált rangsorában az Ungvári Nemzeti Egyetem például az előkelő huszadik helyen áll jelenleg.
Mostantól annak, aki a szakmája mestere akar lenni, ismét szembe kell néznie a tesztkérdésekkel. Ez teljesen normális, más országokban már régóta nem lehet diplomát szerezni nyelvvizsga nélkül. Hozzátenném, ott azért nem ennyiből áll a nyelvtudás igazolása. A kérdés azonban az: megvan-e hozzá itt a megfelelő felkészültség? Ki foglalkozott az egyetemen ZNO-tesztek megoldásával? A diáknak bármilyen szakon is válassza a mesterképzést, idegen nyelvből kötelező átmennie a vizsgán. Angol vagy más nyelvet azonban a legtöbb szakon csak rövid ideig és olykor felületesen tanítanak. Vajon elegendő-e az a nyelvvizsgához? Főleg úgy, hogy idén azon is változtattak – hallás utáni szövegértéssel bővítették.
Ha a magisztratúrára felvételizők sem teljesítenek megfelelően az idén, velük is példálóznak majd? Ezúttal kire fogják? Tippelek: az ukrán állami felsőoktatási intézmény maréknyi magyar diákjára…
